Pár napja felmerült a kérdés, hogy hány éves vagyok. Erre az egyik diák rávágta, hogy 26. Mondom, igen. Ezután egy másik szinte kifakadt, hogy 26 és házas, úúúhhh!
Valóban, 26 éves és házas. Ez vagyok. És boldog. Nagyon boldog. Elgondolkoztam a dolgon, meg aztán oda is hívtam óra után az illetőt, hogy miért olyan gáz, hogy valaki 26 évesen házas.
Ellenérv volt a házassággal szemben, hogy akkor már nem lehet bulizni. Mondtam, már hogyne lehetne?! Nem lehet csajozni/pasizni. Valóban. De nem is akarok. Végül abban maradtunk, hogy ha majd 26 éves lesz, akkor visszatérünk rá (ha esetleg olvasná, akkor ő is emlékezzen rá :-)).
Házasság. Esküvővel, lagzival kezdődik. Hatalmas buli. Utána jönnek a hétköznapok – szokták mondani. Nekünk először a nászút jött. Csodálatos volt. Azóta vannak hétköznapok. Semmi baj velük. Szebbek, jobbak, mint azelőtt.
Persze a házasság jár egy csomó lemondással, kompromisszummal. Azok azonban eltörpülnek a pozitívumok mellett.
Comments
8 responses to “házasság”
en is 26 vagyok (lassan 27), es hazas es boldog!!! 🙂
Szerintem nem csak a házasság jár csomó lemondással és kompromisszummal. Már a másikkal történő együttlét/együttélés is. Egy jó és kiegyensúlyzott kapcsolathoz is szükség van erre mindre. Meg persze hatalmas adag tiszteletre a másik ember iránt és az, hogy el tudd fogadni olyannak, amilyen. Ne akard megváltoztatni, úgy szeresd ahogy “kaptad” a másikat.
gergoke, 29 éves és nem házas (még).
Egyetértek. Kár, hogy sokan azonban ezeket a lemondásokat veszik csak észre (domborítják ki), s nem látják azt a rengeteg pozitívumot, ami mellett ezek szinte észrevehetetlenek.
Meddig még? 😀
Épp a hétvégén volt egy ismerősöm esküvője, ahol a pár összéletkora 52 év. És elötte is volt pár esküvő a barátaimnál, ahol 24-26 évesek voltak. De bizony innen nézve rengeteg áldozattal és lemondással jár a dolog. Egyrészt mindegyikük nyert egy anyóst, másrészt azóta egyiket se láttam edzésen. 🙂 Igaz előtte is csak egyet. Mindenesetre remélem, 26 év múlva nem kell visszatréni a témára, hanem boldogan legyintesz, hogy már most megmondtad, milyen jó dolgod van, és nem cserélnél senkivel.
Peti, jogos. Nem járok edzésre. De ennek, mint már írtam régebben sokkalm inkább a pénzkeresés, meg a munka az oka, mint a házasság. Ennek ellenére igyekszem eljutni. Néha szoktam lemenni dobálni, hogy formában maradjak. 🙂
Bármi, ami a korong közelében tart, csak dicséretes lehet. Ha csak dobálás, hát dobálás. A házassághoz nem értek, úgyhogy biztos igazd van. De a statisztika engem igazol. 🙂 Viszont ha vacsorát visz neked, akkor minden meg van bocsátva. Én is szeretnék majd egyszer vacsit kapni valakitől.
Apropó dobálás, nincs kewdved május 14-én bemutatózni a Hűvösvölgyi Nagyréten?
Szerintem már nem sokáig “még”. Megvanm amit kerestem és tökéletes minden. 🙂
Orulok es gratulalok (ha szabad igy elore)!