Author: kobak

Meg vagyok hatódva. Nem, nem akarok szappanoperába átmenni, de még most is meglep a fenti ábra. Doransky írta pár napja:

Csak néhány adat:
Az első 300 RSS feliratkozót nagyjából 4 évembe telt elérni / http://feeds.feedburner.com/Doransky
Az első 300 Twitter követőt 1 aktív évbe / twitter.com/doransky
Az első – majdnem – 300 Facebook követőt nagyjából 4 nap / facebook.com/doransky.hu

Nos, nálam ezek a számok kicsit mások, de az arányok hasonlók. A saját kis blogomnál, amikor először azt láttam, hogy 100-at mutat a számláló nem hittem a szememnek. Most pedig útjára bocsátottam egy oldalt, egy blogot, ami a harmadik nap ezer feletti látogatót számol. Hihetetlen.

És ami még hihetetlenebb számomra, hogy az egésznek ennyire jó a fogadtatása. Pedig nem csak a like gombot kell nyomogatni, hanem azt kértem mindenkitől, hogy válaszolja meg a kérdéseket, s küldjön méretre vágott képet magáról. Ez munka, s mégis meglepő, mekkora örömmel teljesítették a legtöbben a feladatot. Köszönöm.

Ami érdekes, hogy még alig van olyan ember van, aki úgy került bele a Setup-ba, hogy nem ismertem előtte, azonban ezekben az esetekben külön öröm volt megismerni a blogját, írásait, s magát is.

És itt szeretném elmondani sokadjára, hogy a man+droid koncepció man része vagyok az emberi hibáimmal együtt, tehát biztosan van sok olyan ember, akiknek (még) nem jeleztem, hogy örülnék a válaszainak. Ez csak azt jelenti, hogy nem tudom az elérhetőségét, vagy rosszul tudom, vagy csak egyszerűen feledékeny vagyok. Ezt kérlek nézzétek el, s örülnék neki, ha ilyen esetekben Magatok jelentkeznétekezesetben elfogadok a levél elején pár sor dorgálást is..

És felmerült a hogyan tovább kérdése is. Előszöris amíg megmarad ez a remek állapot, hogy minden nap 11:11 -kor egy újabb fénykép, s négy válasz vár rátok, addig nem variálunk. Amikor fogynak az emberek, akkor majd lehet, hogy lesz második forduló, de csak, ha ezt mindenki örömmel veszi. Az oldal nem kényszer, hanem egy remek móka, egy hely, ahol valamivel többet árul el mindenki magáról.

Tegnaptól fent van a mandroid (The Setup) a hivatalos oldal community részlegében is. Daniel levele csak ennyi volt:

wow, that’s awesome! i’ll add you to the community page. so cool!

Ki vagy? Mivel írod, amit írsz? Madarat tolláról, embert barátjáról, boggert a gépéről. Vagyis ismerjük meg Őket, akik a blogokat írják!

A The Setup ötelte nem az én fejemből pattant ki. Ráadásul nem is változtattam az eredetieredetinémet változat felálláson sokat. 4 kérdés, egy kép, s kész is vagyunk. Interjúk bloggerekkel arról, hogy kik ők, s mi az, ami összeköti Őket a blogjukkal, velünk.

Tetszik egy blog, de kíváncsi vagy, ki írja? Most kezdtél blogolni és inspirációt keresel? Indul a magyar The Setup. Tegnap több ismerős bloggert is letámadtam egy levéllel, hogy írjanak magukról. Bevallom kicsit félve tettem a dolgot, de még este jött két pozitív visszajelzés, ma pedig még három, így megerősítést nyert a dolog, hogy van értelme folytatni (elkezdeni?) a dolgot.

Az első, saját bemutatkozásom után hamarosan várhatóak a következő bemutatkozó interjúk, képek.

És a dolog nyitott, ha (még) nem kerestelek, nem azt jelenti, hogy nem vagyok kiváncsi Rád. Mint az oldalon is olvasható, egyetlen feltételt tettem, hogy a blogod legalább egy éve működjön.

