I never thought, that an animgif causes so much attention. I uploaded another gif of two elephants to my abandoned Tumblr blog and suddenly it got 3 reblogs. Which is not much compared to other sites, but it is a big hit in my Tumblr blog’s life. 🙂
Now I have everything packed, ready to leave to the airport. I just created a new animated gif. Yes, I was so happy to see the elephant eating from so close, I just pushed the button on the camera. Quite a few times. 🙂 So there were enough shots for another animated gif:
All pictures were taken at the Addo Elephant National Park yesterday. I’ve seen elephants in the zoo, but having them all around in their natural environment is something different.
Updated the title, since there is nobody eating an elephant, it is an elephant eating.
We’ve seen warthogs, elephants, zebras, and some turtles. Sadly the lions were hiding.
Amikor rákaptam az ingressre, akkor a telefon nálam volt, a gyerekeknek mutattam egy szobrot, s kerestük együtt. Aki elsőnek megtalálta, az nyert. Most viszont szintet léptünk. Kreáltam a gyerekeknek is egy accountot, s kaptak egy régi telefont átmenetileg. Így teljesen ők kezelhetik a játékot. Najó, kis segítséggel.
Így nem csak egy szobrot, emléktáblát kell kép alapján azonosítani, hanem a tájékozódást, égtájakat is gyakoroljuk.
A következő szint pedig az angol számok értelmezése lesz. Igen, az ingress is, s megannyi egyéb remek okostelefon alkalmazás remek eszköz a tanulásra.
És persze ezen a késő nyári, kora őszi napon nincs is jobb, mint egy forró csoki mellett portálokat töltögetni.
Megújult. Azt hittem ma, de szóltak, hogy ez már tegnapi történet. A legizgalmasabb ügy azt hiszem a méret. Flickr got Biggr. 1 terabyte ingyen tárhely jár mindenkinek. S mindez ingyen.
Azaz nincs kicsinyítés, nincs vacakolás, mehet minden fel, a Flickr eltárolja. Sokat javítottak a design-on is. Úgy tűnik a Yahoo kezd magára találni.
Ezzel a Biggr játékkal persze jól elmosták a Pro és nem Pro userek közötti határt, de ez legyen életünk legnagyobb baja.
A Flickr felvette a kesztyűt a megújult Google Photos, s a mobilfényképezést uralni kívánó Instagrammal szemben. A mobil alkalmazás is egyre jobb lesz, s erősen gondolkozom, hogy a mobiltelefonnal készített képeim mostantól egyenesen a Flickrre kerülnek, s onnan küldi majd az ifttt az instagramra azokat.
Hétfőn megkezdődött a konferencia. Igen, ezért jöttem Kambodzsába. Illetve ez még nem biztos, hogy elég lett volna. Az ok, amiért végül elküldött a GeoGebra, az az oktatási miniszter személyes meghívása volt (nem személyesen nekem szólt, hanem a GeoGebrának).
A konferencián, mint a programban is látszik, három előadás, s egy kerekasztal, amiben részt veszek. Ebből a három előadást tegnap és ma abszolváltam. Remek fogadtatása volt a GeoGebrának.
Ma reggel még egy kerekasztal beszélgetés lesz, s utána megbeszélések, találkozók, illetve még egy-két előadás. Ezek már nem a konferencia keretein belül. Így remélem bele fog férni a Market, palota, s egyéb érdekességek megtekintése is a Kambodzsában eltöltött időbe.
Tegnap reggel jártunk a minisztériumban. Jártam már itthon is hasonló helyeken, de ez nagyon különleges volt. Kambodzsában nagyon odafigyelnek a részletekre. Őexcellenciája Im Sethy, az oktatási miniszter maga is fizika tanár volt, így nyitott volt a természettudományos, s matematika oktatásra kiváló GeoGebra szoftvert.
