Egyelőre még sok a bizonytalanság a dologgal kapcsolatban. Egyébként úgy látják, hogy ez nem a tanítás korlátozását jelenti, sokkalinkább a telefonok értelmes használatának elősegítését. tehát nem arról van szó, hogy Franciaországban betiltanák a digitális oktatást, a telefonok (iskolai) és tabletek (iskolai) tanórai használatát. Nincs semmi bajom azzal, hogy szünetekben a gyerekek nem a telefont nyomkodják, hanem “rá vannak kényszerítve”, hogy egymással kommunikáljanak. Ez az egész kicsit arra hasonlít, mint amikor kocsmákban találkozik az ember az ilyen feliratokkal:
Nagyon új dolog ez az okostelefon. Nagyon új dolog, hogy ennyire függ a társadalom egy eszköztől. És ez nincsen rendjén. Meg kell tanulni ezeknek az eszközöknek a normális használatát. Ahogy nem tesszük fel a lábunkat az ebédlőasztalra, ugyanúgy nem illik elővenni a telefont sem evés közben. Egyébként legelőször a kommersz I am Number 4 (2011) című film egyik jelenetében láttam azt a jelenetet, amikor vacsorához begyűjtik a teelfonokat és átviszik egy szomszéd szobába, hogy beszélgetés legyen az asztalnál és nem a telefonok nyomkodása.
Egyébként van olyan Hipersuli is, ahol az iskolába érkezéskor (hasonlóan, mint Franciaországban tervezik majd) begyűjtik reggel a diákok telefonját majd azokon az órákon, ahol tanulásra használják, ott megkapják órára a diákok a telefonjaikat. A szünetben pedig azért, hogy ne telefont nyomkodó zombik legyenek csak az iskolában, már újra a gyűjtődobozban várják a következő értelmes használatot a készülékek.
Úgyhogy ez a hír messze nem azt jelenti, hogy Franciaország visszatáncolt volna a digitális oktatás útjáról. Ez nem a digitális oktatásról szól, hanem egy egyre súlyosabbá váló társadalmi problémáról! Hogy a francia lépés megoldja-e a problémát vagy esetleg újabbakat szül, ma még nem tudjuk. Kiderül majd 2018 szeptember után.
A fenti képet említettem a héten a Klubrádió adásban is. Ott azért kellett fantázia a hallgatóknak, hogy elképzeljék, a blog olvasói viszont most láthatják a képet. Fontos, hogy lássuk, az hogy “operate” szerepel a képen és nem a “use”. A gyerekek kicsit több, mint 1 évesen nem tudják még használni a telefont, kezelni tudják azt.
Aztán erre a telefonkezelési képességre rácsodálkozunk, eltátjuk a szánkat, hogy jé, de cuki, meg ügyes és micsoda számítástechnikai zseni a gyerek… és ezen a ponton meg is reked minden. Mert (tisztelet a kívételnek) a diákok többsége később is megmarad ezen a szinten. Tudja kezelni a telefonját, de nem használja okostelefonnak azt. Az alapvető 4 funkciót alkalmazza:
beszélgetés
üzenet küldés
játék
fényképezés
Pedig egy okostelefonban rengeteg egyéb funkció van. Ezeknek az “előhívását” viszont nem árt, ha tudatosítjuk a diákokban, szülőkben, mindenkiben. Rengetegszer csodálkoztak már rá diákjaim, ismerőseim, hogy tényleg még erre is jó ez a telefon… pedig én sem használom ki a telefonban rejlő összes lehetőséget.
És senki ne érezze magát rosszul, jelenleg sehol nem tanítjuk hogyan használja gyerek és/vagy felnőtt az okostelefonját, mert azt halljuk mindenhol, hogy ez intuitív, már egy egy éves is tudja használni, sőt, olyanokat is, hogy csak az ostobák nem tudják használni… Kinek van kedve ilyen ajánlólevéllel beülni ezután a padba és elvégezni egy kurzust okostelefon használatról? Ugye…
A PhotoMath megjelenésekor nagy port kavart, s sokan temették már az iskolai matematika oktatást, mert ez az alkalmazás megold majd mindent a diákok helyett. Nem is véletlen a bulváros címadás. Az okostelefonja kamerája segítségével beolvassa az ember az egyenletet és a telefon azt megoldja.
Remek ötlet, jó megvalósítás, de megszámlálhatatlan sebből vérzett már akkor az alkalmazás. A legnagyobb probléma vele az volt, hogy csak nyomtatott szöveget tudott felismerni. A kézzel írott (nehezítésképpen esetleg még négyzethálós papírra vetett) egyenletekkel már nem birkózott meg.
Aztán telt-múlt az idő és csendben megfeledkezett a világ az alkalmazásról. Pár telefonon még ott maradt, de nem kavart már sok vizet.
