Author: kobak

online szolgáltatások
Amikor az Emirates felajánlotta, hogy ajánljam barátaimat a programba, akkor úgy döntöttem, itt az ideje átnéznem milyen szolgáltatásokat használok még, ahol van lehetőség barátok regisztrálása után kedvezményeket kapni (általában mindkét félnek). Itt nem a kedvezmény maga a lényeg, hanem hogy mindamellett olyan legyen a szolgáltatás is, amit esetleg valaki még nem használ, pedig lenne értelme azokat legalább kipróbálni.

Tehát a lista azokról a szolgáltatásokról, amiket érdemes lenne mindenkinek kipróbálni:
- Airbnb – azt hiszem nem szorul magyarázatra. Lassan minden utazáskor így foglalok szállást.
- Barion – online fizetés. Az utóbbi időben átálltam a Simple app használatára parkolás, s online jegyvásárlás tekintetében. Ennek ellenére érdemes szemmel tartani, mert kisebb vagyont kaptak befektetésként, így várhatóan gyors fejlődésnek indul a szolgáltatás. Érdemes szemmel tartani.
- Coinbase – Itt lehet bitcoint, Ethereumot, illetve LiteCoint vásárolni, illetve eladni.
- Dreamhost – weboldal szolgáltatás. Könnyen kezelhető felület. Ha nem kell semmi extra, érdemes itt regisztrálni.
- Dropbox – a felhő alapú tárhelyek ősatyja.
- etoro – online tőzsde, ahol ethereum és bitcoin is kereskedhető.
- LastPass – online jelszó tároló. Jelszavaid biztonságosan, mindig a kéznél. A free szolgáltatás is tökéletesen elegendő, de egyébként havi 1 dollár az ára.
- Linode – Linux szerver a felhőben. Megfizethető áron.
- Moo – névjegy, vagy bármi egyéb nyomtatás. Mindez 2017-ben, amikor minden digitális, mégis cool szolgáltatásként eladva. 🙂
- Nozbe – GTD platform. Hát, nem is tudom. Többször nekiláttam, hogy belakjam.
- OneDrive – amennyire bénán indult a dolog, annyira jó felhő szolgáltatást rakott össze a Microsoft. Ajánlom.
- Prezi – néha használom. És akkor nagyon jó. Amikor nem lineáris gondolkodásra van szükség, jegyzetelésre, ötletek gyűjtésére nagyon bevált.
- Private Internet Access – VPN szerver. A jó fajtából. Ha külföldről nem érhető el valami oldal, simán orvosolható a dolog a szolgáltatás segítségével. Egy jó leírás angolul.
- Skrill – PayPalhoz hasonló, de annál komplexebb online fizetési rendszer.
- Számlázz – A név kötelez. Számlázást itt végzem.
- Trello – Todo lista, amit naponta használok több csapattal is.
- Tresorit – Magyar Dropbox/OneDrive alternatíva. Szuper biztonság ígéretével.
- Uber – Itthon már nem elérhető, ennek ellenére remekül működő szolgáltatás. Ha utaztok, még jól jöhet.
- VidaHost – WordPress hosting. Kicsit jobb áron, mint a WordPress.com, de hasonló minőségben. Ha valaki nem akar Linode és egyebek beállításával vacakolni, akkor remek választás.
Google, Microsoft cloud szolgáltatásaira külön nem tértem ki. Azok megérnének egy-egy külön bejegyzést. Tudom, hogy kicsit geek lett a bejegyzés, de ezeket használom. 🙂 Borítókép forrása
2017-05-24
Google Classroom mindenkinek

A Google Classroom sokáig csak akkor volt elérhető, ha az intézmény (egyébként ingyenes) Google Edu Suit előfizető volt. Pár hete kinyilt már a Classroom mindenki számára, aki csatlakozni szeretett volna. Ez volt nagyjából az előszele annak, ami bekövetkezett pár napja, hogy mindenki számára elérhető a Classroom, akár tanárként is.

Ez azért fontos, mert igaz, hogy több helyen is tanítok, de pont egyik helyen sem használ az iskola/egyetem Google Edu fiókokat, így csak látogatóban láthattam eddig más embereknél a Classroom felületet.

A Google Classroom az a hely, ahol tanár és diák nyomonkövetheti mi történik. Legegyszerűbben egy Facebook csoporthoz hasonlítható, ahol üzeneteket lehet váltani, csak itt kiegészül a felület azzal, hogy Google dokumentumokat lehet megosztani osztályon belül és a teljes Google ökoszisztéma felhasználható a tanár-diák online osztályterem kialakítására.

