Valamikor tegnap tette fel a kérdést @strob a twitteren, hogy mekkora jóság nem az unalmas tinyurl meg hasonló linkrövidítőket használni. A saját domain mennyivel jobb.
El is gondolkodtam, s körbejártam mik a lehetőségek.
A Lessn egy remek dolog. Shaun Inman csodálatos dolgokat hozott már létre, de valahogy nem nyerte el a tetszésemet. Aztán tettem egy kört a másik két “telepíts magadnak linkrövidítőt” szolgáltatással is. Egyik se vált be.
A Yourls elsőre tetszett, még telepítettem is, de körülményes. A Phurl cserébe utoljára valamikor 2010-ben frissült, s ez bevallom nem tett rám túl pozitív hatást.
Végül fogtam, s felköltöztettem a kobak.eu domaint a bit.ly-hez vendégségbe, s beállítottam, hogy azzal rövidítsen. A bit.ly be van kötve a bufferbe, a tweetdeck is kezeli, sokfelé beköthető. A settings részen az Advanced fül alatt lehet beállítani a domaint.
Ezután pedig mindent intéz a rendszer. A kobak.eu igaz, hogy 2 extra betű a bit.ly-hez képest, de ennyi belefér. 🙂
A Google csinál rengeteg jó dolgot is, meg persze sok furcsaságot. Az egyik ilyen furcsaság a webp képformátum. Egyébként akinek rajtam kívül problémája akadt azzal, hogy ezt a rövid szócskát hogyan ejtse ki, akkor elárulom: “veppi” állítólag a hivatalos ejtés.
Adott a helyzet, hogy egy cikkhez, vagy csak úgy szükség van egy képre. Ha az webp formátumú, akkor sajnos szívás van. A képnézegetők még nem készültek fel a Google támadására. Így kénytelenek vagyunk a Google házatáján megoldást keresni.
A Google Developers megfelelő oldala ellát minden információval a telepítésre vonatkozóan. A legegyszerűbb leszedni a megfelelő bináris fájlt innen. Kicsomagolás után rengeteg mindent kapunk, én a legfontosabb parancsot és fájlt említem csak. Ez pedig a dwebp.
A kép.webp fájlból az alábbi paranccsal tudunk használható png formátumú fájlt kreálni:
dwebp kép.webp -o kép.png
Természetesen, aki mélyebre ásna a webp képformátum rejtelmeibe, érdekli mit csinál a többi fájl, az olvasson tovább erre.
Mint azt tudjátok, erősen kötődöm az Android világhoz. Nyár óta azonban a magyar Firefox OS Engagement Team tagja vagyok. Ez sokakban rögtön kérdéseket vethet fel. Most akkor hűtlen lettem az Androidhoz?
Nem. Továbbra is Nexus eszközöket használok, s a legfrissebb Android verziók futnak azokon. Illetve nem. A Nexus 10-es tabletemen jelenleg a legfrissebb Ubuntu Touch fut.
Akkor most hogy is van ez? Emlékeztek még arra az időre, amikor mindenki egyre-másra pakolta fel a PC-re a Windowst, különböző Linux disztribúciókat, vagy éppen már régen elfeledett BeOS vagy más rendszereket? Ez az, amit remélek, hogy elkövetkezik az okostelefon/tablet piacon.
Vannak jelek, ami szerint ebbe az irányba tart az okostelefon piac is. Egyre több gyártó teszi lehetővé a bootloader megnyitását (Sony, HTC, Huawei, Motorola, …), ezzel a szabad telepítést. A Geeksphone Peak telefonomon pl. (ez egy Firefox OS fejlesztői eszköz) kipróbáltam az Androidot:
A Nexus 10-en Ubuntu fut, s telepíthetnék a telefonomra is Firefox OS-t a változatosság kedvéért. A lehetőségek adottak. Egyre bíztatóbb a helyzet arra nézve, hogy a gyártók a jövőben hardverre tudnak majd koncentrálni, s a felhasználó dönti el, hogy milyen operációs rendszert telepít, vagy mivel kéri a telefont.
Megvásárlás után pedig ha nem tetszik a rendszer, akkor le tudom cserélni azt egy másikra.
