Adott a sok éve létező fotolog.hu néven futó fotóblogom. Az elején, amikor indult, pixelpost blogmotor hajtotta, s pakolgattam fel a képeket. Aztán lett Flickr, lett mobiltelefon fényképezőgéppel, s egyre jobban elhanyagoltam a fotóblogot.
Aztán a minap úgy döntöttem, hogy ideje újra valamit kezdeni vele. Mivel a rendszeres frissítés egyre kevésbé működik, úgy döntöttem más irányba viszem el az oldalt. Ekkor jött szembe a DsgnWrks Instragram importer pluginje, s egyből rájöttem mire fogom használni a fotolog.hu -t. Ide fogom menteni az Instagramra feltöltött képeket.
Szünt már meg Posterous, PicPlz, s még rengeteg szolgáltatás. Persze az Instagramról azt gondoljuk, hogy ilyen nem érheti, de mégse baj az, ha minden kép megvan saját domainen is. Biztonságban.
Ehhez kerestem egy használható designt, a választás végül a visual theme-re esett.
A régi dolgokat még vissza kell pakolni, lehetőség természetesen van továbbra is Flickr-ről vagy manuálisan posztolni, s automatikusan kerülnek fel az instagramra feltöltött képek.
Pünkösd hétfőn érkeztem Dublinba, ott várt egy Tacsai, ami elvitt Maynooth városába. Itt az egyetemen került megrendezésre a konferencia.
A konferencián a GeoGebráról beszéltem, itt a prezim, az előadásról:
30-án mielőtt a repülőm elindult haza, volt egy kis időm kalandozni Maynoothban és Dublinban. Dublin egy nagyon kedves kis város, s remek hangulata van. Hál’Istennek remek időm is volt, így kis bőröndömet magam után húzva, elindultam a várost feltérképezni. Dublin összes nevezetessége sétatávolságban van, így nem hoppoltam le-fel egyik városnéző buszra sem. Pedig rengeteg ilyen járat létezik Dublinban, a viking túrától a hagyományos, az emeletes, a vicces, a korhű, s az unalmasig minden elérhető.
Ez volt az első olyan utazásom, amire nem vittem magammal fényképezőgépet. Egyrészt mert a D90-et ha elviszem, akkor viszek objektíveket, akkor azért egy vakut is jó ha magamhoz veszek, s egy állvány is jól jöhet… Így úgy döntöttem, kipróbálom mennyire lehet használható emlékképeket készíteni egy mobiltelefonba épített apró kamera segítségével.
A Nexus S néven futó okostelefonom volt hű társam. Az okostelefonos fényképezésnek egy nagyon nagy haszna van. Ez pedig a képeket azonnal geotagelni tudom, így mindegyik képet szinte méter pontossággal tudom, hogy hol készítettem. A minőség pedig a kompromisszum, amit fel kell vállalni.
Nézzétek meg Ti is a minőséget, amit sikerült kihozni a dologból:
Ami érdekes volt, hogy rengeteg olyan képet készítettem, amit fényképezőgéppel nem csináltam volna meg. Pl. a megdöbbentő tényt, hogy a Liffey folyó partján találtam egy szlovák boltot, benne minden szlovák extrával, vagy a remek lehetőséget olcsó vírusírtásra.
Az elmúlt másfél évben egy kezemen meg tudom számolni hány alkalommal léptem be az iWiW-re. Az ismerőseim száma 807-ről 725-re csökkent. Ez azért érdekes, mert ezekszerint közel száz ismerősöm jött rá, hogy nem ismer, vagy ami sokkal valószínűbb, törölte magát az iWiW-ről.
A Facebookon486-ról 755-re nőtt az ismerőseim száma. Itt valóban nagyobb is az élet az utóbbi időben. Ezenkívül kreáltam a blognak is egy lájkolni való oldalt. Ennek jelenleg 99102 rajongója van:
A Twitteren @kobak néven írogatok, itt 558-ról 903-ra nőtt a követők száma. Továbbra is érdekes, hogy a Twitter még mindig a Facebook előtt jár.
Anno a Flickr képszolgáltatóról is írtam, de amióta lejárt a pro előfizetésem nem igazán jártam arra. A másfél évvel ezelőtti 167-ről 179-re nőtt a cimborák száma.
Tumblr-en 63-ról 109-re nőtt a követők száma. Itt egyébként a weben megtalált érdekességek, képek, videók jelennek meg. Jelenleg az eddig parlagon heverő hodeszka.hu domain alatt üzemel az oldal.
Nem igérem, hogy másfél év múlva újra írok erről, de érdekes volt most visszatekinteni mi történt ezeken a helyeken. A visszatekintés apropója a hétvégi Digitális Pedagógus konferencián tartandó előadásom. Ott mesélek majd a tanári lét, s az Internet, blog, közösségi oldalak használatáról.
Többek sikerrel produkálnak napi rendszerességgel (pl. the sartorialist, daily dose of imagery), vagy hirtelen felindulásból egy éven át (pl. juice, rivera) érdekes és szép képeket. Sajnos ez nekem nem megy. Amikor Nexus One kezembe került, gondoltam belevágok egy ilyen sorozatba.
A telefon mindig nálam, s a képeket tolom is fel kapásból a posterous blogba a telefonról. Egyszerű, gyors, s az utcán sétálva mindig akad valami izgalmas, amit meg lehet örökíteni. Így gondoltam, hogy egy mobilfotós 365 projekt alakul a dologból csendben. Persze mielőtt elindult volna, már meg is állt a dolog. 🙂
Ahhoz nem kevés időre és elszántságra van szükség, hogy ez napi szinten érdekes is maradjon. Naponta agyalni, kutatni, témát keresni nem kis feladat. Minden tiszteletem azoké, akik ezt keresztülvitték.
A fenti interjú szépen mutatja, hogy Scott Schumanblogján naponta megjelenő káprázatos képei mögött mennyi munka áll.
Amíg tartott a lelkesedés, s rohangászós napjaim voltak, akadt mindig lencsevégre valami érdekes. Aztán kezdett elmúlni ez a lelkesedés, főleg, amikor otthon töltöttem a napot, vagy épp félévi értekezletet tartottunk estig a suliban, esetleg egy kedélyes szülői értekezlet zárta a hétfő estét. A hétköznapi körülmények között nem sikerült olyan kreatívan szemlélni a világot, ahogyan azt szerettem volna. Unalmasnak találtam a készült képeket, aztán már nem is próbálkoztam, s legyintettem. Nekem ez nem megy. Másik probléma, hogy néha két órán belül találtam 5-6 érdekes témát, viszont tartani szerettem volna magamat a napi egy képhez.
És beláttam, hogy ez nekem nem megy. A blog szórakozás legyen, ne korlát, vagy kötelesség. Ha látok érdekeset, azt majd felteszem a posterousra, de a napi frissítés kimarad. Azért jegyezzük meg, egy hétig bírtam a napi rendszeres kép feltöltést. 😀
Ezt a bejegyzést elkezdtem írni pár napja, de ma útközben megálltam, s újra kattintottam a telefonommal. Pár hete telepítve ott figyel a telefonon a picplz alkalmazás, s újra lelkes mobilkattogtatót csinált belőlem. Mai képem pedig meglepve tapasztaltam, hogy picplz interesting oldalán tündököl a címlapon. Ez még nem flickr explore, de azért nagyon örültem neki. A végére pedig itt a kép.