De a lehetőségek végtelenek. Innentől kialakítható virtuális osztályterem pl. online webfejlesztés oktatására is. Nem csak iskolai tematikában kell gondolkodni. És tudom, hogy rengeteg egyéb hasonló szolgáltatás érhető el már évek óta, pl. Edmodo, Microsoft Classroom, stb.

Természetesen ehhez van applikáció is.

Download QR-Code

Google Classroom

Developer: Google LLC

Price: Free

Download QR-Code

‎Google Classroom

Developer: Google

Price: Free

Download QR-Code

Google Classroom – Chrome Web Store

Developer: Unknown

Price: Free

Pár héten belül, amikor belaktam a felületet, lesz majd részletesebb leírás a működésről, használatról is.

2017-04-30
végtelen adat bűvöletében

Hosszú évek kellettek, míg eljutottunk ide. Zenéket végre van lehetőség emberi módon, legálisan hallgatni itthon is. És ez csodálatos. Nem kell azzal szivatni magamat, hogy torrent meg egyéb kétes helyekről szerzem be a zenéimet. És mint ezt már annyiszor írtam és mondtam, hajlandó vagyok örömmel fizetni is akár a szolgáltatásért.

Itt tartunk. Fizetek érte, s működik. A Spotify érkezése pár éve nagy dolog volt, azonban akármit is tesz az ember, pont a lényege halt meg az online zenehallgatásnak, amikor ráébredt mindenki, hogy 2 óra zenehallgatással kifektette a havi mobil adatkeretét. Üdvözöltem én is a Spotify-t, regisztráltam, s nagyjából ezen a ponton a kapcsolatunk plátói szerelem szintjére lépett.

A zenéim CD-ken a szekrényben porosodnak. Szép emlékek kötnek hozzájuk, újak beszerezhetetlenek már, de tettem azért egy kisérletet a Play Music irányába (fent van online minden CD-m), megnéztem az Apple Music szolgáltatást, s úgy éreztem magamat, mint amikor az ember megveszi a cipőt, ami tetszik, csak pont fél számmal nagyobb kellene belőle. Büszke rá, szép is, de egy kicsit nyom. Valahogy nem volt semelyik megoldás sem ideális. A fél szám, ami hiányzott, az a mobilnet szabadsága. Mert hiába szaladgáltam OTG kábellel, memória kártyával, meg próbálkoztam egyéb varázslatokkal, végül mindig az a zene hiányzott, ami éppen nem volt meg offline. Ráadásul az online zenehallgatás előnye, hogy online, a szolgáltatás új zenéket kínál az alapján, amit hallgatok.

Egy éve lassan, hogy a Telenor hálózatába vándoroltam. Volt szó a My Music-ról többször is már (legutóbb valami bünti kapcsán merült fel), ami a Telenor zenei szolgáltatása, de Tidal, meg Deezer és sok olyan szolgáltatás volt benne, amire nekem az ég egy adta világon semmi szükségem. Ami pedig tényleg kellett, az pont nem volt.

A Deezert is kipróbáltam, s azzal a lendülettel ott is hagytam. A Spotify bejött, azt akartam hallgatni. Tegnap óta pl. már ott az új Gorillaz album, ott hallgattam a Delinquent Habits új albumát is.

És akkor bekerült a My Music-ba a Spotify is. Ekkor már kacsintgattam a szolgáltatással. És nem sokra rá jött az e-mail a Spofity-tól, hogy kb 8 Euroért családi prémium előfizetés váltható.

Kiváló lehetőség, hogy ne az én fiókomból menjen a Kaláka, mert némiképp torzulnak tőle a Spotify ajánlásai. Előfizettem rá.

A My Music-ra is előfizettem. És most úgy hallgatok zenét, hogy nem nézem mennyi adat pörög, még fel is tettem az elején szupi minőségre az automatáról (nem éreztem különbséget, így visszaváltottam), hogy érezzem a dorbézolás igazi ízét.

Mielőtt bárki hozzámvágja (androidportálon divat az ilyen :)), hogy a Spotify meg a Telenor biztosan fizetett a bejegyzésért, azokat ki kell, hogy ábrándítsam. A bejegyzést önszántamból írtam annak örömére, hogy a két szolgáltatás működik és jól működik. És havonta kevesebb, mint egy CD áráért az egész család prémium Spotify felhasználó és végtelen zeném van és azt bárhol és bármikor hallgathatom. Egyelőre csak itthon, de június 15 után vége a roamingnak, így remélem ez külföldön is ugyanúgy elérhető lesz.

És még egy dolog: Igen, együtt dolgozom a Telenorral a Hipersuli programban. Ez volt az egyik oka a szolgáltató váltásomnak. A Hipersuli programról is írok majd. Kíváncsiaknak addigis ott a hipersuli.hu.