Ezt a csendet lovagolta meg a MathPix csapata, akik rögtön kézírás felismeréssel együtt léptek piacra. A MathPix csapat nagyon ügyes megoldást választott és a PhotoMath megoldásával szemben ők nem a matematikai részre helyezték a hangsúlyt, hanem a beolvasásra. A matematikát pedig kiszervezték, így az alkalmazáson keresztül amikor megoldást kapunk egy-egy feladatra, akkor pl. a Desmos függvényábrázolása kerül meghívásra, illetve a SymPy segítségével oldja meg a feladatokat.
A bejegyzés nem csak azért született, mert elindítottam azt a folyamatot, hogy alkalmazásokat mutatok be részletesen, hanem mert a PhotoMath iOS verziója mai nap (szeptember 17-én) elérte a 3.0-ás verziót.
Ez pedig 3 újdonságot is jelent a PhotoMath alkalmazásban:
kézírás felismerés
új matek megoldó motor
Photomath+
Az első kettő nem szorul mélyebb magyarázatra. A kézírás felismerést már kiveséztem a bejegyzés elején. Az új matek engine/motor az sem fog rosszul jönni, mert az okostelefonok a matematikaoktatásban tárgy keretében külön beadandótéma volt a PhotoMath matematikai hibáinak elemzése.
A Photomath+ igazából csak annyit jelent, hogy szebb, jobb vonalra lépett a Photomath és bevezettek egy olyan extrát, amiért december 1 után pénzt tudnak kérni. Kvázi megjelent az üzleti modell a történetben.
A két alkalmazás közül úgy tűnik, hogy a PhotoMath mögött áll aktívabb csapat, viszont kérdés, hogy 2016-ban a saját engine írása-e az üdvözítő irány, vagy a MathPix csapat megoldása, akik tulajdonképpen meglévő elemekből “összelegóztak” egy teljesen hasonló tudású alkalmazást. Ráadásul az általuk használt “lego kockák” több nagy csapat által is folyamatosan fejlesztve vannak.
Az alábbi videón láthatjátok, hogy mit tud a két alkalmazás. A vesszővel jelölt deriválást egyik sem tudja kezelni. Az egyenletrendszer esetén a MathPix által meghívott SymPy nem ad (még) megoldást (a Desmos által készített függvényábrázolásból azonban leolvasható a megoldás), a PhotoMath viszont meg tudja azt is oldani.
Mindkét alkalmazás jól vizsgázott, amikor egyszerű, középiskolában megoldandó feladatokkal kellett megküzdeniük. Megoldja-e helyettünk az érettségit? Legutóbb 2009-ben (igen, 7 éve) beszéltünk a témában a Wolfram|Alpha megjelenése kapcsán az Origó újságíróival.
Az érettségi és okostelefon alkalmazások kérdésről bővebben majd egy következő bejegyzésben írok.
A bejegyzés része annak a szándéknak, hogy az itt felsorolt rengeteg oktatási alkalmazásról kicsit hosszabban írjak. Vagy nevezzük csak újévi fogadalomnak! 🙂
Kicsit folytatva is a megkezdett sorozatot az oktatási appokról, illetve abból az apropóból is, hogy Plickers Ambassador lettem, itt az ideje, hogy itthon is ismertebb legyen ez a remek szolgáltatás.
A Plickers szó a Paper és a Clicker szavakból olvadt össze. Vagyis egy olyan clicker szolgáltatásról van szó, ahol papírra van csak szükség.
Állj! Beszélsz itt digitális oktatásról és akkor most jön egy papír alapú megoldás?!
Igen és mégsem. A Plickers megoldása arról szól, hogy úgy is tudunk személyre szabottan kérdezni, válaszokat begyűjteni, hogy nincs minden diáknál telefon. Egyetlen telefon vagy tablet igazából elegendő ahhoz, hogy a Plickers már interaktívvá varázsolja a tantermet.
Rendszeres probléma, hogy fut a Kahoot vagy a Socrative, Formative, stb. és egyszercsak valaki felkiállt, hogy ő telefonja eldobta a hálózatot, várjunk, mert nem tud csatlakozni. Ezt kikerülendő a Plickers esetén nincsen szükség arra, hogy a diákok is telefonnal rendelkezzenek és Internet csatlakozással.
A mai Pokemon Go által áthatott világba egy lépéssel talán még izgalmasabb, hogy a Plickers megoldása is hasonlóan a Pokemon Go-hoz AR alapú, vagyis a telefon/tablet fényképezőgépe segítségével végigpásztázva a diákokon láthatjuk, hogy ki milyen választ adott.
A varázslat annyi, hogy minden diák kap egy kártyát, aminek a 4 oldala a 4 lehetséges tesztkérdésre adott választ szimbolizálja. Amikor meglátja a kérdést, azzal az oldalával felfelé tartva mutatja fel a kártyát, amelyik szerinte a helyes válasz.
