Valami véget ér, ami 5 éve kezdődött. Szinte hihetetlen, hogy 5 évig naponta láttam őket, ismerem őket, szeretem őket, s ma végigsétálunk az iskolán, s azzal vége. Najó, még azért beugranak majd írni pár érettségit, de az már nem a napi találkozásról fog szólni.
Maradnak a Facebook üzenetek, néhány telefon, egyszer-kétszer összefutunk, de az nem ugyanaz. Átalakul, végre nem tanár-diák viszonyban állunk majd egymással szemben, hanem barátként tudunk majd beszélgetni. Más lesz. Jó lesz.
Ma délután 5 órakor egy nagyon jó beszédet kellene mondanom, amivel elbúcsúztatom az osztályt. Na, erre végképp nem vagyok felkészülve. Még.
Tegnap viszont sokkoltuk az iskolát:
A bolond ballagás végre nem a hangos zene, ordibálás, farsangi örület volt, hanem rengeteg apró flash mob a termekben. Elején csak bement az osztály, néma csendben beálltak, majd bementem, fényképeztem, s kijöttünk. A végére tökélyre fejlesztettük a művet, s bementek, néma csendben, fapofával beültek a padokba, majd egy kis idő múlva beléptem fényképezni. Miután kimentem, egyszerre felállás, s távozás.
Azt hiszem nagyon jól sikerült a dolog.
6 responses to “valami véget ér ma”
ilyen kevesen vannak?
Nem, csak előző nap szerenádoltak, s nem mindenki tudott hajnalban megébredni.
a legjobb osztályfőnök lesz a haverunk ^^ juppii
🙁
Hát már itthon teljesen meg vagyok hatódva 🙁 a legjobb osztályfőnök! 🙂
Én már mondtam, de most itt is: valahavolt legjobb bolondballagás. Maxi riszpekt az osztálynak!