Mielőtt szörnyülködni kezdesz, hogy egy 2,5 éves gyereket hogy kényszeríthetünk ilyen világban élni, ahol ismeri már az Internet kifejezést, elárulom mi a helyzet. 🙂
Egyrészt azt gondolom, hogy a felnövekvő generáció számára az Internet fontosabb (lesz), mint számunkra a telefon, TV, rádió volt együttvéve. Másrészt Nálunk otthon nincs TV. Mármint adás. Nem vagyunk hajlandóak azért fizetni, hogy gyermekeink reklámokon növekedjenek fel. Másrészt szeretem a szabadságot, hogy nem a lineáris műsoridőhöz kell ragaszkodni. Tudom, hogy van lehetőség adást megállítani, rögzíteni, stb. De akkor is többnyire reklámokkal tarkítva.
Sokkal jobb azonban, hogy a meséket az Internet segítségével célzottan abban az előre megadott időben “varázsolom” a tévére a gyermekeknek. Egy ideális világban erre a Netflix, Amazon Prime, Hulu és társai lennének a partnereim. Amíg azonban ezekkel bűvészkedni kell, marad a gondosan kiválasztott mesék, MyTV (most épp próba megy, ingyenesen), YouTube csatorna, illetve a DVD-k, s azok bedigitalizált verziói a NAS-on.
Apropó, Ti hogy oldjátok meg a gyerekek médiafogyasztását?
Megváltozik az EU-ban élő ügyfelekre vonatkozó áfa
Üdv!
2015. január 1-től az Európai Unióban (EU) élő ügyfeleink esetében változások lépnek életbe az áfa kiszámítása terén.
Mi változik?
2015 januárjának elejétől a saját lakhelyén érvényes áfa értékét számítjuk fel (jelenleg 15%-os áfát számítunk fel).
Továbbá előfordulhat, hogy kismértékű növekedés lesz tapasztalható a hívásalapú fizetéses hívások áfát is tartalmazó díjszabásában.
A levél még folytatódik. Azonban nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy kiszámítsuk a 27 több, mint a 15. A könnyebb megértés érdekében egy példát is hoznak a levélben:
Az alábbiakban egy példát láthat egy olyan országra, ahol 20%-os áfa van érvényben:
2015. január 1. előtt az előfizetés költsége 5,75 € volt (5 € az előfizetés díja, amihez 0,75 € értékű, 15%-os áfa társult).
2015. január 1. után ugyanez az előfizetés 6 €-ba kerül majd (5 € az előfizetés díja, amihez 1 € értékű, 20%-os áfa társul).
Itt merül fel az a kérdés, hogy miért 20% a példában az áfa? A lehetséges válaszok:
Nem akarták megijeszteni a lakosságot.
A fordító nem tudta, hogy Magyarországon 27% az áfa.
A fordító nem tudta kiszámolni, hogy milyen számokat kellene írni, ha 27%-kal emelkedik az ár.
A Microsoft/Skype mindenkinek azt mondta, hogy ezt a példát kell írni, nem lehet eltérni, hiába mások a helyi viszonyok.
Ha Ti tudtok más indokot, esetleg a fentiek közül megtaláltátok a megfelelőt, akkor azt kommentben osszátok meg! A Skype2Telefon árak pedig nőnek itthon. Sajnos. Így marad az a megoldás, hogy megtanítjátok a nagyit is Skype-ot használni, s akkor nincs is többet szükség csak ingyenes Skype2Skype hívásra.
Ismét egy kérésre reagálva gyorsan összeraktam egy videót, s egy GeoGebra fájlt. Arra gondolván, hogy lehet, megint lesz pár ember a kérdezőn kívül is, akinek hasznos. A kér(d)és:
Tanár úr, lenne egy kérdésem. Egy gombnak a scriptjében szeretnék egy if függvényt, de nem tudom, hogy hogy kell csinálni. tehát egy ilyen nagyon leegyszerűsített példával: mondjuk van egy a és b számunk, és ha mondjuk rákattintunk a gombra, akkor ha a>5, akkor a b-t beállítja mondjuk 10-re.
