A múlt héten eladtam a power mac-et. No, nem azért, mert nem volt jó, hanem, mert nem használtam ki. Itthon állt, s nyomtató/file szerverként üzemelt. Tudom, nem volt egy mai darab, de mégis többre érdemes, mint amire én használtam.
Aztán, mert file szerver minden háztartásba kell, ezért átmentem a szomszédba a marseusba, s vettem egy IBM desktop PC-t (P3, 500MHZ, 128MB ram) 10e Ft-ért. Lett volna lehetőség nagyobb, jobb gépet is vásárolni, de minek. Az ember mindig tudja, mire kell a gép, s olyat vegyen.
Felhúztam rá egy ubuntu breezyt, meg egy debian sidet. Az egyetlen gond még az integrált hangkártya. Az sajnos nem megy, a bios meg hollandul van, így apróbb nehézségeim még akadnak. Ennek ellenére tökéletesen muzsikál. Ma megetettem még 256 rammal, s ennek nagyon örült.
Ja, de miért is szeretem az IBM-et. Ezért, mert megbízható jó gépeket adnak. A T42-t is nagyon szerettem. Ma meg olvasom a hupon, hogy nem vesznek egy vistát se, hanem áttérnek a red hat enterprise linuxra. Hát nem egy szeretni való cég? 🙂
Comments
2 responses to “szeretem az IBM-et”
Én is épp servert éppitgetek.. azt áruld el kérlek hogy egy servere minek 2 linux?.. én max az asztali gépre teszek több op-ot ha kisérletezgetni támad kedvem.. de egy servernek mintahogy irtad is annyia dolga hogy menjen :).. és nem váltogatom rajta az linuxokat.. az IBM meg tényleg jo cég :).. én is szeretem a notebookomat (t40).
Nem kell ra ketto, de mivel ez nem eles szerver, csak itthoni “jatekszer”, ezert belefer par ujrainditas/leallas. 🙂
A debian reszen unstable megy “agyonpeccselve”. Ilyet soha nem tennek egy eles szerverre. De itthonra nyomtato/file szervernek tokeletes.
Az ubuntu pedig jatekra van. Ott van X is, ha esetleg valamit ki akarok probalni.