Itt egy screenshot arról mi történik, ha írok a blogra, s amikor nem. Az első oszlop egy olyan nap, amikor van bejegyzés. A többi, amikor nincs.
Jól látható, amit mindenki eddig is tudott. Ha van tartalom, van látogató. Ha nincs, akkor szépen elfogynak. Nem néz be senki egy blogra, hogy hátha történt valami. Ha történt valami érdekes, akkor arról úgyis szól a kedvenc közösségi médiánk vagy az RSS csatornán megkapjuk az információt.
Tartalom kell. Viszont nem akarok csak azért írni, hogy legyen látogató. Azért írok ide, mert valamit úgy érzek, hogy meg kell osztanom a világgal. Ez lesz ezután is. Igyekszem értékes tartalommal ellátni Benneteket, s bízom benne, hogy lesz pár visszatérő érdeklődő a jövőben is. 🙂
Régóta motoszkál a fejemben a gondolat, hogy miért játsszuk ezeket az eredménytelen és értelmetlen szombati ledolgozós mulatságot. Ezért elkezdtem végignézni a naptárat, hogy ki nyerne, ha nem dolgoznánk le napokat, hanem megkapnánk azokat ajándékba.
Lent egy táblázat a május elsejékkel kapcsolatban az elkövetkező pár évben. A harmadik oszlopban +1 jelenti az, amikor nyerünk egy napot, amikor a hídnap munkaszüneti nap. -1, amikor hétvégére esik az ünnepnap, azaz veszítünk egy napot. Vagyis egy munkaszüneti nap egyébként is szünnap. 0 pedig amikor semmi nem történik. Vagyis hétfő, szerda vagy péntekre esik az ünnep.
2014
csütörtök
+1
2015
péntek
0
2016
vasárnap (szökőév)
-1
2017
hétfő
0
2018
kedd
+1
2019
szerda
0
2020
péntek (szökőév)
0
2021
szombat
-1
2022
vasárnap
-1
2023
hétfő
0
2024
szerda (szökőév)
0
2025
csütörtök
+1
2026
péntek
0
2027
szombat
-1
2028
hétfő (szökőév)
0
2029
kedd
+1
2030
szerda
0
2031
csütörtök
+1
2032
szombat (szökőév)
-1
2033
vasárnap
-1
2034
hétfő
0
2035
kedd
+1
2036
csütörtök (szökőév)
+1
2037
péntek
0
2038
szombat
-1
2039
vasárnap
-1
2040
kedd (szökőév)
+1
Ha összeadom a harmadik oszlopot. Akkor látható, hogy 0-t kapunk. Vagyis a ledolgozandó eredménytelen hídnapok teljesen feleslegesek. Miért eredménytelen? Mert az emberek fáradtak, mert nem működik semmilyen külföldi kapcsolat, hiszen más országokban nem dolgoznak ilyenkor. Bankok külföldön nem dolgoznak. Nincs nemzetközi pénzmozgás. Sőt egy-egy ilyen szombati munkanap rengeteg kiadással jár. Áram, télen fűtés, stb. írtam már, hogy szerintem értelmetlen?
Természetesen a fenti táblázat nem használható érvként a hídnapok teljes megszüntetésére. Végig kellene nézni több évre, általánosítani, nem csak május 1-re, stb. Ha lesz rá időm, lesz folytatás. De talán indulásképpen látható mindenki számára, hogy ez a minta a többi ünnepre is. Bizonyítás később. Azonban gondolatébresztőnek bedobom most a köztudatba.
Két oldal van nyitva előttem, s már az első index cikk, Google-lel érettségiztem matekból elgondolkodtatott egy blog bejegyzés megírásán a téma kapcsán. Aztán ma @tsabeeka remek bejegyzése a Hoaxot az érettségibe adott még egy löketet.
Jeleztem is rögtön, hogy nem is hagyom szó nélkül a témát.
Kezdjük a végén! Hoaxot az érettségibe! A Hoax, kérdéskört Csaba végigjárja a bejegyzésében. A 2005-ös ismételt érettségi botrány felmelegítése remek példa, hogy mennyire nem látják kontextusban a történeteket sokan. Egy hír, ha még rémisztő is, akkor az hír. Ja, hogy nem ma volt! Ez már el sem jut a tudatokig. Izgalmas kérdés, hogy milyen hír, ami már eléri azt az ingerküszöböt, hogy utánajárjanak, a forrás valóban hiteles-e. Talán még emlékeztek a 444 médiahack bulijára, ahol hasonlóan kihasználták mennyire hiszékeny a mai ember.
Hogyan kapcsolódik ez a matek érettségihez?! Matekból talán még sokkal hiszékenyebbek az emberek. Hiszen a számok mindig igazak. A matekban nincs helye kérdéseknek. Ez nem igaz.