Röviden így működik:
A kártyákat le tudjátok tölteni a Plickers weboldaláról. Van lehetőség az Amazontól előre nyomtatott, laminált (óvatosan, ha magadnak laminálod, mert ha fényes, akkor nehezebben fogja beolvasni a kamera) kártyákat is vásárolni.
A kezelőfelület néhol még nem annyira intuitív, mint pl. a Kahoot, de a lelkes fejlesztőcsapat folyamatosan fejleszti. Hamarosan érkeznek a megosztott kérdések (is) a rendszerbe.
A bejegyzés része annak a szándéknak, hogy az itt felsorolt rengeteg oktatási alkalmazásról kicsit hosszabban írjak. Vagy nevezzük csak újévi fogadalomnak! 🙂
Rendszeresen szembesülök azzal a sztereotípiával, hogy az idős(ebb)ek, digitális bevándorlók már nem tudják használni a modern technikákat. Ezzel igyekszem mindig vitába szállni. És egyre több példa is van rá, hogy ez nincs így. Sőt egy lépéssel tovább megyek a fiatalok sokszor esetlenebbek a modern technikával, mint az idősek.
Amikor okostelefonok, technológia az oktatásban a téma, akkor is rendszeresen legyintenek sokan, hogy persze a fiatal tanárok minden technikát ismernek már, kisujjukban van az egész. Az idősekkel viszont mennyi gond lehet. Épp ellenkezőleg. Egy tanár, aki már 10+ éve tanít, tudja, hogy szüksége van a megújulásra, a diákok igényeihez való alkalmazkodásra. Épp emiatt sokkal nyitottabb a technikai újdonságokra is.
Amiért ezt a bejegyzést írom a hamburgi repülőtéren éppen a gépemre várva annak az alábbi esemény az oka:
Kicsit álmosan érkezem a check-in pultra váró sorba. Előttem egy idősebb házaspár. Ősz haj, lassú tempó, kényelmesen haladnak előre a sorral. Láthatóan nyugdíjasok, nyaralni készülnek. Mindkettő kezében okostelefon! Nem a legújabb modell, de tökéletesen alkalmasak minden funkció kihasználására. Előttük egy fiatal lány, 20 év körüli. Nála nincs bőrönd. Csak kézipoggyásszal utazik. Láthatóan idegesíti a hosszú sor.
Az idősebb bácsi odalép hozzá, s felteszi a kérdést, hogy miért nem checkinelt be online. A lány néz rá bambán. Erre a bácsi elmesélte az egész online check-in menetét egészen addig a pontig, hogy kell a pass file-t az iPhone-ja Apple Wallet alkalmazásába elmenteni.
Persze erre mindenki mondhatja, hogy különleges emberek. Az átlag idős nem tudja használni ezeket a dolgokat. Ha akarja, tudja. Épp pár napja posztolt az index is egy videót két nagymamáról, hogy pokemon go-t játszanak. Igen, el kellett nekik mondani, hogy működik. De aztán pillanatok alatt megértették, s még a végén jól is szórakoztak. Édesanyám az egyik első, aki a fényképeket a gyerekeimről like-olja. És még folytathatnám ezt a sort.
Folytatnám még a sort, de be kell szállnom a gépbe. 🙂 A lényeg: A technológia használat nem kor kérdése!
Ez a hír a hvg-n akkora hatással volt rám, hogy nem csak egy Twitter bejegyzésben, vagy Facebook posztban, hanem itt a blogon is meg kell, hogy emlékezzek róla.
A fenti képen egy mobiltartó látható. A hvg hírében az olvasható, hogy ez mennyire jó ötlet. Lehet az. De ez attól függ, hogy mire használjuk. Ha az a cél, hogy mindenki telefon nélkül vegyen részt az oktatásban, akkor nem tartom jó iránynak. Sőt, egyenesen nagyon rossz kezdeményezésnek gondolom.
A telefonok ott vannak minden diáknál lassan (ha nem így lenne, nem lenne szükség erre a mobiltartóra), így nem ellenségnek kellene kikiáltani azt, hanem az oktatás részévé tenni, integrálni kell azokat. Évek óta beszélek, írok, előadok arról, hogy az okostelefonok, tabletek kiválóan alkalmazhatók oktatási célra.
Kizárni nem lehet. A telefonok elvétele – mert játszanak vele az órán – nagyjából olyan, mintha a tollat, ceruzát vettük volna ki a diákok kezéből, mert azzal amőbázhatnak, vagy levelezni tudnak egymással. Ahelyett, hogy a telefonokat elpakolnánk, inkább a tanárokat kellene felkészíteni arra, hogyan kezeljék ezeket a helyzeteket. Milyen alkalmazások állnak rendelkezésre, ha be szeretnék vonni az oktatásba az eszközöket. Hogyan lehet kezelni a diákokat, akik esetleg mégis elkalandoznak az órán.
