Aki kicsit is érdeklődik az oktatás iránt és nem ismeri Sir Ken Robinson nevét, az burokban élt az elmúlt 10 évben. Lehet kedvelni, vagy nem kedvelni, de az biztos, hogy az alábbi 2006-os beszéde nagy hatással volt az okatásra.
A beszédet a megjelenés óta Magyarország lakosságának sokszorosa tekintette meg. Ken Robinson több könyvét olvastam azóta, vagy éppen hangos könyvben hallgattam meg (a legjobb, amikor ő maga olvassa fel). És most itt vagyok közel két héttel a bett show után és élőben láthattam. A legendát. És még mindig mosolygok, ha belegondolok. 🙂
Ken Robinsont élőben hallani valami hasonló élmény volt, mint amikor életemben először hallottam valamelyik kedvenc együttesemet. Egy sztár. Celeb. Jó értelemben.
Megöregedett. Bottal jár, de szellemileg ugyanolyan friss, mint amikor a fent linkelt első előadásakor volt.
A mostani 1 órás beszédének a lényege, hogy a gyermek egy komplex lény és nem lehet egységekbe rendszerekbe kényszeríteni, ha azt szeretnénk, hogy kreatív felnőtt legyen.
Az oktatás lényege, célja az kellene, hogy legyen, hogy a diákok megértsék az őket körülvevő világot, a saját tehetségüket felfedezzék és aktív, odaadó polgárok legyenek.
The Aims of Education
To enable students to understand the world around them and the talents within them so they can become fullfilled individuals and active, compassionate citizens.
Ismét rengeteg példával volt tarkítva a beszéd. Megtudtuk egy felmérés következtében, hogy a mai gyerekek átlagosan 1 órát töltenek a szabadban. Ehhezképest egy szuper biztonságos börtönben a minimális idő, amit a raboknak előírnak, hogy túléljék a bent töltött időt, ennek a kétszerese.
Másik érdekes pont volt, amikor feltette a kérdést, kinek szedték ki a manduláját. A 40+ korosztály többségének igen. 30 alattiaknál ez nem annyira jellemző. Régen, ha valaki köhögött egy kicsit, már ki is kapták a manduláját. Mondja Ken Robinson. Ma az ADHD egy hasonlóan “divatos betegség”. Ha egy diák nem tud a fenekén ülni, akkor telenyomjuk gyógyszerekkel, ahelyett, hogy hagynánk, hogy felálljon, mozogjon. Hiszen erre lenne szüksége.
Időközben megjelent egy újabb könyve. Természetesen, ha lehetőség nyílt volna rá, meg is vettem volna, hogy dedikálja. De valamit hagyni kell a későbbiekre is. 🙂
A könyv egy reakció a Ken Robinsont egyébként jogosan kritizálóknak, amiben megmutatja, hogy ezek nem csak szép gondolatok, hanem meg is valósíthatók. Így egy kicsit még kíváncsibb vagyok a könyvre.
Összességében fantasztikus volt és inspiráló ott állni. Az “öreg” nem mondott szinte semmi újat azokhoz képest, amiket a könyveiben, vagy TED előadásaiban ne olvastam, hallottam volna. Pár új példa, kicsit más felvezetéssel, néhány fricska és story. Viszont, ha elmondta volna ugyanazt a 2006-os TED előadást, élőben akkor is más lett volna. Digitalizáció, virtualizáció, stb. szuper dolgok. De azért csak hús-vér emberek vagyunk és valóságos élményekre vágyunk. 🙂
Ken Robinson nem az oktatás megváltója. Ken Robinson egy gondolkodó, fantasztikus előadó, aki jókor, jó helyen kimondta, rámutatott azokra a hiányosságokra a mai világban, amiket mindannyian éreztünk. A híres “Do schools kill creativity?” beszédében mindezt sokkoló címmel, példákkal támasztotta alá, így talán még több emberhez jutottak el a gondolatok. És a kreativitás valóban szükséges, hogy ott legyen a gyermekeink mindennapjaiban.
Comments
5 responses to “Sir Ken Robinson”
Szia!
Hol lehet megtalálni az olyan hangos könyvet, ahol ő maga olvassa fel?
Hello,
http://www.audible.com/search?advsearchKeywords=ken+robinson&sprefixRefmarker=nb_sb_ss_i_0_5&sprefix=Ken+R
itt vannak rövidebb beszédek, meg az Element.
Köszi!
Éppen most fejeztem be a könyvét. Ezt a legújabbat. Nem annyira “szórakoztató”, mint az előadásai, de részletes, rendszeres és meggyőző. Bár úgy volna az igazi, ha az embernek volna módja személyesen látni néhányat a hivatkozott “iskola-csodákból”. Nem csak a kételyek miatt, hanem hogy működésében látszódjék egy-egy modell. (Gyakran hivatkozik pl. Sugata Mitrára, akit én csak a TED beszédeiből ismerek, de nekem kicsit “szélsőségesnek” tűnik az “öntanító gyermekek” elve…)
Becsillagoztam magamnak a kommented, hogy gyorsan beszerzem a könyvet, elolvasom és reagálok. De ez a mai napig nem történt meg még sajnos. Viszont köszönöm a véleményed. Továbbra is szeretném elolvasni az új irományt.