A prezentáció után beszélgettünk a lehetséges alkalmazásról, pilot projektről. Ajándékozással, s fényképezéssel zárult a találkozó.
Második/első nap Kambodzsában. Második, mert tegnap este már itt aludtam. Első, mert ez az első, hogy a napot is láttam. Miután megreggeliztem, nyakamba vettem a várost. Először csak gyalog néztem körbe a szálló körzetében. Már a tegnapi út a repülőtérről rámutatott, hogy itt mindenki két keréken közlekedik, s a séta alatt ez még bizonyosabb lett. És az út mellett lépten-nyomon valaki benzint, van aki pedig levegőt kínál.
Kambodzsában, azon belül is Phnom Penhben mindenki tuktukon vagy motorbiciklin közlekedik. Vannak autók is, de azok valahogy első megitélésre inkább csak eltévedt járművek. A gazdagabb réteg közlekedési eszközei talán.
Miután megbeszéltük a holnapi konferencia részleteit, kilépve a hotelből leintettem az első tuktukot. A tuktuk egy motor, amire ráfabrikáltak egy kis kocsit. Remek közlekedési eszköz. A helyiek, s a túristák is ezzel járnak mindenfele, ha nincs saját motorjuk. A soförömmel megegyeztünk 10 dollárban (vasárnap drágább, ezt a szállóban megmondták), s ennek fejében körbevitt a városban. Megálltunk a nevezetességeknél, ahol én kiszálltam fényképezni, ő pedig várt rám.
A közlekedés és a helyiek hihetetlenek. Itt első ránézésre káosz van. Másodikra is, de mindezek ellenére minden működik. Az emberek kedvesek, udvariasak, s a dudát jelzésre használják. Néhányan a forgalommal szemben mennek, néhányan rendesen. Egy-egy motoron a laptopoktól kezdve akár egy hütőszekrényt is elszállítanak. Néhányan szoptatnak a motoron, s van amikor az egész család motorral jön haza a gyerekzsúrból.
A motorok mindent elvisznek. Az autókban pedig annyi ember ül, amennyi épp jól érzi magát benne. A gyerekülés csak az európaiak bolondsága. Persze ez köszönhető annak is, hogy az európaiak száguldoznak. Itt nyugi van, s biztonság.
Első állomásunk egy csodás park volt egy templommal a tetején.
Miután befizettem az 1 dollárt, körbenézhettem fent a templomban. A templom teljesen funkcionális, a helyiek valóban megfordulnak erre.
A templom “alatti” parkban a helyiek játszottak.
Béke és nyugalom. Az emberek barátságosak, s kedvesek. Soha egyetlen helyen nem éreztem, hogy veszélyes lehetne akár egy picit is. Még amikor szembe haladtunk a forgalommal se volt halálfélelmem, pedig ennél kevesebbért is meglincseltek volna Budapest utcáin. 🙂
Mai nap másik tanulsága. A helyi pénz létezik! Ha 1 dollár alatt kell vizetni, azt helyi pénzben, rielben adják vissza. Egy USD nagyjából 4000 riel.
Mai nap sokkoló élménye a Genocide Museum volt. Itt a múzeum teljesen visszaadja Pol Pot véres uralmának napjait. Szabályok, kínzó terem, cellák. Naponta kétszer van film vetítés is. Ezt nem vártam meg, mert ennélkül is elég kemény volt. A helyiek, akik túlélték a kínzást, könyvet árulnak, s mesélnek helyben arról, hogy milyen volt.
Pol Pot uralma alatt kivégezte az ország teljes értelmiségi rétegét. Így már sokkal jobban értem ma reggeli beszélgetésünket Chan Roath matematika professzorral, aki nagy meglepetésemre közölte, hogy csak 4 matematika PhD végzettségű ember van az országban. Nulláról kellett felépíteni az országot, s most itt a lehetőség, hogy a GeoGebra ebben hatalmas segítséget adjon a helyieknek. Vizualizálni, megmutatni a matematikát, természettudományokat. Fantasztikus küldetés, s nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek. És a tuktuk vezetőmnek is, hogy a Market helyett a múzeumba vitt. Így teljesen más fejjel tudom befejezni a holnapi prezentációmat.
