Szeretném jelezni, hogy megelőztük már a cseheket, s már évekkel ezelőtt felküldtük az első űrhajós lego figurát. De örülünk, hogy inspiráltuk cseh barátainkat. 🙂
Természetesen messze nem összehasonlítható a két projekt. A mienket 2018-ban 3 második osztályos fiú rakta össze. Majd az Országos Meteorológiai Szolgálatnál engedtük fel a levegőbe. Egy GoPro lakott a hungarocellből kialakított kis “űrhajóban”, ami rögzítette az utazást. Az űrhajós purhabbal került rögzítésre, hogy biztosan ne hagyja el az űrhajót. Sajnos egy idő után megadta az akku magát, így “csak” huszonpár kilométer magasságból van a fenti felvétel.
A fiúk is, s mindenki, aki benne volt a projektben, azóta is örömmel emlékszik vissza rá. A fenti képen épp az FLL Junior kategóriájában a bíróknak mesélnek a kalandokról. Az űrhajós a jobb oldalon látható a képen.
2017. Washington, DC. Az első First Global Challenge. Ott voltunk, jöttünk, láttunk és legnagyobb örömünkre… győztünk. Hihetetlen élmény volt. De most nem erről akarok írni.
Eltelt néhány év azóta már. Közben 2 év Covid is volt. Online verseny, vergődés, hogy az FGC szelleme életben maradjon, de szervezők is, mindenki tudja, hogy nem ugyanaz ezt a versenyt online megszervezni. Ennek ellenére mindent megtettek, hogy a lehető legjobb legyen.
2022. Genf. 2 év után személyesen. Az MCC támogatásával sikerült egy 4 fős magyar csapatot felkészíteni és kivinni a versenyre.
Az FGC egy különleges verseny. 2017 óta készítünk fel csapatokat Bácsi Sanyival. Ez nem egy átlagos robotverseny. Szükség van egy jó robotra, de a robot megépítésén túl itt óriási szerepet kap az együttműködés, jó stratégia. A robot megtervezése és megépítése után a programozása következik. A robot többnyire nem magától, előre programozottan mozog a pályán, mint pl. egy WRO versenyen. Itt a gyerekek irányítják azt, de az irányítást, kezelést is nekik kell megtervezni, programozni.
Emiatt a csapat is különböző területeken erős diákokból áll. Az építő és programozó mellett elengedhetetlen egy stresszhelyzetben is higgadtan, gyorsan reagáló driver és egy csapat kommunikátor. Az FGC csapat verseny. Nem csak abban az értelemben, hogy a diákoknak csapatban kell készülni a versenyre, de abban az értelemben is, hogy 3-3 ország csapatai együtt kell, hogy dolgozzanak a pályán is. Idén a korábbi évekhez képest is nagyobb hangsúlyt fektettek a szervezők arra is, hogy a két “ellenfél” szövetség csapatai nem egymással versengenek, hanem együtt dolgozzanak egy közös célért. Ez elsőre lehet, hogy meglepően hangzik, de ennek a versenynek pont ez a szépsége.
Ha együtt dolgoznak, hogy lesz győztes? Hogy hirdetnek eredményt?
Minden évben olyan a feladat, ami valami módon kötődik egy globális problémához. Volt már tengerek, vizek tisztítása, energiaválság (sajnos most is aktuális), most pedig a CO2 volt a verseny központjában.
A versenyen egyszerre 3-3 robot van a pályán. Az alábbi videóban pedig látszik mi a feladat. Minden csapat ugyanazzal a készlettel indul, ebből kell megépíteni azt a robotot, ami a legjobban képes megoldani a feladatokat.
Minden csapat 12 meccset játszott. A meccseken elér carbon pontok kerültek átlagolásra, miután legrosszabb pontszám levonásra került. Ez az átlag, ami alapján összeállt a végső rangsor.