Kijön egy egyenlet eredménye? Aláhúzzuk, s örülünk. Terület negatív lett? Négyzetcentiméter lett az egy főre eső tejfogyasztás? Vagy csak kiszámoltuk, hogy egy négy fős család napi kenyér fogyasztása 72 kg? Ezek a tipikus feladatok, amiknek nem csak az érettégin, de folyamatosan az oktatásban elő kellene, hogy forduljanak. Fontos, hogy ne érjen véget egy matek feladat az egyenlet megoldásánál, s az (egyébként általában méltatlanul mellőzött) ellenőrzés ne csak az egyenletbe, hanem az életbe, eredeti kontextusba helyettesítsen. Hiszek abban, hogy a matematika oktatásnak akkor van csak értelme, ha annak köze van a gyakorlati élethez.
Az index cikke nagyon izgalmas kérdést feszeget. Kell-e bármiféle tudás a matek érettségihez, vagy megcsinálja helyettünk a számítógép? Másik oldalon az érdekessége a cikknek, hogy mi az a tudás, amit meglévőnek feltételezünk, s mi az, ahol a Google/Wolfram|Alpha segítségét vesszük igénybe. A cikk végül ezekre a kérdésekre nem igazán ad választ. Igyekszik tárgyilagosan végigmenni a tavalyi feladatsoron, s a feladatait különböző módon megoldani. Látható, hogy a cikk szerzője nem ismeri az általa használt eszközöket. Nem tanulta meg azok használatát. Emiatt pl. az 1. feladatban nem a törtet adom meg a Wolfram|Alpha-nak, hanem megmondom neki, hogy egyszerűsítse azt a simplify paranccsal a kifejezés előtt.
A többi feladat megoldása is hasonló módon könnyebben megoldható lett volna. Az 5. feladat esetén vagy ismerem a megfelelő összefüggést vagy megkeresem azt. A Wikipedia, Google simán megadja a választ. Ha az összefüggést ismerjük, miszerint a+b=f, innen b-t már egész egyszerű kifejezni, de kérhetjük a W|A segítségét is. A hatodik feladatbana szerző is ráérzett a dologra, s később frissítette (sajnos rosszul linkelve) a megoldást. A 7. feladat esetén a W|A ad egy megoldást, s egyébként ha kicsit tovább gondoljuk, megoldathatjuk vele az egyenletet, s van már levezetésünk is.
Igaz, a step-by-step levezetésért fizetni kell, de ha az érettségi múlik rajta, akkor akár még meg is éri.
Folytathatnám a sort. Ami látszik, hogy még az olyan egyszerű eszközök használatát, mint a Wolfram|Alpha is tanulni kell. És ez így is van rendjén. Az autó sokat egyzerűsített azon, hogy eljussunk egyik helyről a másikba, azonban nem mindenki tud autót vezetni. Meg kell azt is tanulni. És akkor a kérdés máris megfordítható. Meg kell-e tanulni megoldani a feladatot vagy elég egy eszköz használatát elsajátítani, aminek segítségével meg tudom oldani azt?
Itt kanyarodunk vissza az eredeti kérdéshez, amit már a hoaxot az érettségire bejegyzés is felvetett. Milyen feladatok kellenek az oktatásba, illetve az érettségire. Érettségire tanítunk vagy tudást szeretnénk átadni? Hol van a kettőnek a metszete?
Nem a média milyenségéről terveztem áttekintő elemzést írni. Ennyit a félrevezető bulvárszagú címről. Két linket szeretnék megosztani a magyar Internet nagyjaitól, ahol az elmúlt két hétben előfordult a nevem.
A fenti felvétel 74 éve, 1930-ban került rögzítésre. Sajnos az általa említett problémák többsége a mai napig igaz. Szomorú, hogy háború, forradalom, rendszerváltás, s rengeteg egyéb történés se volt képes az oktatásra kellően hatni. Illetve az is lehet, hogy Szentgyörgyi egy akkor még csak kezdődő trendre figyelmeztetett. Akárhogyan is van, fontos elgondolkozni azon, hogy miért oktatunk.
Mi az amiért iskolapadba kényszerítjük a gyermekeinket? Seth Godinutolsó linkelt video a bejegyzésben azt állítja, hogy gyári munkások képzésére alakult a mostani iskolarendszer. Amennyire valóban a kreativitás és az önállóság kibontakozása ellen működik az oktatásunk, el tudom képzelni, hogy valóban ez volt a kialakítás motivációja.
Ha hinnék az összeesküvés-elméletekben, chemtrail és egyéb borzalmakban, akkor most azt mondanám, hogy tudatos cél, hogy a kreativitást elnyomása és a szürke állampolgárok nevelése. Nem gondolom, hogy így van. Sokkal inkább azt feltételezem, hogy a mai oktatási rendszerünk eredetileg egy másfajta igény kiszolgálására lett kitalálva. Emiatt fontos, hogy újragondoljuk az oktatás jelenét, célját, s jövőjét.