Kritika, minden építő hozzászólás jöhet. Nagyon remélem hamarosan nem csak magammal nézhetek farkasszemet az oldalon, s megismerhetek sok érdekességet már ismerősökről, illetve új embereket (ezzel együtt blogokat) fedezhetek fel.

Most szeretem ezt a képemet, úgyhogy kiteszem ide is. Szeressétek Ti is! 🙂

Mint ismert egy ideje androidot használok. Persze egyelőre csak a mobiltelefonomon. Van azonban esély androidos tabletre is a jövőben. Ma azonban szembejött velem egy német mac blog, ahol a blogger bemutatta, hogyan lehet androidot vmware fusion alá telepíteni. @tsch kérte, hogy naponta postázzak egy bejegyzést magyarul, amit nem teszek meg, de saját tapasztalataimat leírom a linkelt bejegyzés alapján.

Az egész procedúra kevesebb időt vett igénybe, mint ennek a bejegyzésnek a megírása lesz. Az android telepítő image 50 mega körül van. Pikk-pakk letöltődik a gépre. A telepítésben a partíció létrehozása hosszabb idő, mint a telepítés. 🙂

Nálam ezekkel a beállításokkal indult az andorid telepítés:

A partíció létrehozása után tulajdonképpen elindult az android. A telepítés részt nem is láttam.

Az android-x86 egy 1.6 google appok nélkül! Tehát nincs market, nincs gmail, maps, stb. Ez persze sok szempontból csökkenti a felhasználói élményt, de játszogatni jó:

Így néz ki az android használat közben. Kicsit bénáztam, mert nem tudtam eldönteni, hogy androidot irányítok, vagy számítógépet. Néha a billentyűzetet kerestem, néha meg az OnScreen Keyboardot használtam. A másik baj, hogy a gombok nem teljesen egyértelműek, hogy melyik minek felel meg. A Command az android Home gombja, a jobb egér a Back, s néha a Menü. Így nem volt tiszta a történet. A notification bar nem működik rendesen. SD kártyát pedig nem mountoltam. Van sok fcForce Close, azaz amikor be kell erőszakkal zárni a programot, mert nem válaszol., de összességében érdekes próbálkozás volt, de sajnos nem adja vissza az android élményt.

Kell még idő ennek az x86 projektnek, mert egyelőre nem annyira stabil. Programok gyakran kilépnek, választék gyenge. Valószínűleg ha leveszem a felbontást az android 480×320 méretére, akkor kevesebb a fc, de ezt eredetileg netbookokra tervezték, ott meg csúnya lenne, ha ez lenne a felbontás. Majd esetleg a 2.x verzióknál újra tesztelem, addig megy a levesbe.

Mielőtt végleg töröltem a virtuális gépet, csináltam egy utolsó screencastot:

Zsolt kezdte a dolgot, s nekem adta a labdát. Nem szeretem az ilyen jellegű játékokat (ezt minden egyes mém elején elmondom), de nem lehet rögtön másodikként elvágni egy játékot. 🙂

A lényeg, hogy a lenti kérdéseket tette fel Zsolt, s igen, illetve nem a lehetséges válasz. Nincs kertelés, illetve lehet, de az már egy külön bejegyzés legyen. Esetleg kommentben kommentálás. És Zsolt megengedte, hogy mindenki hozzátegyen egy kérdést. Éltem én is ezzel a lehetőséggel.

1. Üvegből (palackból) inni (vizet, üdítőt, sört). – Igen.
2. Saját könyvbe beleírni, behajtani a fülét, aláhúzni. – Igen.
3. “h”-t használni hogy helyett (és egyéb hasonló rövidítést). – Igen.
4. Előre megtudni terhesség alatt a születendő gyerek nemét. – Igen.
5. Szilveszterkor újévi körSMS-t, e-mailt írni. – Nem.
6. Evés közben olvasni. – Igen.
7. Kutyát tartani bérházban (lakótelepi 30-40 nm). – Nem.
8. Kertes házban a kertbe vizelni. – Nem.
9. Moziban filmnézés közben enni-inni. – Igen.
10. Bort inni kólával. – Nem.
11. Zuhanyzás közben énekelni. – Nem.