Egészen új kihívásokkal találkoznak a mai tanárok, mint 5-10 évvel ezelőtt. Az okoseszközök elterjedése, az Internet jelenléte mindenütt az életünkben teljesen megváltoztatta a szórakozást, tartalom fogyasztást, de a tanulást is! A diákok is érzik, látják, hogy az információ karnyújtásnyira van tőlük. És nem tehet úgy az oktatás, mintha ez nem így lenne.
Ha a mobiltartó azt a célt szolgálja, hogy a tanár óra elején megnézze, hogy mindenki elhozta-e a telefonját, akkor támogatom. Gyorsan ki lehet osztani azokat, amikor az órán szükség van rá, s használni szeretnék. Dolgozatnál könnyen távoltartható a kisértés. 😉
Ha nem ez, akkor felejtsük el! Mert a diákok egy lépéssel a mobiltartó előtt fognak járni. Lesz egy telefon, amit kitesznek majd, s a másikat használják a pad alatt. Megoldás? Nem.
Mobiltartót otthonra! Ezt már sokkalinkább. Az I am number four című film (felejthető egyébként) egy jelenete ragadt meg bennem. A főhös a barátnőjéhez átmegy ebédelni. Ott ebéd előtt egy kosárba begyűjtik a telefonokat, s kiteszik a szomszéd szobába. Igen. A telefonnak nincs helye pl. az ebédlőasztalnál (igen, én is szoktam, de cél, hogy az ebédlőasztal a beszélgetések és az evés helye legyen).
Tegnap a Smart Habits konferencián az okostelefonhasználati szokásokról, oktatásban betöltött szerepükről elmélkedtem, tartottam előadást. Előttem két neves előadó szerepelt, így mikor porondra léptem a nézőközönség egy része távozott, de akik maradtak, nekik elmondtam mit gondolok. Gyorsan, mert hozni kellett a két neves előadó kicsit bő lére eresztett előadása után az időből.
Már a felkészülés során megfogalmazódott bennem egy gondolat, amiről írni, s beszélni kell. Szükség van okostelefon használat oktatására. A számítógépek használatát tanítjuk. A főzésre vannak tanfolyamok. Az autó-, hajó-, repülővezetést is tanfolyamok keretében tudjuk elsajátítani. Tulajdonképpen mindenre van tanfolyam, vagy oktatás, ami körülvesz bennünket. Kivéve az okostelefont.
Miért fontos ez? Mert rengeteg szülő vásárolt már okostelefont gyermekének. Mert az osztálytársaknak is az van. Mert azt látta legutóbb az X sorozatban Y szereplő kezében.
De miután megvásárolták csilliárdokért a legújabb okostelefont, nem tudják érdemben használni azt. Azt pedig a szülők nagy része egyáltalán nem érti miért veszett el a gyermekük a készülékben. Miért nem néz fel, amikor beszélnek hozzá, s mi történik abban a kis dobozban, ami magába szippantotta gyermeküket. És az nem megoldás, hogy megtiltjuk, hogy használja az a készüléket, amit a családi vagyon nagy részének ráfordításával nemrég vásároltuk neki.
Ennél azonban nagyobb baj, hogy sok esetben a gyermek, aki megkapta a telefont sem tudja azt használni. A többség be tudja kapcsolni, el tudja indítani x applikációt, azzal remekül játszik, de nem használja okostelefonként a készüléket.
Tartom magamat ahhoz az állításomhoz, amit már több helyen hangoztattam, hogy az okostelefonokat pont úgy használja a mostani generáció, mint mi anno a butatelefonjainkat használtuk. Értem ezen, hogy ugyanazokat a funkciókat használják csak. Vagyis játszanak, s üzeneteket küldözgetnek egymásnak. Az üzenetküldés persze sokkal interaktívabb, mint anno az SMS volt a mi időnkben. Hiszen fényképeznek, szelfiket küldenek, s rengeteg emojit is alkalmaznak.
Emiatt is fontos lenne, hogy valami oktatás keretében megtanulhassák, hogy milyen további lehetőségek vannak a kezükben tartott mini számítógépben. Mert egy mai okostelefon messze többre képes, mint az én első 3 számítógépem együttvéve.
Otthon a szülők ennek a használatára csak kevés esetben tudják megtanítani a gyermekeiket, mert sok esetben ők sem tudják azt használni. Az iskolai oktatásban sajnos egyelőre inkább tiltva vannak ezek az eszközök, mintsem integrálva az oktatásba. Bár egyre több ígéretes próbálkozás van arra, hogy mégis használjunk okostelefonokat a tanórákon.
Érdekességképpen megjegyzem, hogy az Egyesült Királyságban azon elmélkednek éppen, hogy globálisan tiltani kellene ezeknek az eszközöknek a használatát az oktatásban. Szerintem nem tiltani kellene, hanem szabályozni azok használatát. A tiltás, soha nem megoldás. A szabályozás, s az oktatásban betöltött szerepének a tisztázása, s kialakítása lehet a megoldás.