Szüleim korában az érettséginek még súlya, mondhatni ereje volt. A 18 éves iskolakötelezettséggel, az érettségi szintjének csökkentésével mindenki rá lett kényszerítve az érettségi felé tartó útra. Olyanok is, akiknek ez nem való. Nem véletlen, hogy hiányszakmák listáján rengeteg a diploma nélkül végezhető munka. Szükség van a kétkezi munkásokra. Egy társadalom, ahol mindenki diplomás, s 30 éves koráig egyetemet, másoddiplomát, PhD képzést végez, az halálra van itélve. Ott nem lesz ember, aki kicseréli a villanykörtét vagy elhárítson egy csőtörést.
Nem vagyunk egyenlőek. És ezt fontos az oktatás területén is tudatosítani az emberekben. Van, akinek kell a gyakoroltatás, más a kreatív feladatokat kedveli. Ahány ember, annyi megközelítés akár a legegyszerűbb matematika feladat esetében is. Ezt pedig valami módon meg kell jeleníteni az oktatásban. Remek a különböző csoda eszközök bevonása az oktatásba.
Tabletek, okostelefonok használata hasznos dolog lehet, de nem ezen múlik az oktatás jövője. A jövő a tanáron múlik. Azon a vezetőn, aki képes végigvezetni a diákot az iskolai évein. Fogni a kezét megmutatni neki az utat. Melyik könyvet, weboldalt, eszközt vegye a kezébe. Hol kutasson, keressen. Egy ideális világban a tanár egy coach, edző, irányító, oktató és nevelő.
Most szisszen fel mindneki, hogy persze… ez nem tud működni, meg ez túl szép, hogy igaz legyen. Nincs pénz, nincs [ide írd a kifogásod]… Nem értek egyet. Most is lehet változtatni. Kicsiben. Te a saját iskoládban, saját területeden. Nehéz. De minden nap próbálok egy kicsit megújulni, tanulni, s jobb tanárrá válni. Bízom benne, hogy sikerülni fog. Csináljuk együtt!
You could face a similar problem I had recently running WordPress using Nginx + php-fpm. When a share button (not the original ones, but the ones made by Jetpack) is clicked, a smaller new window is opened with the post in it, but nothing is shared.
The solution is very easy, you have to replace the following in your Nginx config file.
Az elmúlt két szombatot két különböző konferencián töltöttem. A múlt heti konferenciát már megemlítettem, tegnap pedig a Digitális Pedagógus konferencián tartottam az egyik nyitó előadást.
2014-et írunk. A diákok hazamennek, s a Facebookon folytatják a szünetben megkezdett beszélgetéseket. Wikipedián keresik meg mikor élt Napoleon, s úgy nőnek fel, hogy minden egy kattintásra van tőlük. A tanteremben ezzel szemben azzal szembesülnek, hogy minden lassú, régi.
Hogyan lehet okostelefonokat, tableteket bevonni az oktatásba? Olyan eszközöket alkalmazni, amiket a diákjaink is használnak mindennapjaik során. Ne érezzék úgy, hogy az iskolapadba beülés egy időutazás. S nem csak történelem órán.
Az okostelefonok, s modern eszközök oktatásban való használatával szemben általában az az általános kifogás, hogy “de akkor nem fog figyelni a diák az órán”. Mással fog foglalkozni, megnézi a dolgozat megoldását az Interneten, beszélgetni fog a társaival, stb. Ezek a kifogások részben jogosak. Nem véletlenül tiltja az iskoláink házirendje a telefonhasználatot, s veszi egy kalap alá az összes szórakoztatótechnikai eszközzel. Észre kell azonban venni, hogy nem csak erre való az okostelefon. Ellenségből barátot! Az okostelefon alkalmas tanulásra. Sőt, nem csak, hogy alkalmas, de kiváló eszköz arra.
Miért pont okostelefonok? Mert az okostelefon nem csak egy telefon. Az okostelefon a következő eszközöket foglalja magába:
kamera (fényképezőgép és video)
számológép
webböngésző
e-mail kliens
kapu mindenféle online kapcsolattartó, közösségi oldal felé
iránytű
gps
gyorsulás és sebesség mérő
játék
…
A felsorolt funkciók mindegyikére 1-1 célszerszám szinte elérhetetlen volt eddig az iskolákban. Kevés iskola rendelkezik gyerekek számára kiadható videokamerával, vagy pl. gyorsulás mérővel fizika órai használatra. Mára az okostelefonokban ezek a funkciók mindenki számára elérhetővé váltak. Azonban a funkcionalitás hiába adott, ha nem használjuk azokat. Sajnos sok esetben a diákjaink sem ismerik ezeket a funkciókat, lehetőségeket, s eszközeiknek képességeinek is csak 1-1 apró szegmenség használják.
Hiszek abban, hogy az iskolának és az oktatásnak feladata, hogy megtanítsa a diákjainkat az életben való boldogulásra. Ahogyan én még technika órán szöget beverni, s gombot felvarrni is tanultam (nem mondom, hogy rendszeresen alkalmazom), úgy azt gondolom, hogy a mai generációnak elengedhetetlen az okostelefonok, okos eszközök használatának az elsajátítása. És a használat nem merül ki abban, hogy le tudja tölteni az Angry Birds legújabb verzióját.