Eddig is volt szerencsém az ELTE TTK-n matematikát oktatni néhány kevésbé szerencsés hallgatónak, idén szeptembertől azonban teljes állásban tanítok az intézményben. Így nem csak beszaladok, tartok egy órát, majd futok tovább. Ma gondoltam egy merészet, s az egyik felzárkóztató csoportommal úgy döntöttem kicsit izgalmasabbá teszem az órát. Előkészítettem nekik két gyakorláat között egy remek internet alapú interaktív feladatsort a Socrative segítségével.
Arra alapoztam, hogy mindenkinek, de legrosszabb esetben is minden harmadik embernek van internetezésre alkalmas eszköz a birtokában. Ez a gimnáziumban nálunk nagyjából 50% a matek csoportjaimban. Végzős osztályomban 75% körül járt. Így úgy éreztem nem lőhetek mellé, ez egyetemen csak jobb lehet az arány. Nos, öngólt rúgtam. Sikerült az egyetlen olyan csoportot kiválasztani, ahol az arány bőven az átlag alatt van.
Beértem az órára, összeraktam a projektort, bekapcsoltam a gépet, elindítottam a Socrative-vel készített remek kvízt, mondom m.socrative.com, szobaszám 599991. És ekkor kiderült, hogy a 18 fős csoportban 2(!) alkalmas eszköz áll rendelkezésre. Nem baj. Így maradt a kivetítő, laptop, legalább nem pazaroltam papírt az órán.
Itt jegyzem meg, hogy ha valaki IKT eszközöket használ az órán, akkor mindig fel kell készülni valami alternatív megoldással. Rengetegszer fordult már elő velem is, hogy az előkészítésnél valami jól működött, de az órán teljesen másképpen alakultak a dolgok. Ettől nem kell megrémülni, s emiatt nem szabad eltántorodni a modern eszközök használatától. Aki valaha készített óravázlatot, az tudja, hogy általában nem történik minden meg, s ha mégis, akkor sem úgy, ahogy az a vázlatban szerepel. Az pedig, hogy otthonosabban mozgunk még a tábla+kréta társaságában az azért van, mert azokat többet használtuk. Elő a telefont, laptopot, projektort, s próbáljuk alkalmazni azokat az órákon!
Nem gondolom azt, hogy mindenkinek okostelefonnal és/vagy laptoppal kell szaladgálnia. Azonban látva a gimnazista diákjaimat, a többi csoportomat (van, ahol 100% az arány) az egyetemen, ez az arány borzasztóan meglepett. Nem hiszem azt, hogy midnenkinek Desktop PC-je van otthon. Ma már egyre több diák laptopot kap érettségire, aki megengedheti már hamarabb. A mobilszolgáltatók, pedig már szinte nem is árulnak nem-internetképes telefont. Az egyetemen teljes wifi lefedettség van. Azaz még mobilnetre sincs szükség az internet eléréséhez.
Nem baj, a Socrative quiz megvan. Majd legközelebb egy másik csoportban próbálom ki. Tapasztalatokat így most nem tudok megosztani, de nagyon szeretek izgalmas dolgokkal játszani, s közelebb hozni a matematikát a diákokhoz.
A mai nap úgy látszik okostelefonos tanítós nap. 🙂 Miután a tapasztalataim azt mutatják, hogy kedves tizedikeseimnek nem mindig kerül be a házi feladat a füzetükbe, így lefényképeztem, s feltettem instagramra. Mostantól nincs kifogás. 🙂 Benne az e-naplóban, fent van Facebookon, s itt is. Aki ezekután azt mondja, hogy kereste, de nem találja, az nem mond igazat.