Ideális jövő
Gondolom mindenki látta a Phoneblocks izgalmas termékötletet már:
Egy ilyen telefon, illetve a Sony, Samsung, LG, HTC, Alcatel, stb. gyártók által gyártott eszközök mindenféle operációs rendszer lehetőségekkel.
Ha pl. Androiddal érkeznek, akkor azok Vanilla (gyári) Android rendszerrel lesznek telepítve. A Samsung TouchWiz, HTC Sense, s mindenkinek a saját Android módosításai telepíthetőek lennének a Play Store-ból, így aki Samsung, HTC vagy bármelyik másik gyártó által fejlesztett érzetet szeretne, az meg tudja oldani magának.
A Tizen vagy a Sailfish OS is lehetőséget kapnak újra egy ilyen világban. A jelenlegi helyzetben lobbizni kell a gyártóknál, hogy ez kerüljön előtelepítve a telefonokra. Ez egy ilyen felállással megváltozhatna. Lehetőséget kapnak a picik is. A nehéz helyzetben lévő RIM/BlackBerry is ha nyitna egy ilyen új világ felé. Ennek első lépése lehet a tegnap megjelent BBM Android és iOS verziója.
Az Apple marad a saját külön útján, náluk a hardver és a szoftver továbbra is együtt marad, mint az a mai napig így van a laptop, számítógép piacon is. Izgalmas új helyzet a Nokia-Microsoft házasság. Valószínűleg ők is ebbe az irányba lépnek majd el. Erre jó példa az XBox illetve Surface termékcsalád.
Egy táblázatban szedtem össze az előző két bejegyzés adatait, illetve a jelenlegieket. Természetesen ebből a három adatból már remek grafikon is készíthető. Ez a bejegyzés aljára került.
Ami talán nem annyira megdöbbentő, az egyetlen közösségi oldal, ahol követőket/barátokat veszítettem, az iWIW. Sajnos mára már telefonkönyvként sem működik az oldal. A többiek közül kiemelném a LinkedIn-t, amiről az első bejegyzés egyik hozzászólásában emlékeztem meg, illetve a másodikban elő se fordult. Jelenleg 571 kapcsolattal rendelkezem a közösségi oldalon.
A Twitter szárnyal, a Facebookon is szépen növekszik a kapcsolatok száma. A Tumblr, Flickr oldalakat amolyan mostohagyerekként kezelem az utóbbi időben, így érthető, hogy ott nem történt hatalmas növekedés.
Természetesen új szereplőként illene bevonni az Instagram, illetve a Google Plus profilokat. De maradjon valami legközelebbre is! 🙂
Emlékeztek még erre az oldalra? friendfeed.com. Valamikor 2007-2008 környékén indult. Az oldal lényege, hogy egy helyre gyűjti az összes online aktivitásunkat. Rengeteg szolgáltatást, weboldalt be lehet(ett) kötni.
Valamikor 2008 környékén kapcsolódtam én is be a buliba. Mivel az oldal egy beállítom és ottfelejtem típusú dolog, én se nagyon néztem vissza mi történik ott. Néha 1-1 szolgáltatást esetleg felvettem még. A Facebook 2009 augusztusában felvásárolta a Friendfeedet. Azóta úgy tűnik senki nem nyúlt az oldalhoz. Viszont még mindig létezik!
Az az igazság, hogy én is teljesen megfeledkeztem róla, hogy egyáltalán létezik. Viszont ma érkezett egy e-mail, hogy van egy új feliratkozó a feedemre. Kattintottam is a linkre, lássuk mi van az oldalon.
Megdöbbentő. Igazi időutazás. Olyan szolgáltatások, amik már régesrégen megszüntekBrightkite, identi.ca, Google Reader, Pownce, …, s 5-6 évvel ezelőtti design fogad bennünket.
A mindennapi blogolás kétségtelen előnye, hogy az olvasó tudja, hogy lesz holnap is bejegyzés, érdemes lesz visszatérni vagy frissíteni az RSS olvasót. Ez a bloggert is rendszerességre készteti, s a rendszer jó dolog. Konrád tért át talán fél éve a rendszeres napi blogírásra. És neki bejött. Blogja a munkájához köthető, tulajdonképpen munkaeszköz. És remekül csinálja, amit csinál.