Előre is köszi!
Utólag látom, hogy nem pont az a>5 feltételt alkalmaztam, de azt gondolom, hogy ez alapján már bárki meg tudja oldani ezt az apró módosítást. Gyors segítség:
(A videónak azért lesz hirtelen vége, mert Misi fiam érkezik egy Rubik kockával, amit lendületesen hajítani készül felém. Ekkor nyomtam egy stop-ot a felvételre, s még idejében lehúztam a fejem. Majd egy-két mondatban megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy nem így szoktuk átnyújtani a dolgokat.)
Tegnap az IDC konferenciáján tartottam egy előadást. Ehhez az utolsó pillanatban eszembe jutott, hogy minden adatnál jobb, ha megkérdezem a körülöttem élőket. Friss, ropogós, húsvér emberektől származó információ kincset ér! 🙂
Itt a prezentációm. Az az igazság, hogy a kezdeti felírok mindent a diákra hozzáállásból eljutottam a minimál prezentációkig. Ebben továbbra is Guy Kawasaki 10-20-30 szabályának hatása alatt vagyok. Még a 10 nincs meg, de azon is dolgozom. De most vissza a kérdőívhez!
Villámtempóban összeraktam egy kérdőívet, s megosztottam. Hihetetlen volt látni, ahogy szárnyra kapott a kérdőív, s segítőkész emberek csapata adta tovább, hívta ismerőseit, hogy segítsenek.
Sziasztok! Töltsétek ki kérlek ezt az 9 kérdést. Írni se kell, csak választani. 1 perc. Nagy segítség: http://t.co/XLdYfEE3d6 RT-t köszönöm
Pár kérdés, alig pár kattintás a válaszadás. A kérdőív sok helyen hibás, s mai fejemmel (kicsit több, mint 48 órával idősebb, mint amikor a kérdőívet gyártottam) egyáltalán nem így tettem volna fel a kérdéseket. Lehet, hogy nem is ezeket tettem volna fel. De ezzel nem akarok senkit untatni, s egy kérdőív után még újabbakkal bombázni. Azt gondolom, hogy az emberek segítőkészségével soha nem szabad visszaélni!
Ahogy azt többeknek megígértem, itt vannak az eredmények. A kérdőívet nem zártam le. Időközben eljutott sok olyan harmadik, negyedik személyhez, akit már egyáltalán nem is ismerek. Így már nem olyan tempóban, mint a kérdőív életének első 24 órájában, de folyamatosan nő a kitöltők száma.
Az eredmény link folyamatosan frissül a legújabb adatok is benne vannak. Ha valaki fel tudja használni azokat, akkor kérem hivatkozzon erre a bejegyzésre, mint forrás, s használja boldogan!
Hálás köszönetem mindenkinek, aki akár csak egy percet is rászánt az életéből. Kitöltötte és/vagy megosztotta. Sose hittem volna, hogy több, mint 1000 emberhez eljut ilyen rövid idő alatt az én kis suta kérdéssorom.
Segítséget szeretnék kérni a Geogebra használatához.
Hogy tudom megcsinálni azt, hogy ha a csuszkán mozgatom a n-et akkor a program rajzoljon nekem egy olyan sokszöget mint amennyi az n értéke? (Félig már sikerült csak mindig szabályos sökszöget rajzol valamint a ha megrajzoltam a háromszöget és utánna mozgatom a csuszkát eltünik a c és d vel folytatja)
Előre is köszönöm
A kérdés nem volt teljesen világos. Ha n-oldalú szabályos sokszöget szeretnénk szerkeszteni, hogy csúszkával változtatható legyen a sokszög csúcsainak száma, akkor az az alábbi video alapján ez gyorsan megvalósítható:
Itt pedig az eredmény:
Ha a kérdés nem erre vonatkozott, akkor kérem kommentben jelezni azt! Köszönöm.