12 menet után a legjobb 24 csapat került a rájátszásba. Arányosan rendezve az eredmények alapján a 8 szövetséget. Ezután a többi 138 ország csapatai közül 8-at besorsoltak minden szövetségbe. Az így kialakult 4 nemzetből álló szövetségek mérettek meg a rájátszásban. Egyszerre továbbra is csak 3 csapat lehetett a pályán, de kötelező volt a 4 rájátszás menetben minden nemzetnek legalább egyszer pályára lépnie.
Mi Szenegál és Puerto Rico csapataival kerültünk egy szövetségbe, miután a 13. helyen bekerültünk a rájátszásba. A sorsolás során Észak-Macedónia csapata lett a negyedik ország a mi szövetségünkben. Az Észak-Macedón csapat már épp csomagolt és indult volna haza, amikor megtudták, hogy még folytathatják a versenyt. Leírhatatlan volt a meglepetés és öröm, amivel a hírt fogadták.
A rájátszás 4 meccse után harmadik helyen jutottunk a döntőbe. Izgalmas két döntő menet után a bronzérmet sikerült a csapatnak megszereznie.
FGC
Az FGC egy nagyon más verseny, mint a többi. A siker nem csak a roboton, programozáson múlik, hanem az együttműködésen, jó stratégia megválasztásán. Az idei évben az önző stratégiákat nem jutalmazta a rendszer, jobban jártak azok a nemzetek, akik akár el is vesztették a meccseiket, de sok carbont tudtak gyűjteni.
A kollaboráció, a világ minden tájáról érkező csapatokkal való egyeztetés, együttműködés, közös stratégia kialakítása hihetetlen izgalmas feladat. Sokszor nem elég az angol nyelv, afrikai nemzetek csak franciául vagy éppen úgy sem értenek, de ekkor előkerül a papír, a mutogatás, valami megoldás mindig születik.
A diákok megtanulják, hogy kell úgy irányítani, segíteni, együttműködni, diplomatikusnak lenni, mégis határozottnak, segíteni, elfogadni a másik véleményét is. Mindezt pillanatok alatt, akár villámsebességgel is újratervezve.
Éppen tegnap bosszankodtam Twitteren, hogy a 444 megjelentette az afgán csapat szerencsétlenségét, de egy említés sincs a cikkben, hogy egyébként kívételes helyzetben van kis hazánk, ahonnan két csapat is indul július közepén Washingtonba. Egyik csapatnak sem volt hasonló vízum gondja, de nem volt kis feladat az utazáshoz szükséges anyagiak előteremtése.
A First Global Challenge egy nemzetközi robotépítő és programozó verseny. Itthonról a Balatonalmádi kéttannyelvű iskola és a Fazekas Roboteam csapata indul a versenyen. Előbbi Magyarországot, utóbbi pedig Team Europe néven Európát képviseli.
A Fazekas robotja az alábbi videón látható már működés közben.
A versenyre való kijutást mindkét csapat úgy kalapozta össze szponzoroknál. A 14-15 éves gyerekekből álló Fazekas csapat hihetetlen energiát tett bele, hogy ott lehessen. Szülők egy emberként állnak a csapat mögött, szállítják őket, segítik a felkészülést. A múlt héten a Fazekas csapat lement Balatonalmádiba, hogy a két magyar csapat közösen készüljön a washingtoni megmérettetésre.
Amikor pedig éppen nem esett, akkor a hajókat rakták össze, tették vízre, s indultak ki a nyílt vízre próbakörökre. A holnapi nap a gyakorlásról fog szólni. Szombattól pedig már élesben mennek a futamok.
A fenti videón a francia csapat hajóra kerül vízre. Itt pedig a címvédő amerikai csapat árbóca és vitorlája kel útra a hajóhoz.
Holnap nyílik a “verseny falu”, vízre kerülnek a hajók, indulnak az előkészületek. Ha megnézitek a lenti videóját a svéd Artemis csapatnak, vagy bármilyen videót az America’s Cup kapcsán, látni fogjátok, hogy hihetetlenek ezek a hajók, hajósok, s maga a verseny. Ami a Forma 1 az autós sportnak, az az America’s Cup a vitorlás sportnak. Hihetetlen itt lenni személyesen (A mostani esemény Göteborgban “csak” egy Series event). A következő America’s Cup verseny 2017-ben lesz Bermudán.. Holnap további hihetetlen hírek. Ideje felrázni, s felébreszteni a nyári álomból a blogot.