Nekem a mindennapi blogolás nyűg, s teher lenne. Néha úgy érzem minden sarkon blogolni való téma terem, van azonban, amikor csak valami eröltetett dolgot tudnék leírni. Azt meg minek?! Vagy térjek át egy Tumblr szerű formátumra, s egyre-másra érkezzenek az Instagram képek, s minden, ami szembejön?
Nekem a blog a hosszabb, kicsit jobban kifejtett gondolatok otthona. Ide egy-egy fénykép, video felkerül, de a tartalom a király. 🙂 Maradi vagyok-e?
A fenti kép tavaly ilyenkortájt készült a Goldenblog díjkiosztó rendezvényén. Arról beszélgettünk, hogy a blogolás nem halott. S valóban nem az. Steve Wheeler arról írt bejegyzést, hogy tanárként is milyen hasznos a blogolás. Fel is sorolt 7 okot.
A blog nem halt meg, él, s virul. A facebook page mottója az, hogy “2005 óta rendszertelenül”. Ehhez a jövőben is tartom majd magam.
A fenti címmel hirdettem meg egy órát az ELTE TTK hallgatóinak (tantárgykód: mm1n9e25). Értelemszerűen a téma matektanároknak érdekes, de nyitott mindenki számára, aki érdeklődik.
A tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a ma elérhető online és offline matematika oktatási szoftverekről. Később önállóan tudjanak eszközt választani amit tanításuk során alkalmaznak majd.
Több ingyenesen elérhető szoftverrel ismerkedhetnek meg a hallgatók, mint a Sage, Desmos vagy a GeoGebra. A félév második felében a GeoGebra használatát sajátíthatják el.
Tervezett tematika:
Áttekintjük az elérhető online és offline matematika szoftvereket. Ezek alkalmazhatóságát a közép- és általános iskolai oktatásban.
Mathematica, Maple, s egyéb “pénzes” szoftverek megismerése
Sage használata
Desmos használata
GeoGebra használata
Követelmények:
A félév során számítógépes beadandó feladatokat kell készíteni.
Félév végén “nagy beadandó”. A nagy beadandó feladathoz GeoGebra segítséget kap mindenki, de lehetőség van azt bármelyik másik megismert szoftver segítségével elkészíteni.
Tegnap a Samsung bejelentette az Okosórát, Galaxy Gear néven. Fontos megjegyzésem, hogy a Galaxy Gear nem egy forradalmian új eszköz. Nem ők fedezték fel az okosórát. Van már sok előfutár, Pebble, Omate TrueSmart, Sony Okosórája, s még sorolhatnám. stb.
Mit mutatott be akkor oly büszkén tegnap a Samsung? Egy remek kis társat az új Galaxy Note 3-hoz. Ki is próbálta az engadget:
A Galaxy Gear egy buta eszköz. Ez csak egy kiegészítő, nem egy Androidos óra. Egyelőre csak a Note 3 kiegészítőjeként működik. Később S4, Note 2, esetleg további eszközök is támogatottak lesznek. A Gear egy pici távoli monitor, gusztusosan létrehozva.
Szerintem a Gear egyik legnagyobb hibája, hogy annyira a telefonról irányíthatóságra helyezték a hangsúlyt, hogy kimaradt a GPS. A GPS és a sport companion lehetett volna az okosóra egyik lehetséges alkalmazása. Nem kellene pl. futáshoz telefont magunkra applikálni, erre ideális lenne az óra, ami hazaérve szinkronizál a telefonnal, tablettel.
Kiváncsian várom, mit hoz majd még a jövő Okosóra fronton. Tudok már most több folyamatban lévő projektről, ötletről.
Mit hozott létre a Samsung? Beszédtéma lett az okosóra.
Írtam már a WordPress egyszerű frissíthetőségéről: http://kobak.org/wp-config-php-autoupdate-egyszeruen/. Azért lássuk be, annyira talán nem is egyszerű az ott leírt történet. Kell ftp account, ismerni kell jelszót, s nem árt egy csomó egyebet is beállítani ahhoz, hogy a rendszer tökéletesen működjön.
Van azonban egy másik módszer is. Ez egy kicsit egyszerűbb. A következőt tegyük be a wp-config.php fájlba:
