Az Ubuntu bejelentése, miszerint nyitnak telefonokra is, nyitnak telefonokra is, vegyes érzelmeket váltott ki.
A cikk végén Mark Shuttleworth keynote videóját meg tudjátok nézni, ha esetleg valaki még nem látta.
A bemutatón elhangzó legérdekesebb megjegyzés az egységes felület, egységes rendszer volt. Egy kép erejéig be is mutatja Mark, hogy a Desktop és mobil verziók mennyire különböznek egymástól. Ebben tegyük hozzá, van egy jókora csúsztatás, hiszen a Windows 8 igyekszik a csempéket megjeleníteni az asztalon is, s az OSX is folyamatosan örököl dolgokat az iOS rendszerből.
Viszont ami érdekes, s feltűnő, hogy az Ubuntu más irányt vesz. A Dekstop rendszertszeretnék a telefonokra eröltetni. És bár az Apple is rendelkezik iClouddal, a Microsoftnak is van Skydrive-ja, ezek valahogy mindegyike kicsit göthös. Az Apple sajnos webes, netes termékek fejlesztésében valahogy nem a legsikeresebb. Az Ubuntu One a zenebolttal összekapcsolva nem teljesen halott ötlet. A Canonical célja, hogy mindent házon belül oldjanak meg.
Érdekes, hogy a másik milliomos (Michael Robertson), aki Linux vonalon indult egyelőre nem túl sikeres a területen. Pedig ő az mp3.com oldallal szedte össze vagyonát. Tehát neki a
Mark Shuttleworth pedig valahonnan csak csinált magának jópár milliót, így biztosan lát fantáziát ebben is. Kérdés, hogy össze tudnak-e bútorozni valamelyik hardver gyártóval (A DELL próbálkozott már Androidos telefonnal, tablettel, eddig nem túl nagy sikerrel, viszont jó kapcsolatot ápol az Ubuntuval, így ők egy elképzelhető partner lehetnek), aki piacra dobna Ubuntu telefonokat. A piacnak jót tenne egy Ubuntu telefon. Sosem árt, ha van lehetőség választani. Mondom ezt úgy, hogy tisztán látom, hogy az Ubuntu telefon igazán az Androidnak lehet konkurencia. Azt hiszem nem kell hatalmas piackutatást végezni ahhoz, hogy kiderüljön, az Android felhasználók inkább használnak Ubuntut, mint az iPhone vagy a Windows Phone tulajok.
Mindenesetre feliratkoztam, szivesen kipróbálnám a betát.
A nagy Fermat sejtés már régebben előkerült a blogon. Most egy másik remek YouTube video kapcsán a kis Fermat tétel kerül elő, s a titkosítás és oktatás kapcsán merengek.
Az említett video a numberphile projekt keretében készült. Az indulás óta fel vagyok iratkozva a youtube csatornájukra, követem őket a twitteren, ma a Facebook oldalt is “lájkoltam”. Az eddig valammiért kimaradt.
A numberphile projekt a mindent a számokról, s a számok világáról videók készítésével foglalkozik. Amikor indult, azt gondoltam, hogy ez egy véges projekt, de hamar rám cáfoltak. 🙂
Lássuk a videót, ami kapcsán billentyűzetet ragadtam:
Amikor a prímszámokról, oszthatóságról tanítok gimnáziumban, akkor mindig elmesélem, hogy ez a mai világ egyik legfontosabb és legizgalmasabb problémája.
Meg szoktam említeni a nyilvános kulcsú titkosítást, de eddig túl nehézkesnek éreztem a témát, hogy a részleteibe belemenjek. Viszont a fenti video újfent remek ötletet adott, hogyan tudom ezt bevinni a tanórára.
Azt feltételezem a blog olvasóiról, hogy számukra érthető volt a videoban látható szemléletes példa a kódolásra, azonban a 14-16 éves diákoknak kicsit részletesebb magyarázatra szorul majd az eljárás. Természetesen matematikában jártas olvasók a kis Fermat-tételt is kiválóan ismerik, a többieknek azt is el kell mesélni. Nem a bizonyítás részleteibe kell belemenni gimnázium alapórán, de mindenképpen izgalmas lehet az fakultáción, szakkörön.
Viszont a titkosított üzenetek küldése egymás között, az algoritmus megértése, s kisérletezgetés remek módja lesz a számolásnak, gyakorlásnak. A legegyszerűbb titkosírásoktól az RSA-ig sok mindent át lehet nézni alapórán is.
Aztán házi feladat, otthoni munkaképpen nyitható erre egy Facebook csoport, ahol párok/csoportok egymás között titkos üzneteket küldözgethetnek, a többiek meg próbálhatják megfejteni azt. És a karácsonyi szünet előtt ez egy remek óra lesz. Amikor már úgyis mindenki az angyalokat várja, s kevésbé fókuszál a tanulásra.
Itt van néhány fontos hír a Google Apps csomagról, de ne aggódjon, Önnek semmit sem kell tennie. Csupán értesíteni szeretnénk, hogy módosítjuk a csomagjainkat.
Mától nem lehet létrehozni új fiókokat a Google Apps ingyenes verziójában (amelyet jelenleg használ). Mivel Ön már az ügyfelünk, ennek a változásnak semmi hatása nincs a szolgáltatásaira, és továbbra is díjmentesen használhatja a Google Apps csomagot.
Ha mégis a Google Apps cégeknek csomagra szeretne váltani, akkor élvezheti annak előnyeit: az éjjel-nappal működő ügyfélszolgálatot, a 25 GB-os postafiókot, a 99,9%-os szavatolt rendelkezésre állást, korlátlan számú felhasználók létrehozását és még sok mást, mindezt mindössze havi 4 euróért.
A változás további információiról a Súgóban vagy a Enterprise Blog olvashat.
Tájékoztatási kötelezettségünknek eleget téve ebben az e-mailes szolgáltatási közleményben ismertetjük Google Apps termékének vagy -fiókjának fontos változásait
Érdekes, hogyan alakulnak át zenehallgatási szokásaink. Kezdetekkor kazettákat (bakelit nálam nem volt komoly korszak) gyüjtöttünk, vásároltunk, másoltunk. Aztán érkezett a CD, s elképesztő gyüjteményt halmoztunk fel belőle. Mostanra azonban a CD felett is eljárt az idő.
A zenehallgatás is egy evolúciós folyamaton halad át. Ebben persze a bakelit lemezek nehezen illeszthetők be, hiszen rmek minőséget adtak, s a zeneszámok közötti váltás is tökéletesen megoldott volt. A bakelit a hordozhatóság terén bizonyult kevésnek. A kazetta hordozható volt, minősége nem volt rossz, de aki még hallgatott magnó kazettát, az tudja, hogy a problémát sokkal inkább az okozta, hogy a zenehallgatást lineárissá tette. Egy kazettát az elejétől a végéig hallgatott az ember, egy számot átugrani egy albumon ide-oda tekergetéssel volt csak lehetséges. A Walkman időszak a Sony aranykora volt.
Aztán érkeztek a CD-k, amik jó minőséget, a hordozhatóságot és a szabad lejátszást is lehetővé tették. Boldogság, békesség, de az idő nem állt meg. A számítógépek terjedésével, s egyre kisebbé és halkabbáigen, nekem volt még olyan PC-m, amiben 3-4 ventillátor végezte a hűtést, s a szomszéd szobában is hangosabban kellett beszélni, hogy minden szó érthetően továbbadásra kerüljön. válásával egyenesen jelentkezett az igény a számítógépes zenehallgatásra.
Ez eleinte megoldott volt a CD-ROM meghajtókba helyezett CD-k segítségével, de aztán rájött mindenki, hogy egyrészt zavaró, hogy pörög a CD, másrészt mennyivel praktikusabb, ha minden zenénk egy kattintással elérhető.
Az eddigi folyamatban ez az a pillanat, amikor minden megváltozott. A bakelittől a CD-ig a folyamat követhető, a zeneipar számára jól kezelhető volt. A zenék számítógépen való megjelenése azonban kezelhetetlenné tette a rendszert. Már nem csak a szomszédok, osztálytársak tudtak egymással zenét cserélni, hanem mindenki az Internet segítségével. Küszöbön volt egy olyan katasztrofa, amire későn, s rosszul reagált a zeneipar.
Ahogyan befogadták a kazettát, s a CD-t, álltak ellen az MP3, s egyéb formátumban terjedő zenéknek. Az Apple volt akik leghamarabb felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, s az iPod család a világ egyik legsikeresebb cégévé tette a cupertinoi vállalkozást.
Az Apple aztán továbbgondolta, s teljes zeneboltot épített az iPod, iTunes köré. A folytatását ismerjük a sikertörténetnek. Azonban mára már ezen is túlléptünk egy kicsit. Legalábbis azt látom, hogy már nem a letöltés, vásárlás a jövő.
Ahogy lassan eltűnnek polcokról a CD-k a kazetták, hifi tornyokérettségi után vettem, azóta megvan, de már szinte nem is használjuk., úgy kezdenek a háttértárakról a felhőbe költözni a zenéink.
Ez a folyamat is teljesen érthető. Egyrészt elképesztő helyet tudnak elfoglalni a zenék a háttértárolóinkon, másrészt mára már sokan rendelkeznek zenehallgatásra alkalmas telefonnal, iPoddal, számítógéppel, esetleg többel is (otthon, iroda, stb.). Azzal, hogy a zenék a felhőbe költöznek, minden eszközön elérhetővé válnak, nem kell naphosszat másolgatni azokat.
Valahol ezen a ponton lépett be egy új szolgáltatás az emberek életébe, ez pedig az online zenehallgatás, “rádiózás”. A Spotify úttörő volt a területen, a Deezer nemrég itthonra is elhozta a szolgáltatást, a Last.fm és a Rdio szolgáltatásai szintén ebben segítenek. Az Apple és a Google is felismerte, hogy fontos a zenék kezelése. A két cég másképp közelítette meg a dolgot. Az Apple iTunes Match szolgáltatása pénzért kezeli egy éven át a zenéinket, legyen az akármennyi. A Google Music ingyenesen tárolja a zenefájljainkat 20000 számig.
Hol vannak az én zenéim?
A Google Music még beta volt, amikor regisztráltam, s azóta minden zeném fent lakik a Google felhőben. Amikor megjelent az iTunes Match, előfizettem rá. Viszont nem fogom azt megújítani. Drága, s egyre inkább azt érzem, hogy az iTunes jelen formájában nem az ideális út a zenehallgatásra. A zenéim most két felhőben is megtalálhatók, a Google Music és az iTunes Match szolgáltatás is hosztolja a zenefájljaimat.
Zenét hallgatni egyre gyakrabban a telefonomat vagy a tabletemet veszem csak elő. A zenék pedig a Nexus Q segítségével szólalnak meg a nappaliban található hangfalakon. Amióta azonban a magyar fejlesztésű G-Ear appot megvásároltam Mac-re, sokkal kényelmesebben hallgatok azon is zenét egyenesen a Google Music tárhelyemből.
Rdio is proof of two things: (a) for me, access trumps ownership; and (b) the future is in the clouds.
Vagyis az “elérhetőség” győzelme a birtoklás felett. A Rdio, Deezer, Last.fm, Spotify ezt teszik lehetővé, végtelen zene folyamatos elérhetőségét. Ugyan remekül hangzik a végtelen zene mindenütt, de mi van, ha esetleg nem lesz Internet, ha nem tudom tovább fizetni az előfizetést, ha… Azt hiszem ez a mostani változás a zenehallgatás legnehezebb és pszichológiailag legizgalmasabb döntése. Feladni a birtoklást, az enyémet, a megszokottat az ismeretlen, csodálatos örök zene világáért.
Nektek ott van még a sok tíz giga zene a vinyótokon? Vagy a Deezer hazai nagykövetei vagytok?