Ti hogy hallgattok zenét? Még mindig toljátok le az mp3-makat? Vagy flac alatt nincs élet? Van aki bakelitet pörget mindenhol?

2017-04-30
térgeometria láthatóan

Amikor azt mondod, hogy matematika, mindenki fejében felmerül valami gondolat, érzés. Ez sajnos sok esetben negatív. “Utáltam a matekot.” – és hasonló gondolatok. Pedig a matek mindenhol ott van. És matek nélkül biztosan nem tartanánk itt.

A matematika oktatásnak van egy olyan része, amit viszont ha szereti, ha nem szereti az ember, nem ezen múlik, hogy érti-e. Ez pedig a térgeometria. Ha valakinek nincs térlátása, akkor a térgeometria résznél úgy érzi magát, mintha sánta szamáron nevezték volna a lóversenyre. Esélye sincs. És mivel jó szemléltető eszközeink sincsenek általában, így a 2D táblarajzok, füzetbeli macsakakaparásokból kell megfejtenie mit kellene látnia térben.

Ezen szeretnénk segíteni a VR MATH alkalmazás segítségével. Az alkalmazás nem tesz többet, mint a térbeli alakzatokat térben jeleníti meg. A diákoknak lehetősége nyílik arra, hogy azokat “természetes közegükben” szemlélje meg. Telefonra telepíti az alkalmazást, bepattintja akár a legegyszerűbb cardboardba és már körbe is nézhet a virtuális valóságban elé táruló alakzatban.

A VR MATH célja, hogy egy olyan alkalmazás jöjjön létre, ami egyenlő esélyeket biztosít mindenki számára a térgeometria tanulásánál is.

Az alkalmazás még nincs készen, a fejlesztés folyamatos. Viszont addigis akit érdekel, feliratkozhat a weboldalon a hírlevélre, s amint az első beta verziók érkeznek, küldjük a híreket.

Most szerdán a Smart konferencián is beszélek a témában.

2017-04-01
Sir Ken Robinson

Aki kicsit is érdeklődik az oktatás iránt és nem ismeri Sir Ken Robinson nevét, az burokban élt az elmúlt 10 évben. Lehet kedvelni, vagy nem kedvelni, de az biztos, hogy az alábbi 2006-os beszéde nagy hatással volt az okatásra.

A beszédet a megjelenés óta Magyarország lakosságának sokszorosa tekintette meg. Ken Robinson több könyvét olvastam azóta, vagy éppen hangos könyvben hallgattam meg (a legjobb, amikor ő maga olvassa fel). És most itt vagyok közel két héttel a bett show után és élőben láthattam. A legendát. És még mindig mosolygok, ha belegondolok. 🙂

Ken Robinsont élőben hallani valami hasonló élmény volt, mint amikor életemben először hallottam valamelyik kedvenc együttesemet. Egy sztár. Celeb. Jó értelemben.

Megöregedett. Bottal jár, de szellemileg ugyanolyan friss, mint amikor a fent linkelt első előadásakor volt.

A mostani 1 órás beszédének a lényege, hogy a gyermek egy komplex lény és nem lehet egységekbe rendszerekbe kényszeríteni, ha azt szeretnénk, hogy kreatív felnőtt legyen.

Az oktatás lényege, célja az kellene, hogy legyen, hogy a diákok megértsék az őket körülvevő világot, a saját tehetségüket felfedezzék és aktív, odaadó polgárok legyenek.

The Aims of Education

To enable students to understand the world around them and the talents within them so they can become fullfilled individuals and active, compassionate citizens.

Ismét rengeteg példával volt tarkítva a beszéd. Megtudtuk egy felmérés következtében, hogy a mai gyerekek átlagosan 1 órát töltenek a szabadban. Ehhezképest egy szuper biztonságos börtönben a minimális idő, amit a raboknak előírnak, hogy túléljék a bent töltött időt, ennek a kétszerese.

Másik érdekes pont volt, amikor feltette a kérdést, kinek szedték ki a manduláját. A 40+ korosztály többségének igen. 30 alattiaknál ez nem annyira jellemző. Régen, ha valaki köhögött egy kicsit, már ki is kapták a manduláját. Mondja Ken Robinson. Ma az ADHD egy hasonlóan “divatos betegség”. Ha egy diák nem tud a fenekén ülni, akkor telenyomjuk gyógyszerekkel, ahelyett, hogy hagynánk, hogy felálljon, mozogjon. Hiszen erre lenne szüksége.