Ti mit gondoltok? Engedjem el az egészet, majd mindenki megtanulja használni az okostelefonokat, vagy nem. Ezt nem lehet oktatni. Vagy tényleg szükséges valamifajta képzést biztosítani arra, hogy az emberek ki tudják használni az okostelefonokban rejlő lehetőségeket.
Valamikor 9 hónappal ezelőtt kezdtük el a gondolkodást. Adott volt egy ötlet, s lett belőle rengeteg munka. A vége pedig még nagyon messze van. 🙂 De kezdjük az elején!
Moduláris tok? iPhone-ra?
A Project Ara (régi nevén Phonebloks) régi nagy kedvencem. A Moscase valami hasonló dolog. Egy keret (bumper), amibe került 3 szenzor, de a lényeg, hogy a hátlapok tetszőlegesen variálhatók, így pedig a funkcionalitása szinte végtelenségig bővíthető.
És még egy jó ok, miért jó tanárnak lenni. Rengeteg tanítvány került már ki az elmúlt évek alatt a kezeim közül. És ők sokfelé tevékenykednek a világban. Közülük került ki az is, aki a keret végleges formáját tervezte, s tanítványom volt, aki csapatával az alkalmazást készíti a moscase és az iPhone közötti kapcsolat kezelésére.
Miután a kezdetektől összeállt egy mostanra végleges csapat, mindenki megkezdte a feladatát. Készültek a tervek a keretre, megindult a szenzorok kiválasztása, megfelelő microcontroller, áramkörök, nyákok, Apple chipek, s még sok olyan dolog került a látóterembe, amiknek a létezéséről se tudtam. És mindezidáig ez sose zavart. De örülök, hogy folyamatosan tágul a látóterem. Jó pap holtig tanul, tartja a mondás.
Ahogy olvasható nem kis csapat állt össze a moscase fejlesztésére. Eleinte többnyire egyéb munka mellett, szabadidőben, családtól, barátoktól elcsent percekben történt a fejlesztés. Amikor kb. egy hete kiléptünk a nyilvánosság elé a Kickstarter oldalon, nem tudtuk milyen lesz a fogadtatás. Ezért is tettük meg ezt a lépést. Már azóta sokat igazítottunk a terveinken.
A Kickstarter egy másik történet. Videó készítés, jutalmak rendszerének kiválasztása, végösszeg meghatározása, mind-mind nehéz döntések, több megbeszélés sorozata volt.
$150,000?
Nagyon sok esélytelen, rosszul határoztátok meg, el fogjátok bukni, s hasonló kijelentésekkel találkoztunk már. Mi sem rózsaszín ködben élünk. De reménykedünk. Miért nem tizedennyit írtunk oda, s akkor ha gond van, a család és a barátok összerakták volna a pénzt? Pont ezért. Mert ez nem erről szól. A Kickstarter célja kettős:
előrendelés felvétele, a tömegtermelés beindítása
reklám, s igényfelmérés
Az utóbbi kétségtelenül sikerült, hiszen tegnapi nap a TechCrunch címlapján volt a projekt. Rengeteg megkeresés, s kapcsolat alakult ki, amióta elindult a kampány. Az előbbi sikerrességéről pedig három hét múlva beszéljünk majd! Ha nem sikerül, akkor rengeteg dologról el kell gondolkodnunk. Ezt egyébként most is megtesszük. És izgalmas kérdés, hogy ha ebben az esetben is eljuttatjuk a tömegtermelésig, akkor azt milyen egyéb külső tőke bevonásával tudjuk megoldani.
TechCrunch
Kedden a magyar sajtónak mutattuk be a Moscase-t, minek hatására sok itthoni médium foglalkozott a projekttel. Azonban a cél a tengerentúl, s az amerikai piac meghódítása, az ottani vevők megszólítása. Bár az itthoni cikkek is sokat segítettek, de nem volt elegendő ahhoz, hogy az amerikai piacot meghódítsuk.
Néhány amerikai techblog kivételével azonban úgy tűnt tegnapig, hogy nem tudjuk megszólítani az embereket. Ez megváltozott.
Szombaton a StartupAddVenture rendezvényen jártam. Maga a rendezvény is jó volt. Meglepően jó. Ezt azon is le tudom mérni, hogy rengeteg dolgom lett volna, volt nálam laptop, de nem is vettem elő. Színvonalas előadók, érdekes előadások voltak egész nap.
Tagadhatatlanul az volt persze a célom, hogy John Biggs-el beszélni tudjak. Ha sikerül neki bemutatni a Moscase-t, s azt érdekesnek találja, akkor talán meg tudunk jelenni valamikor a TechCrunch hasábjain. Az előadások alatt kerestem szememmel, de nem láttam sehol. Amikor észrevettem, megszólítottam, de lepattantam róla. Épp dolgozott valamin.
Másodjára sikerrel jártam, beszéltünk 1 percet. Előtte épp Vitaly “pitch” előadása ment. Hát ez volt az én elevator pitch-em.