Amióta Virtualboxra váltottam egyetlen gondom maradt. Ez pedig a virtuális disk kezelés. Fusion alatt ez bármikor méretezhető volt, sajnos a Virtualbox ebben kicsit nehézkesebb. Ennek ellenére gyorsan megoldjuk a problémát.
Nekem egy Windows 7 vrtuális gép nőtte ki a 10 GB-ot (persze kérdezem, hogy egy alaprendszer Office programok nélkül miért nem fér el 10 GB-on, de ez egy másik bejegyzés témája lehetne). Így át akartam méretezni a win7.vdi virtuális diskemet.
Ehhez egy terminalt kellett nyitnom (Mac illetve Linux operációs rendszereken ez biztosan működik, biztosan van windowsos megoldás is). Majd kiadnom a VBoxManage parancsot a megfelelő kapcsolóval:
VBoxManage modifyhd win7.vdi --resize 21000
Értelemszerűen a win7.vdi az én virtuális vinyóm neve, ezt a sajátra kell cserélni, hasonlóan a 21000 az általam választott új méret Megabyte-ban megadva.
Ezután indítottam is a windowst, ami még mindig csak 10 GB-ot mutatott, morcos is lettem emiatt.
De aztán @tolnaiz segítségemre sietett, s elárulta, hogy a discmgmt.msc parancsot kell kiadnom, s ott átméretezni a vinyót. Ezt a Parallels, meg a vmWare Fusion megoldják maguktól, de azért nem nagy bűvészség a művelet.
Jobb klikk a meghajtón, s “Kötet kiterjesztése…”. Ezután már csak Tovább, tovább, tovább…
És lett 20 GB partícióm, így már nem nyafog a virtuális windows.
Most, hogy az Index megemlékezett az idei világbajnokságról, újra aktualitása van a dolognak, így előszedem a másfél éve pihenő beszámolómat.
2011. március 30-tól április 3-ig Nürnbergben rendezték meg a második fejszámoló világbajnokságot diákok számára. Diákoknak tekintjük a 8 és 17 év közötti gyermekeket. Míg itthon a fejszámolásnak nincs akkora divatja, majd minden diákunk a számológépbe kapaszkodva üli végig a matek órákat, addig Németországban nemzeti bajnokságokat is szerveznek évente a diákoknak. Indiában a fejszámolásnak szintén nagy divatja van. Szingapúr is három fővel képviseltette magát a versenyen.
A verseny két korcsoportban zajlott, a fiatalok a 8-13 korosztály, az idősebbek a 13 év felettiek. Mindkét korosztály ugyanazokat a feladatokat kapta, csak külön kerültek értékelésre.
Mielőtt azonban belekezdenénk a verseny elemzésébe, ami szombaton mintegy két órát vett igénybe, nézzük végig mi történt a verseny előtti napokban. 30-án délután 3-tól regisztráció, majd egy két órásra tervezett, de közel három órás szeminárium várt a versenyzőkre. Ezalatt átvették, s megosztották egymással a trükkjeiket az összeadás, kivonás és szorzás területén. Itt képzeljen mindenki 4-5 jegyű számokat is bátran, amik esetében az előbb említett műveleteket végre kellett hajtaniuk.
A délutáni szemináriumot három előadó tartotta, Gert Mittring, Willem Boumann és Andy Robertshaw. Mindhárman rendszeres résztvevői a felnőtt Mental Calculation bajnokságoknak. Gert általában a nyertes, s megdöbbentő tudását, Willem Boumann a maga kedves nagypapa korát meghazudtoló szellemi frissességét, élettapasztalatát, Andy pedig megfertőzött mindenkit a KenKen-nel.