Időközben megjelent egy újabb könyve. Természetesen, ha lehetőség nyílt volna rá, meg is vettem volna, hogy dedikálja. De valamit hagyni kell a későbbiekre is. 🙂

A könyv egy reakció a Ken Robinsont egyébként jogosan kritizálóknak, amiben megmutatja, hogy ezek nem csak szép gondolatok, hanem meg is valósíthatók. Így egy kicsit még kíváncsibb vagyok a könyvre.

Összességében fantasztikus volt és inspiráló ott állni. Az “öreg” nem mondott szinte semmi újat azokhoz képest, amiket a könyveiben, vagy TED előadásaiban ne olvastam, hallottam volna. Pár új példa, kicsit más felvezetéssel, néhány fricska és story. Viszont, ha elmondta volna ugyanazt a 2006-os TED előadást, élőben akkor is más lett volna. Digitalizáció, virtualizáció, stb. szuper dolgok. De azért csak hús-vér emberek vagyunk és valóságos élményekre vágyunk. 🙂

Ken Robinson nem az oktatás megváltója. Ken Robinson egy gondolkodó, fantasztikus előadó, aki jókor, jó helyen kimondta, rámutatott azokra a hiányosságokra a mai világban, amiket mindannyian éreztünk. A híres “Do schools kill creativity?” beszédében mindezt sokkoló címmel, példákkal támasztotta alá, így talán még több emberhez jutottak el a gondolatok. És a kreativitás valóban szükséges, hogy ott legyen a gyermekeink mindennapjaiban.

2017-02-07
nézőpont kérdése

Még karácsony előtt néztem meg az egyik osztályommal Roger Antonsen csodálatos TED előadását arról, hogy a matematika valójában az a nyelv, amin keresztül meg tudjuk érteni a világot. Megtanít arra, hogyan tekintsünk a világra több nézőpontból.

Az előadás önmagában fantasztikus és itt abba is hagyhatnám ezt a bejegyzést. Viszont ma, szünet utáni első tanítási nap (bár ma nem volt órám), beindultak a szürke hétköznapok. És kezdett engem is eltemetni egyik feladat a másik után, amikor jött egy Hangouts üzenet, hogy Misinek 38,7 a láza. Nem dobtam el azonnal mindent, de igyekeztem haza.

Hazaértem és hirtelen elmúltak azok az addig hihetetlen fontosnak tartott feladatok, amiket meg kellett volna csinálnom. Ölembe vettem, s úgy ültünk együtt. Rám nézett lázban égő szemeivel, megsimogattam és így ültünk tovább. És mindketten tudtuk, hogy ez így van jól. Csodálatos időszak ez a 4 éves kor körüli apás korszak. Apukák, ki ne hagyjátok!

Aztán persze volt lázmérés, meg kúp (ezt egyikünk sem kedveli, de valamiért ez a mi kis családunkban atyai kötelesség (privilégium?) lett). És hirtelen a délután 5 órából este 11 lett. És most alszik. És lement a láza. És én meg felpattintottam a laptopot és a megválaszolatlan e-mail hegyek helyett beírtam, hogy kobak.org és elkezdtem megírni ezt a bejegyzést. Mert ez most jól esett.

És persze erről is van egy TED talk. Mire ne lenne? 🙂 Beteszem a végére, mert érdemes azt is megnézni.

Most csend van. Hallom, ahogy szuszog a család minden irányból és ez jó. És rájuk tekintve rájövök, hogy vannak az életben igazán fontos dolgok.

2017-01-03
sulinetwork-díj

Pénteken hárman kaptunk Sulinetwork díjat. A díj, jelenleg az egyetlen általam tudott elismerés, amit az Oktatási Hivatal oszt a digitális oktatás elismerésére. Prievara Tibor és Nádori Gergő, a tanárblog két szerzője kapott már díjat. Sajnos nem találtam leírást arról, kik részesültek eddig az elismerésben. Bár az átadáskor egy PowerPoint dia erejéig felvillantak a nevek.

Büszke vagyok, hogy bekerültem az idén díjazott három ember (Nemes-Nagy Katalin Erika, Egri Józsefné,Koren Balázs) közé. Külön öröm volt hallani, hogy itt a blogon olvasható írások is hozzátettek ahhoz, hogy megkaphattam az elismerést.

Bővebben a díjról:

A Sulinetwork-díj elismerésben részesülhet minden magyar állampolgárságú pedagógus végzettségű szakember, aki teljesíti az adott évi kiírásban szereplő feltételeket, illetve nem rokona a jelölteket értékelő zsűrinek, és nem áll közvetlen szakmai kapcsolatban az adott évben felkért zsűritagokkal és az Oktatási Hivatallal.

