Az évenkénti bontásban jól láthatóak azok a trendek, mikor repültem többet, mikor kevesebbet. Amikor anno a GeoGebrával utaztam rengeteget és tanárképzéseket, előadásokat tartottam a világ különböző pontjain. Ez az első nagy kiugrás.
Ekkor 2012-ben járunk. Aztán 2017-ben indult be az FGC és a VR Math. Akkor ennek a két projektnek volt köszönhető, hogy újra sokat repültem. A Covid természetesen szépen kisimította a görbét ezután.
2022-től a robotika, AI, minden együtt újra felpörgette a repülések számát. Ez idén egészen odáig ment, hogy rekordszámú, 42 repülést könyveltem 2025-re. Ebben benne van az USA IVLP kiruccanástól kezdve minden, ami ehhez hozzátett.
A fenti képen látható, hogy majdnem 6 napot töltöttem 2025-ben a levegőben. Ez nagyon sok… 3 kontinens (4, ha Közép-Amerika külön számít), 14 ország.
Közeleg az év vége, jönnek a visszatekintések. A repülések száma meg remélem már nem nő tovább. A 42 egyébként is egy szép szám. Nem tervezem tovább növelni. Jön majd a digitális rezsi áttekintő is.
Itt a múlt hét egy bejegyzésben. A hét természetesen a 2014-es GeoGebra konferencia körül zajlott. A tegnapi napot szinte teljes egészében átaludtam. Most pedig újult erővel kapcsolódom vissza az Internetbe.
Writer Pro
Miután @hh felhívta a figyelmemet, hogy létezik a Writer Pro, majdnem azonnal elcsábultam. Azonban mielőtt $19-et kilapátoltam volna a családi kasszából megkörnyékeztem a szerzőt. Hátha akad némi kedvezmény azoknak, akik már egyszer zsebükbe nyúltak az iA Writer nevű alkalmazásért.
@iAWriter thanks. I hope it is going to be manageable soon. 🙂
A válasz egylőre nem volt túl bíztató, de reménykedem, hogy nemsokára pozitív visszajelzés is érkezik. Érdekesség, hogy a konferencia egyik résztvevője odajött, s elmondta, hogy neki osztálytársa volt az iA szerzője. Sajnos ez még kevés ahhoz, hogy ezt a folyamatot előrelendítsük. Azonban megint kiderült, hogy a világ jóval kisebb, mint azt képzeljük.
Mint az ismert, a Google ismét bevásárolt. Nest az intelligens otthon úttörője. Érthető aggályok fogalmazódtak meg sokakban, amikor kiderült, hogy ez a remek cég a Google kezébe került.
Érdekes képek láttak napvilágot az 1970-es Boeing 747-es gép belsejéről. Persze a Facebookon megosztott képhez érkeztek “kiábrándító” hozzászólások miszerint ez nem is teljesen így volt. 🙂
Tudósokról szeret mindenki úgy nyilatkozni, hogy nem is igazi emberek. Valami ufók, nem volt gyerekkoruk, stb. Közben pedig mégis. Nemrég találtam ezt a remek képet, illetve írást arról, hogy Niels Bohr a Carlsberg sörgyár mellett dedikált sörcsapot kapott. Azt hiszem ezzel sokaknak szerzett motivációt mind Bohr, mind pedig a Carlsberg sörgyár a Nobel díj megszerzésére!
Avagy hova üljek a repülőn? Az utóbbi két évben elég sokat repültem, volt szerencsém több légitársaság többféle repülőgépét kipróbálni. Ültem folyosón, ablaknál, néha középen is.
Becsekkolásnál, ha nem fapadoson utazunk, általában felmerül a kérdés. Fapadosnál meg ki mit ér alapon megy a helyfoglalás. Mindkét esetben adott a kérdés: Hova praktikus ülni? Elmondom én mi alapján szoktam választani.
Alapvetően három hely lehetséges, ablak, közép, folyosó. Nézzük melyik helyre mikor érdemes ülni!
Ablak / window
Az ablak nálam a három óránál rövidebb, vagy akörüli utazásoknál játszik. Esetleg hosszabb esti járatoknál. Az ablak egyik előnye, hogy van kilátás, a másik ennél sokkal fontosabb, hogy itt lehet a legkényelmesebben aludni. Neki tudod dönteni a fejedet a erpülőgép falának, behajtogatod a lábadat az előző szék alá, s boldogság van.
Probléma általában akkor akad ezen a helyen, ha ki kell menned wc-re. Ekkor legalább egy, de inkább két embert kell átugrani. Ugyanígy a csomagodhoz való hozzáférés is hasonlóan nehézkes.
Közép / middle
Ide soha! Vannak kivételek, de ha lehet soha. Kilátás nincs. Fejed himbálózik, nincs hova lehajtani, kijutáshoz egy embert fel kell állítani.
Persze vannak szerencsejátékosok, akik abban utaznak, hogy beválasztanak egy középső helyet, s reménykednek, hogy vagy a folyosó vagy az ablak üresen marad. Szerencsejátékról írtam már több helyen (pl. Vegas), nem alapoznék rá semmit.
Folyosó / aisle
Mint látható a Flightdiary statisztikájában, ez a preferált helyem. Főleg a hosszabb utaknál, meg a napközbeni rövideknél is. Bármikor fel lehet állni, láb kinyújtható a folyosóra, csomag elérhető távolságban, ha bármire szükség lenne.
Egyetlen negatívum lehet, hogy erről a helyről téged ugráltatnak fel, ha valaki bentről ki akar menni.
Elől / hátul
Ez a másik izgalmas kérdés. Ezt az alapján döntöm el, hogy van-e csatlakozás a géphez. Ha van, s még az idő is szűkös az átszállásra, akkor minél előrébb kell ülni. Az első ajtó mindig nyílik a hátsó az lutri.
Ha nincs csatlakozás, vagy bőséges a rendelkezésre álló idő, akkor minél hátrább. Alapvetően az utolsó három sor a barátom. Itt a legvalószínűbb, hogy lesz üres hely. Itt van a legközelebb a mellékhelyiség. Ráadásul ha nyílik az ajtó hátul, akkor elsők között lehet kilépni a fényre.
SOHA! Én most már tudom, tudjátok Ti is! Náthásan sose repülünk. Borzalmas fájdalmakat lehet átélni, ha mégis így tesz az ember, s olyan balga, mint én. Nem néztem utána, kifele voltam a megfázásból, gondoltam, minden jó. Nem.
Előre szólok, soha semmi bajom nem volt repülőn, repülés közben. Kivéve most. Felszállásnál bedugult a fülem, gondoltam semmi gond. Leszállásnál viszont már pattogott, s fájt is. Utána nem hallottam, csak tompán, s sípolt.
Aztán amikor átszálltam, s a következő repülővel emelkedni kezdtünk már fel voltam készülve. A fél órás átszálló időt arra fordítottam, hogy magyar és külföldi fórumokat, oldalakat nyálaztam át, mit kell ilyenkor tenni.
Majd jobb híján kértem a légiutaskisérő hölgyektől két poharat, s azt a fülemre szorítva éltem túl a felszállást. Igen, úgy néztem ki, mint egy ufó, de ez érdekelt legkevésbé. Majd nagyon kedvesek voltak, s elláttak egy másik pohárral, amibe betettek valami izét, hogy jó meleg legyen. Na, így már elviselhető volt a leszállás is.
Tehát, ha náthásak vagytok, s mégis repülni kell: orrspray (esetleg orrcsepp) + füldugó. A kettő kombinációja megmenthet egy borzasztó kellemetlen élménytől.