Este egy előadást hallgattunk meg a számokról, számrendszerekről, s a számolás történetéről. Itt a számírás kezdetétől a különböző számrendszerek bevezetésén át egészen a komplex számokig hallhatta a számok iránt igen fogékony közönség az előadást. Ezután hogy már előre érezhessük mi vár a versenyzőkre, Gert Mittring a színpadon a közönség soraiból kapott feladatokat oldotta meg. Ezek kérésre nem olyan egyszerű feladatok voltak. Mittring a következő feladatokat számolta ki:
A fenti nehézségű feladatokra természetesen közel egy percre volt szükség, hogy fejben kiszámolja. Zárásképpen a közönség tagjai a születési dátumukat mondták be, mire Gert Mittring azonnal megmondta milyen napon születtek.
Második nap se volt április tréfa, sőt azt kell, hogy mondjam április elsején még komolyabb szellemi terhelés várt a fiatalokra. Reggel 10-től délután 1-ig tartott az első szeminárium, ahol az osztás, s a gyökvonás volt a téma.
Ebédszünet után két gyermekkel együtt Gert Mittring előadást tartott a bajor tanároknak szervezett tanártovábbképző konferencián. Itt bemutatta, s elmesélt egy-két algoritmust, majd a fiatalok bemutatták azok alkalmazását.
Délután háromtól a hét napjainak meghatározása következett, majd a köbgyök, s a valutaváltás. Minden esetben algoritmusok megbeszélése, s a közös munka a lelke a programnak. Nem a versenyszellemet, hanem a kölcsönös segítséget, s a tapasztalatok cseréjét helyezik a szervezők a középpontba.
A második három órás szeminárium végeztével kétfajta résztvevőt lehetett megkülönböztetni, a résztvevők nagy része teljes meglepetésemre kilépve az ajtón még mindig számolgattak, megbeszéltek, s feladatokat adtak egymásnak. A résztvevők maradéka nem igazán kívánt a nap hátralevő részében számokról hallani.
A verseny szombaton reggel tíz órakor kezdődött. A fiataloknak fél tízre a helyszínen kellett lenniük, hogy mindent tökéletesen elő lehessen készíteni a verseny kezdetére. Ekkor a kisérő tanárok, szülők, s mindenki, aki nem résztvevője a versenynek (nem szervező) el kell, hogy hagyja a termet. Telefon, s minden zajforrás azonnali diszkvalifikálást jelent.
A versenyzők kapnak egy lapot, amin számtalan kérdés várt rájuk az elmúlt két napban gyakorolt témákból. Két óra áll rendelkezésükre, hogy a feladatokat a lehető legpontosabban megoldják. A feladatok nehézségtől függően kerülnek pontozásra. A lapra csak a végeredmény kerülhet leírásra. Bármi köztes számolás pontlevonást eredményez.
A szervezők másnapra kijavítják a versenyzők feladatsorait, s vasárnap délután négy órakor vette kezdetét a díjkiosztó ünnepség. Rácz Bettina Magyarországról a Budai Középiskola tanulója az idősebb korcsoportban indult. Mindkét korcsoportban az első három helyezett került díjazásra, a többiek oklevelet kaptak. Mi is oklevéllel indultunk haza.
Matematika tanárként részt venni a rendezvényen fantasztikus élmény volt. A fejszámolás módszertana, a becslés, gyorsaság, új algoritmusok megismerése egy számomra eddig ismeretlen terület volt. Tanárként is be kell, hogy valljam, számológéppel kiválóan tudtam gyököt vonni. Hogy mi módon lehet pár másodperc alatt 8 jegyű számból négyzetgyököt vonni (abban az esetben, ha az négyzetszám), maximum próbálkozás útján tudtam volna megoldani.
Sajnos ma Magyarországon egyetlen könyv érhető el, Fejszámolás címmel. Irhás János könyve esetleg antikváriumban még fellelhető. Ha azonban Németországban körültekintünk, s pl. az Amazon.de oldalon kiadjuk a Kopfrechnen keresőszót, akkor 300 feletti találatot kapunk. Ebben van ismétlés, azonban az arányok magukért beszélnek.