(…)
Send me an e-mail.
OK, but what’s the guarantee, that it won’t end up in your SPAM folder?
It will. But, I’ll check it.
Valami hasonló párbeszéddel zárult a beszélgetésünk. Ez ebéd előtt történt. Az e-mail elment.
Délután 16:20-kor lépett színpadra. Gondoltam utána újra rákérdezek. Előtte nem akartam zavarni. De az előadás azzal indult, hogy megkereste egy fickó, s mutatott neki valami Moscase nevű dolgot. És most kint van a TechCrunch címlapján.
Ekkor veszített el engem, mint közönség, mert az előadása alatt a Viber, Hangouts, Messenger, s hasonló alkalmazásokban jártam könyékig. Ezért utólag is bocs, John! 🙂
Utána megköszöntem neki. Már csak itthon láttam, hogy kaptam még egy levelet, hogy beszéljünk. De arra már hiába válaszoltam. Bezárult az ablak. John Biggs elhagyta Budapestet. 1 perc. 1 benyomás. Nekem sikerült. És máig nem hiszem el. Mázli, a Hold állása? Nem tudom. De örülök neki. Nagyon.
az egyik Facebook csoportba került be a fenti írás
Egyébként meg hihetetlen felelőség lehet egy ilyen méretű tech lap szerkesztőjének lenni. Talán kicsit túlzás, de élet és halál urai. Ha kikerül valami a címlapra, akkor ott bármi történhet. Ha nem, akkor lehet, hogy olyan projektek halnak el, amik egyébként sikeresek lehettek volna.
Az előadása egyébként arról szólt (ami átszűrődött az üzenetek kavalkádján), hogy felejtsük el a PR dolgokat, ne küldözgessünk leveleket, meg egyéb baromságokat, mert úgyse olvassák el. Ezt egyébként az androidportal kapcsán én is tudom. És aki a pisilés közben bepróbálkozik nála, az végleg elásta magát, a projektjét, s mindenét. 🙂
Moscase
Egy olyan projekt, amiben egy teljesen új területen próbálhatom ki magamat. Egy fantasztikus csapattal dolgozhatom együtt. Siker lesz-e? Nem tudom. Remélem. Ha láttok benne fantáziát, nyomjátok meg a gombot, s támogassátok! Ha azt hiszed $1 nem számít, akkor tévedsz. Nagyon sokat számít. Az a Te like gombod a Kickstarteren. Köszönjük. 3 hét múlva visszatérünk a témára! 🙂
Az első Android az oktatásban előadásomat még a Telenor Okostelefon Akadémia elődjén, a Telenor Android Workshopon, 2011-ben mutattam be. Azóta elrepült az idő, képzés van az egyetemen, s rengeteg helyen beszéltem már a témában.
Azonban az alkalmazásokat, amikről beszéltem, még csak a prezentációban linkelve voltak megtalálhatók, illetve 1-1 appról írtam már itt a blogon. Most egy listába összeszedtem azokat az appokat, amikről beszéltem előadásban vagy az órán. Ez a bejegyzés folyamatosan bővülni fog. Javaslatokat is örömmel fogadok, s tervben van egy sokkal jobb rendszerezés is. Illetve amúgy egyáltalán egy rendszerezés. 🙂 Érdemes lesz visszatérni erre az oldalra később is majd.
Eredendően a Slice.it alkalmazással indult ez a gyűjtemény. Még az okostelefon appok hőskorában a geometriai alakzatok felszeletelését lehetett játékosan tanulni. A paperama ehhez hasonló. Érdemes tenni vele egy próbát.
Ismeritek a kié a hal? című kérdést, amit az emberiség csak 2%-a tud megoldani. Nos, ilyen feladatokat lehet itt gyakorloni, megcsinálni. Hajrá, jó játékot! Legyél okosabb, mint Einstein! 🙂
A kettes számrendszerre mindenki úgy gondol, hogy az valami borzasztó dolog. Közben pedig ez az alkalmazás megmutatja, hogy a kettes számrendszer is lehet fun.
Divisor
Oszthatóság gyakorlására érdekes és játékos alkalmazás.
Prímtényezőkre bontást tudtok vele gyakorolni. Arra kell csak odafigyelni, hogy az osztókat szigorúan növekvő sorrendben fogadja csak el az alkalmazás.
A SuDoKu valószínűleg mindenkinek ismert. És szeretik is sokan. A KenKen a SuDoKu-nak a kicsit matematikaibb változata. A játék menet hasonló, azzal a különbséggel, hogy számolni is kell benne. 3×3 nehézségtől a 9×9 nehézségig lehet gyakorolni.
Ez a legelső alkalmazás, amiért pénzt adtam. Azóta se bántam meg. A Wolfram|Alpha app segítségével közvetlenül csatlakozhatunk a Wolfram tudásbázishoz. Hihetetlen mennyiségű adat, elképesztő lehetőségek. Internet kapcsolat szükséges a használathoz!
Photo Math
Az ingyenes alkalmazás, amelyik megoldja helyetted a feladatokat. Hatalmas újdonság, tele vele a média. Mindez egy fél éve. Mára eltűnt. Az Android megjelenés is váratott magára. Nem tökéletes a feladatmegoldás, kevés műveletet ismer. Ennek ellenére jópofa játék, érdekes órákat lehet tartani vele, amikor a diákok enne segítségével tudják ellenőrizni a megoldásukat. Windows Phone verziója is van.
A Mathpix a Photo Math-hoz nagyon hasonló alkalmazás. A lényege ugyanaz, lefényképezett egyenletet meg tud oldani. Fontos különbség, hogy míg az előbbi alkalmazás a nyomtatott szövegre fókuszál, addig a Mathpix az írott egyenletek megfejtésében is segíthet.
A MyScript Calculator és a többi alkalmazásuk is a kézírás felismerés kiaknázásáról szól. Milyen jó, hogy még tanulunk itthon kézzel írni! A tabletek, telefonok képernyőjére tollal vagy az ujjunk segítségével rajzolhatjuk be a megoldandú műveleteket. Azokat pedig felismeri, majd kiértékeli az alkalmazás.
Find the sets
Közös tulajdonsággal rendelkező elemeket kell kiválasztani, halmazokat kell képezni. Érdekes logikai játék.
Az Euclidea készítőinek másik játéka. Egy négyzethálós lapon kell matematikai problémákat megoldani. A nevéből adódóan olyan geometriai feladatokkal találkozunk, ahol Pitagorasz híres tételét kell többször is alkalmazni.
Sajnos ez a konkrét alkalamzás már nem létezik. De történelmi okokból itt marad az app. 🙂 Megszámlálhatatlan alkalommal mondtam már el előadáson, órán, akárhol azt a történetet, amikor Bori lányunknak kerestem egy alkalmazást a számjegyek megtanulására. Amikor ráleltem erre az alkalmazásra, hagytam, had játszon vele. Dani fiúnk, a maga 4 évével szintén akart játszani. Ennek eredménye az lett, hogy 4 évesen tökéletesen ismerte már a számokat, tudott összeadni, s nemsokára már a helyiértékeket is tudta kezelni. Csak azért, mert játszott.
Salman Khan eleinte unokaöccseinek tartott video oktatást. Azóta már az egész világnak. Khan is egy TED előadás után lett világhírű. Mára a khanacademy történelem, programozás, s további területekkel bővül a kínálat.
A fenti alkalmazások tabletekre érhetők el. A GeoGebra egy teljesértékű matematika és természettudományos alkalmazás. Fut böngészőben, s minden operációsrendszeren. Volt némi részem is abban, hogy elindulhatott a tablet alkalmazás fejlesztése.
A Desmos egy online grafikus kalkulátor. Lelkes fiatal csapat fejleszti San Franciscoban. Az irodájuk tetejéről rálátni a városra. 2 éve jót dumáltunk velük, amikor ott jártam. De a fő értéke az, hogy gyors, s letisztult, 21. századi oktatási alkalmazás.
Egy kanadai fiatalember és csapata fejleszti ezt a remek iPad alkalmazást. Általános iskolások számára gyakorló feladatok, játékok. Egyelőre nem a magyar tantervet követi, de igény esetén kapható erre is a fejlesztő.
Egy újabb remek és szép alkalmazás a világ matematika ismeretének a tenyerünkbe költöztetésére. Angolul tudóknak praktikus lehet egy zseblexikon a matematika szerteágazó területeiről.
A Graphert nem akkor a csapat készíti, mint a GeoGebrát vagy a Desmost, ennek ellenére érdemes tenni vele egy próbát. Függvény ábrázolás, grafikon készítés.
Matematikai játék. Alapműveletek, fejszámolás, gyorsaság, pontosság. Érdekessége, hogy itt nem előre megadott válaszokból kell kiválasztani a helyes eredményt, hanem nekünk kell begépelni egy számológép szerű felületen. Nagyon jó gyakorló feladat. Nem csak alsóban, de később is. A fejszámolás, pontosság folyamatosan fejlesztendő.
Osztályteremben, otthon, kocsmában, bárhol. Játszatok egymás ellen! Ki a jobb? Gyümölcsöt szeletelni bárki tud (nagyjából a Fruit Ninja kész személyes módját vették alapul a fejlesztők). De milyen vagy az alapműveletekben? Összeadás, kivonás, szorzás, osztás diszciplinákban lehet versenyezni.
10 pontot kell szerezni. Rossz válasz -1 pont. Az nyer, aki előbb eléri a 10 pontot. Tanórán levezetésnek, bajnokság a haverokkal, stb. rengeteg esetben használható kiválóan az alkalmazás.