Nem titok, hogy több év windsurf után eljutottam a vitorlázásig. És 2015 tele van remek vitorlás eseményekkel. Persze lehet, hogy előtte is így volt, csak akkor még történhettek ezek az események anélkül is, hogy én felfigyeltem volna rájuk.
Volvo Ocean Race
A Volvo Ocean Race a világ talán leghíresebb földkerülő vitorlásversenye. Az, hogy a kanapéról ülve követhetjük a verseny aktuális állását, az egy dolog, de ezenkívül még online játékban saját hajóval is indulhat az ember. Itt minden paramétert figyelembe kellett venni, s az aktuális szélhelyzetnek megfelelően hajózni a kis virtuális vitorlással.
A versenyről az index, s sok más magyar hírportál is beszámolt. A virtuális verseny a valódival párhuzamosan történt, s a szakaszok nyertesei személyesen mehettek ki a kikötőbe megismerkedni a csapatokkal, a valódi versenyzőkkel. Érdemes megnézni az összefoglalókat, ha valaki esetleg lemaradt volna az eseményről.
Kékszalag
Most megy a Kékszalag, ami a jelenlegi szélhelyzetből adódóan egy erős türelemjáték. Akit egyébként a Kékszalag, s a balatoni vitorlázás egy kicsit is érdekel, érdemes elolvasni Litkey Farkas könyvét.
És a Kékszalag is nyomonkövethető. Reggelre az élmezőny beér Füredre, de ha az időjárás marad, akkor a pénteken Balatonra indulók is sok vitorlást láthatnak majd még kint a vizen.
Stena Match Cup
Ez egy kis jelentéktelen verseny az előzőekhez viszonyítva. Azonban mivel tavaly éppen akkor jártunk kint Göteborgban, ellátogattunk az eseményre. Nagy élmény volt. A meseszép Marstrand szigetén rendezik minden évben a Stena Match Cup svédországi fordulóját.
America’s Cup
Az Amerika Kupája idén európai fordulóval is rendelkezik, s idén úgy tűnik Göteborg Svédországban a vitorlás versenyek otthona. A Volvo Ocean Race hajói is ide futottak be, a Stena Match Cup is tulajdonképpen Göteborg és vonzáskörzete, s az America’s Cup is itt lesz augusztus végén.
Connected world
És a mai nap már abban a világban élünk, hogy mindegyik verseny az Interneten is nyomonkövethető. A VOR minden kifutást, kikötői versenyt, befutót élőn közvetített a YouTube segítségével. A Periscope megjelenésével egyre többen a kikötőkből, press hajókról az app segítségével készítettek saját stream-et. A Kékszalag hajóiról is pontos gps adatokat kapunk, s térképen követhető, merre járnak. Stena Match Cup is mindent közvetít, s az America’s Cup se hiszem, hogy elmaradna a többiektől.
Így mindenki, aki nem tud ott lenni ezeken az eseményeken személyesen, abban a szerencsés helyzetben lehet, hogy online követni tudja. Ha pedig ott vagytok a helyszínen, akkor az okostelefonnal nem csak képeket lehet készíteni, hanem pillanatok alatt meg lehet fejteni, hogy az adott hajón kik ülnek, merre tart, épp hányadik helyen áll, s ki mit reggelizett. Az utóbbit azért nem biztos, de némi lehetőséget a fejlődésre hagyni kell a rendszerben!
Az a helyzet, hogy az én gyermekeim kicsit különleges helyzetben vannak. Ennek oka, hogy édesapjuk szereti a modern kütyüket, s egy szerencsés véletlen folytán lipileevel és lapajjal megalapítottuk a Magyar Android Portált. Így nem csak szerethetem a kütyüket, de sok eszköz megfordul a háztartásunkban átutazóban teszt céljábólitt meg kell jegyeznem, hogy a tesztkészülékeket egyben az eredeti formájában szolgáltatom vissza, azok nem gyermekjátékok…illetve van kivétel.