Nem ma volt (konkrétan januárban, s egész két részt élt meg, ahogy nézem), amikor utoljára egybegyüjtöttem az elmúlt hét Twitteren megosztott gondolatait itt a blogon. Pedig számomra is hasznos a visszatekintés. Így most itt az elmúlt időszak pár érdekesebb pillanata.
Azt hiszem az az idei év utolsó balatoni kompozása:
Mosolyogva tekintek végig a mostani okostelefon és tablet kínálaton. A tabletek 10″ mérettel kezdtek, azzal lettek igazán sikeresek. Majd elindultak szépen a 6″ felé. iPad a maga közel 10″ méretével, majd érkezett az iPad mini. Android vonalon voltak kisebb méretben próbálkozások, de az első Honeycomb eszköz a 10″-os Motorola Xoom volt. Samsung és a többiek is ebben a méretben hozták ki a tabletjeiket először.
Miközben a tabletek elkezdtek összemenni, a telefonok elkezdtek megnőni. És mostanra elmondhatjuk, hogy egyre kevésbé különül el a telefon a tabletektől.
Épp az Amazon gyerekekenek szánt tabletjét nézegettem, ami elérhető 6″-os méretben. Mindeközben a Huawei MediaPad M1 teljes értékű telefon szoftvert kapott. Mindezt 8″-on. Vagyis 6″ tablet, 8″ telefon?! Hogy is van ez?
Megnőtt az iPhone és az Android Nexus család is közel 6″-os kijelzővel hozta ki a legújabb telefont. Ennek kapcsán gondolkodtam el, hogy mi a különbség a tablet és a telefon szavak között.
Van egyáltalán különbség? Meg kell különböztetni ezeket az eszközöket?
Amikor a tabletek forradalma elindult, akkor a telefonok kicsik voltak, így adott volt az igény a nagyobb méretű érintőképernyőre. Vagy nagyobb számítási kapacitásra, erőre. Mostanra a telefonok megnőttek, bivalyerősek lettek, s közben a tabletek könnyebbek lettek, megjelentek kisebb méretben is. Így teljesen összeért a két kategória. Azt gondolom, hogy egyre kevesebb ember fogja azt gondolni, hogy neki mindkét eszközre szüksége van.
Az Asus nem most gyártotta le az első PadFone termékét. Ők újragondolták pont ezt a koncepciót. Kell-e telefon és tablet is?
A kérdést meg is válaszolták: Nem. Amire esetleg szükséged lehet, az egy nagyobb kijelző a telefonodnak. És ők ezt a fenti módon oldották meg.
Hasonlóan megelőzte korát, s kicsit persze túl ambíciózus is volt az Ubuntu terve. Amikor nem egy képernyőbe bujtatták a telefont, hanem a telefon szoftverébe rejtették el azt a tudást. Vagyis a telefonod a számítógéped, s csak egy monitorra, klaviatúrára van szükséged azon kívül.
A mai világban nem az a fontos, hogy mit csinálsz, mit álmodsz meg, hanem, hogy azt jókor teszed-e. Így volt ez az okostelefonok, s a tabletek piacán is. Kész van-e a piac most egy újabb változásra?
A tablet piac azt gondolom, hogy megakadt. Nincs hova továbblépni. Egyik oldalról a laptopok veszik el a levegőt, másik oldalon a telefonok növekednek. Ideje újragondolni a tablet koncepciót!
Az Amazon által felvázolt gyerek tablet remek irány. Ha engem most kérdeztek, akkor a tabletek túlélése a gyerekszoba és az iskolapad. Ti mit gondoltok?
Mielőtt bárki azt gondolja, hogy a gyermekeink okostelefon használaton nem látnak túl.
Egyébként igyekszünk értelmes határok közé szorítani a vibráló monitorok előtt töltött időt. Legyen az TV (adás többnyire nincs, DVD nézés inkább), vagy bármi egyéb kis kézi eszköz.