A MineCraft az a játék, amit sose mertem kipróbálni. Rengeteg ember a környezetemben szabályosan függővé vált. Miért szerepel mégis itt? Mert egy olyan végtelenül egyszerű virtuális világot lehet felépíteni, ami okosan használva elképesztően hasznos lehet az oktatásban. Képzeljük el, amikor történelem órán egy osztály(nyi rabszolga) virtuálisan építi fel a piramisokat, így “saját bőrükön” tapasztalva milyen monumentális építmények a piramisok. Rengeteg egyéb felhasználása is lehet.
A Brilliant.org hasonlóan a Lumosity-hez azt tűzte ki célul, hogy mindenki okosabb lesz, aki az oldalon eltöltött némi időt. Míg a Lumosity különböző kognitív készségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, a Brilliant a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics) területekre koncentrál.
A Smart Tools egy alkalmazás gyüjtemény. Mérésekre természettudományos vagy matematika órákra. Megvehető a fenti app formájában egy csokorban, vagy egyesével ingyenesen.
Vieyra Software alkalmazások
Fantasztikus dolgok vannak itt is a természettudós tanároknak és diákoknak. Ingyenesen, de nem teszem be mindegyik appot. Erre tessék!
A Duolingo azon alkalmazások egyike, amit csak keveseknek kell bemutatni. Magyar ajkúak angolul tanulhatnak, aki pedig már az angolt megfelelő szinten elsajátította, további nyelvek tanulására adhatja a fejét. Mindezt játékosan, kreatívan. És már nyelvvizsgázni is lehet. Nem egy British Council, de cserébe ingyenes. S mindig az is marad. Nézzétek meg a háttértörténetet, mielőtt továbbolvastok. Ez egy hosszú bejegyzés.
A British Council is komolyan gondolja, hogy a nyelvtanulás és az okostelefonok, tabetek világa összehozható. http://kobak.eu/playbritishcouncil
Podcastek
Ha nyelveket szeretnénk tanulni, vagy csak egyszerűen nem a mainstream médiából akarunk értesülni a hírekről, akkor a podcastek világát ajánlom mindenki figyelmébe:
A Plickers a klikkelős tanári segédeszköz legötletesebb megvalósítása. Ha esetleg nincs minden diáknál telefon, internet, az se szabjon gátat annak, hogy interaktív kvízeket vigyünk be az órára!
A legjobbabb alkalmazás, amennyiben online teszteket, rövid felmérőket szeretnénk készíteni. A socrative weben keresztül működik, de vannak appok is hozzá. Tanár, diák, tantermi használatra javasolt.
A Nearpod készítői az ideális virtuális osztálytermet szerették volna kialakítani tabletek és telefonok segítségével. Nem csak számítógépeket alkalmazva.
Google Classroom
A Google régóta nyitott már az oktatás irányába. A Classroom egy Google szolgáltatásokra épített virtuális osztályterem.
Sajnos az itthoni oktatás egyik nagy hiányossága, hogy a prezentáció készítés és előadás alig kerül elő benne. A MoveNote kiváló alkalmazás arra, hogy prezentációt készítsünk, azt rögzítsük, majd utólag elemezzük, megbeszéljük.
A Lumosity csapat nem kevesebbre vállalkozott, minthogy segít az agyunkat fejleszteni. Kicsiknek, nagyoknak, remek fejlesztő feladatok találhatók az alkalmazásban. Sajnos nagyon hamar eljutunk a kasszához. Azonban érdemes az ingyenes résszel egy próbát tenni. Az agy fejlesztés kapcsán az utóbbi időben kaptak hideget-meleget.
A TED talán szerénytelenül is a világ legjobb előadásainak gyüjteménye. Az alkalmazásokból is megtekinthetők azok. Iskolákba, oktatásba, az ed.ted.com aloldal kész tananyagokat, diákok számára izgalmas videókat is tartalmaz.
A mese fontosságáról már írtam itt a blogon. Ez az alkalmazás abban segíti a gyerekeket és a szülőket, hogy együtt történetkockák segítségével meséket kreáljon a gyermek.
Bár gyerekeknek szánt alkalmazásról van szó, igazából felnőtteknek is jó szórakozás. A tangram érdekes kínai eredetű kirakós, ahol érdekes síkidomokból kell kirakni pl. egy macskát.
A címbeli alkalmazás egy “retro” órarend app. A retro kicsit erős, amikor egy Android alkalmazásról van szó. Akinek hagyományos órarendre van szüksége, az tegyen vele egy próbát!
Egyszer talán lesz nem demo verzió is. Sajnos egyre kevésbé vagyok bizakodó a témában. 1 éve jelent meg az alkalmazás a Zeneakadémia és a BME kollaborációjában. Szolmizálni tanít az app. mindezt játékosan. Szeretem.
Két Már három remek játék. A Dots és a TwoDots és a Dots & Co. mindkettőhárom megfigyelőképességet, logikát és kombinációt fejleszt. És remek szórakozás!