Nem Gert Mittringeket és Andreas Bergereket kell nevelni, de fontos, hogy a fejszámolás alapjait mindenki ismerje. Kártyatrükköket mindenki megtanul párat gyermekként. Van, akinek aztán jobban megy, s ámulatba ejti a barátokat egy-egy bulin. A fejszámolást is lehetne hasonlóan oktatni. Ugyanilyen jópofa tud lenni, amikor valaki megkérdezi a társaktól, hogy mikor születtek, majd kis gondolkodás után rávágja az milyen napra esett. S mikor mindenki lapoz ezerrel vissza az okostelefonja naptárában, rájönnek, hogy tényleg arra a napra esett a születésnapjuk.
A fejszámoláshoz elképesztő memóriára van szükség. Sok esetben a legjobb fejszámolók nem a legjobbak matematikából, s fordítva.
Alighogy leszállt a repülő, már indultam is ZH-t iratni az egyetemre szerda délután. Mondanom sem kell, kicsit fáradt voltam. Itt a feladatsora a két csoportnak, ha valaki kedvet kapna, oldja meg a feladatokat:
Csütörtök este miután megirattam egy másik csoportommal is a ZH-t, indultam a Telenor rendezvényére. Itt jegyzem meg, hogy ha beszélnének egymással, akkor sokkal könnyebb lett volna nekik. 🙂
Sajnos sikerült megtalálnom azt a dugót a városban, ami miatt remekül elkéstem a kerekasztal beszélgetésről. Így épp a kezdetére estem be, de remek beszélgetés kerekedett belőle a végén.
Első és legfontosabb tudnivaló, hogy az autókölcsönzőket nem kell keresni, annyi van belőle. Cserébe autó nélkül kicsit elveszett az ember az USÁ-ban. Nagyobb városokban a tömegközlekedés megoldott, de ha már a külvárosban is kell mozogni, esetleg városok között, akkor az autó a célszerű közlekedési eszköz.
Első és legfontosabb, a magyar kártya jogosítványt gond nélkül elfogadják a kölcsönzők, nem kell fordítani, honosíttatni, vagy hasonlók. A kölcsönzők kompakt kategóriája nem a magyar kompakt méret. Vagyis egy kellemes családi autót kapsz majd a legolcsóbb kategóriában is. Persze, ha valaki mélyebben szeretne a pénztárcába nyúlni, akkor lehet kisebb, akár nagyobb terepjárókat is üzemeltetni.
Kölcsönzésnél ami nagyon fontos, figyeljetek rá, hogy a biztosítás benne legyen. Sok esetben nagyon olcsón kapható autó, de aztán végigkattintva a beállításokon, a biztosítás sokszor drágább, mint maga a bérlés.
LDW/CDW – (Loss Damage Waivers és Collision Damage Waivers) – erre jó esély van, hogy a hitelkártya cég fedezi, lopás és a kocsi sérüllése esetén fizet.
Liability Insurance – felelősség biztosítás – bizonyos államokban a kölcsönző cégeknek alapból, ingyen kötelező biztosítani ezt, értéke azonban nem túl magas és mint írtam, nem mindenütt van. Extrában lehet vásárolni ha jól tudom 1 millió dollár értékig. (Ha minden igaz Florida, New Hampshire és Wisconsin államban nem kötelező, mindenhol máshol igen)
PAI – Personal Accident Insurance – ezt elképzelhető, hogy az utasbiztosításunk fedezi, tehát, lehet, hogy nem kell megvenni, utána kell nézni.
PEC – Personal Effects Coverage – A kocsiból ellopott tárgyakra fizet, ha nem hagyunk a kocsiban értéket, nem kell megvenni.
A San Francisco repülőtéren a kisvasútnak van egy külön megállója (a végállomás), ahol az összes autókölcsönző helyet kapott. Ez az a hely, ahol át tudjuk venni a már lefoglalt autónkat, vagy intézhetjük a kölcsönözést ott helyben.
Az autók bent állnak a parkolóházban, a feladatunk csak annyi, hogy kiválasszuk melyik tetszik, becuccoljunk, s a benne levő kulccsal elinduljunk. Igen, sok országhoz hasonlóan, itt sincsen külön forgalmi engedély, amit meg kell mutatni a rendőrnek. Akinél a kulcs, az vezeti az autót.
FONTOS: Minden autó automata váltós. Nincsen manuális váltó. Aki még nem vezetett automata váltós autót, azoknak jó tanács: A bal lábadat húzd magad alá, hogy véletlenül se taposs bele a fékbe az autópályán, gondolván, hogy kinyomod a kuplungot a sebességváltáshoz.
Közlekedés
Kaliforniában, de gondolom Amerika szerte a legtöbb helyen a nagyobb utak legalább 2, de sokszor sokkal több sávosak. Az emberek alapvetően udvariasak, de sokszor a hatalmas autókból nem veszik észre a kis autókat, így érdemes figyelni, amikor két hatalmas jármű között autózol.
Alapvetően jól ki van minden táblázva. A táblákra mindig figyelni kell, mert alapvető dolgokat írhat felül. Hasonlóan az úttestre felírt információkat is érdemes figyelemmel kisérni.
FONTOS: Akármilyen lámpád van, jobbra kisívet mindig fordulhatsz. Igen, akkor is, ha piros a lámpa!!! Ez alól egyetlen kivétel, ha ezt tábla tíltja.
Másik fontos szabály, hogy a záróvonal sem úgy záróvonal, mint nálunk. Ha már dupla van belőle, akkor azért nem illik már átmenni rajta.
A sebességet tapasztalataim alapján nem mindenki tartja be, sőt pl. a 65 mérföldes korlátozást az autópályán (freeway) elég kevesen követik.
parkolás
A parkolásért nagy városokban szinte mindenhol fizetni kell. Vannak rödid parkolásra alkalmas helyek az utcán. Itt egy automatába dobhatunk max egy órára való aprópénzt.
A parkolóházak háromféle módon üzemelnek:
Hagyományos. Itthon ilyenek vannak többnyire. Ez az, amikor behajtáskor kap az autós egy parkolójegyet, majd távozáskor fizet az ott töltött idő alapján.
Fordított. Ez olyan, mint a parkoló órák, nincs ember, előre dobjuk be a megfelelő összeget, s annyit parkolunk.
Garage. Ezek többnyire azok, ahol be se kell menni a parkolóházba, csak odaadjuk a kulcsot, s valaki beparkolja az autót. Amikor pedig érkezünk az autóért, a kedves ember hozza nekünk vissza a járművet.
A parkolóházakban általában rengeteg fajta hely van: családos, kismama, várandós, nagy autók, kis autók, stb. Itt nagyon kell figyelni, hogy jó helyre parkolj, mert igen borsos büntetést akaszthatnak a nyakadba.
Ami remek megoldás, hogy az amerikai autók mind úgy üzemelnek, hogy ha a távirányítón zárt ajtóra megnyomjuk újra a “zárás” gombot, akkor dudál egyet. Ez praktikus ellenőrzésre, hogy valóban zárv van-e a jármű. Viszont néha nagyot ugrottam, amikor mellettem egy autó rámdudált, pedig csak épp bezárták azt a parkolóban.
Mértékegységek
Amerikában matek tanár szívem nagy örömére minden törtekben van meghatározva. Vagyis nem 419.9, hanem fromában kerül kiírásra pl. a benzin ára. Amit még fontos tudni, hogy a benzint gallonban mérik, abból is az amerikai verziót használják.
Ugyanígy a sebesség és a távolság mérésére is kikóméter helyett mérföldet alkalmaznaksebesség esetén értelemszerűen a távolság / idő hányadost, vagyis mérföld per órát használnak. És akkor megint meg kell jegyeznem, hogy jó látni, hogy nem métereket írnak ki, hanem 1/4 mérföldet pl. a következő letérőig.
![\sqrt[11]{23!}](https://s0.wp.com/latex.php?latex=%5Csqrt%5B11%5D%7B23%21%7D&bg=ffffff&fg=000&s=0&c=20201002)
fromában kerül kiírásra pl. a benzin ára. Amit még fontos tudni, hogy a benzint gallonban mérik, abból is az amerikai verziót használják.