Dani fiam a maga alig több, mint két évével kiválóan kezeli a telefonomat, s elboldogul bármely egyéb érintőképes eszközzel. A YouTube útvesztőiben bármikor képes a kapcsolódó videókon át elvándorolni az egyik Thomas epizódtól a másikig. Mindemellett szeret egyszerű logikai játékokat játszani a tableten. Ezt ő csak úgy nevezi, hogy “ájpent”. Érdekes, hogy Bori lányomat messze nem kötik le ennyire ezek az elektromos kütyük. Meg-megnéz egy mesét, de egy sellő számára bármilyen játékot felülmúl.
Amikor Dani csípőből swype-ol valamelyik kütyün, s egyszercsak felcsendül Thomas unalomig hallgatott főcímdala, körbetekintek a családban (ismerősök között), s meglep, hogy mindenki inkább el van képedve a technikai képességétől, mint hőzöngene, hogy minek neki ilyen.
Amint látható, nálunk a két gyermek (nemükből adódóan?) nem egyforma a kütyühasználat tekintében sem. Maci vs. Nintendo, így szól a teszvesz által megfogalmazott kérdés. A vs. választást, kizárólagos vagyot, vagy versenyt feltételez az én olvasatomban. Ahol a végén ki kell mondani, hogy melyik a jobb, a megfelelőbb, építőbb, stb. És ez szerintem hibás megközelítés. Nem döntést kell hozni szülőként, illetve tanárként, hanem a felhasználás módját kell okosan meghatározni.
Ma egy gyermek nem nőhet fel informatikai ismeretek nélkül. Ez olyan lenne, mint 30 évvel ezelőtt amikor valaki nem tanult meg olvasni. Analfabétának nevezzük őket, s rengeteg problémával kell szembenézniük. Így kiemelten fontosnak tartom, hogy a gyermekeink teljesen természetesen kezeljék ezeket az eszközöket, otthonosan mozogjanak a digitális világban, ott bennszülöttek legyenek.
A másik oldalon viszont szintén fontosak az építő játékok és a mese. Minden nap mesélünk a gyerekeknek, napközben, délutáni alvásnál, s este lefekvés előtt. Könyvből, fejből, mikor hogyan. Ettől gyarapodik a szókincsük, fantáziájuk, s csodálatos világokat tárhatunk eléjük egy-egy mese által. Ezeket vétek lenne kihagyni, s nagyon szegény lenne az életük nélküle.
Az építő játékok, lego, illetve most még csak duplo, kisvonat, öltöztethető babák, gyurma (!), festékek, zsírkréta ott vannak az iPad mellett. Ugyanolyan fontosak, hasznosak, kellenek.
És ha már a nintendót is belekavarták a címbe, a wii az egyik legjobb családi társasjáték. Leülni (vagy éppen felállni) elé, együtt ugrálni a Marióval, teniszezni, bowlingozni nagyon jó dolog. Közösen nevetünk, s közben tanuljuk a finom mozgásokat. Bori jógázik a fitet használva, Dani örömmel autóversenyzik, s tanulja az irányokat. Ha pedig megunjuk, akkor elmegyünk egyet kirándulni.
Persze mindez nagyon gyorsan a visszájára fordulhat, ha nem eszközként tekintünk rájuk, hanem babysitternek alkalmazzuk a tv-t, a számítógépet, nintentód, stb. Ha az eszköz tanítja meg embernevelésre a gyermeket, abból valóban borzasztó dolgok sülhetnek ki. Gyermekek elveszíthetik a realitást, nem tanulnak meg kommunikálni, társaikkal közösen tevékenykedni. Ha viszont mi tanítjuk meg az eszközhasználatra, akkor az a javukra lesz. És ebben a formában tekintve már nem is különbözik annyira az iPad a kőbaltától.