Mivel ez egy ilyen továbbadós móka, legyen Hal a következő.

Jó reggelt Magyarország! Remek pólóboltok vannak itthon is, tessék példát venni német testvéreinkről. Már a második linket pólóért akció indult. Az elsőről itt olvashattoka póló megérkezett..

A másodikat a Customgarment.de indította azzal a különbséggel, hogy itt csak az első 200 linkelő kaphat pólót. Valószínűleg nem fogok ebbe beférni, de nem baj. A lényeg, hogy mint már említettem ideje lenne ráébredni már itthon is a blogokban rejlő reklámozás lehetőségére. És még pénzbe sem kerül. Ajándék pólókat kiküldeni egy pólókat gyártó cégnek nem akkora nagy ügy.

A shirt vs. link játékban ha mégis bekerülnék az első 200-ba, s gondolom első külföldi blogként, akkor ezt a pólót szeretném szép sárgában, XL méretben. Köszönet.

update: Elhasalt a MySQL szerver az oldal alatt. Nem tudom így regisztrálni a blogposztom.

update2: Megjavult. Beküldtem. Izgulhattok, hogy lesz-e olyan szép sárga pólóm is. 🙂

Sokáig papír alapú naptárakat használtam, s arra esküdtem. És ott volt a Moleskine, ami ráadásul gyönyörű is. A gépi megoldás mellett szólt azonban a lehetőség, hogy az ismétlődő eseményeket nem kell csak egyszer beírni, szól a gép, ha esemény van, stb. Viszont nincs mindig a zsebemben egy számítógép, emiatt is sokáig esélytelen volt a váltás. Aztán jöttek a kütyük, s lassan minden megváltozott. Na, nem azonnal, mert sokáig nem állt kézre a kütyüben levő naptár. Kellett az áthúzás, átírás érzés. Ezek nélkül olyan estlennek találtam a naptárat. Végül jött az iTouch, s lassan megkezdődött a váltás.

Először a rendszer beépített naptára lett a kiszemelt, s elkezdtem az iCal-t használni. Szerettem, s az apple zseniálisan meg is oldotta a saját eszközök közti szinkronizálás lehetőségét, így amíg iPod Touch volt a kütyü a zsebemben, addig egyértelmű volt, hogy ez a naptáram. Amikor azonban váltottam androidra, jött a kérdés, hogy hogy fognak a naptárban tárolt adataim felrepülni a felhőbe a google cuccaim közé.

A dolgot hála Istennek a google apple ellentétek ellenére sikeresen megoldották, s egyszerűen tudom kezelni a google naptáraimat az iCal segítségével. Így továbbra is az iCal nevet rám az asztalon, s jelzi, ha valami történik, a telefonon pedig ott a gCal, s ha bárhol máshol járok, ahol nincs nálam a telefon, de akad internet, akkor is tudom, hogy mi dolgom, kinek van név-, vagy születésnapja, stb.

Az egész történet vesztesei a polcon porosodó Moleskine naptárak. Amiket sajnálok kidobni, így jegyzetfüzetté változtak, s még mindig jó írni beléjük.

Ma reggel láttam, s rögtön továbbítottam bodzasfanta twittjét:

Azaz a docs.latexlab.org oldalon belépve google account segítségével LaTeX-be lehet írni, s rögtön fordítani.

Nincs többet szükség telepítésre, lokálba fordításra, idegen gépen alternatíva keresésére, teljesen portable lett a TeX. Bárhol, bármikor elérhető, ha van net. Akár telefonról is megírhatom a következő dolgozat anyagát. Jippi!

Mai nap híre, a hónap eseménye. Eddig nem voltam google docs felhasználó. Most azonban megváltozik a dolog. El is kezdem feltölteni a dolgozatokat, minden iskolai anyagot, hogy simábban elérhessem. Bár eddig is működött a dolog a dropbox segítségével, azonban ezzel még egyszerűbb lesz.