A Sulinetwork-díjat évente legfeljebb három fő nyerheti el egy független szakmai bizottság döntése alapján. A díjazottak közül legalább ketten a közoktatásban gyakorló pedagógusok, és egyikük lehet olyan közoktatásban dolgozó szakember, aki pedagógus végzettségű ugyan, de szakmai tevékenységét az oktatás más területein fejti ki a közoktatás javára. A szakmai zsűri dönthet úgy is, hogy háromnál kevesebb jelöltnek ítéli oda a díjat, ha ez indokolt.

Jelölés jövőre is az okatatas.hu oldalon lesz. Érdemes figyelni, mert sok innovatív és fantasztikus tanár kolléga van, aki megérdemli a díjat. Diákok, szülők, kollégák, jelöljétek jövőre az arra érdemeseket! Aki pedig engem jelölt, annak köszönet!

2016-12-12
gráfelmélet játékosan

A gráfelmélet olyan része a matematikának, amit mindenki ismer, de nem biztos, hogy tudja, hogy az matematika. Pontokat kötünk össze és azokról teszünk megállapításokat. Inkább csak egy játék. A gráfelmélet születését a Königsbergi hidak problémájához kötik.

A probléma története, hogy a poroszországi Königsberg (most Kalinyingrád, Oroszország) városban hét híd ívelt át a várost átszelő Prégel folyón úgy, hogy ezek a folyó két szigetét is érintették. A königsbergiek azzal a kérdéssel fordultak Eulerhez, vajon végig lehet-e menni az összes hídon úgy, hogy mindegyiken csak egyszer haladjanak át, és egyúttal visszaérjenek a kiindulópontba. 1736-ban Euler bebizonyította, hogy ez lehetetlen.

A fenti problémából született az Euler kör és Euler út problémája. Erre a problémára rengeteg játékot találunk mindegyik alkalmazásboltban. Android eszközökön a One Touch Drawing az egyik legjobb ezek közül.

Download QR-Code

One touch Drawing

Developer: Ecapyc

Price: Free

Az alkalmazás reklámokat tartalmaz, azonban kb 600 pályán át rajzoltat velünk Euler utakat. Ha esetleg valaki nem ismeri az Euler út létezésének szükséges és elégséges feltételét (ugye, milyen jól hangzik?), akkor is rá fog jönni arra mire végig rajzolja a pályákat.

Érdemes megjegyezni, hogy egy gráfot nem csak élek, hanem csúcsok szerint is bejárhatunk. Ebben az esetben Hamilton köröket (Nem a Forma 1-es Hamilton akiről itt szó van.) fogunk rajzolni. És a Hamilton kör létezésének szükséges feltételének meghatározásakor rögtön egy olyan bonyolult matematikai problémával találkozunk, amire nem tudunk megoldást adni.

A másik híres gráfelméleti probléma a síkbarajzolhatóság problematikája.

És erre is rengeteg olyan alkalmazás található, aminek segítségével ez a probléma is játékosan tálalható a diákok elé.

Download QR-Code

Untangle

Developer: CLNTgames

Price: Free

Az Untangle alkalmazás is reklámokat tartalmaz. Ezekre sajnos oda kell figyelni, azonban segítségével a síkbarajzolhatóság kérdésköre egy játékká válik, ahol több “összegabalyított” gráfot kell rendbetennünk. Itt is rengeteg pályán át bizonyíthatjuk, hogy meg tudunk birkózni a problémával.

A fenti két alkalmazás jó példa arra, hogyan lehet élvezetes, logikai játékok segítségével bonyolult fogalmakat is megértetni a diákokkal. Mindkét játék esetében biztosan felmerülnek e kérdések, hogy valóban megoldható-e, mi kell ahhoz, hogy megoldható legyen, stb. Ezek pedig oda vezetnek, hogy megjelenik a probléma bizonyításának az igénye a diákokban.

Ráadásul mindkét problémakört, de főleg az utóbbit, sokkal bonyolultabb táblán, krétával elmagyarázni, bemutatni.

A harmadik izgalmas gráfelméleti probléma az utazó ügynök problémája, amire a Quick Route alkalmazás ad játékos feladatokat.

Download QR-Code

‎Quick Route — A Puzzle That Requires Thought To Solve

Developer: HORIS INTERNATIONAL LIMITED

Price: Free⁺

Az alkalmazás a nagysikerű Euclidea (ezekről az alkalmazásokról is lesz majd később még bejegyzés) készítőitől származik. És hasonlóan élvezetes vele játszani.

A bejegyzés része annak a szándéknak, hogy az itt felsorolt rengeteg oktatási alkalmazásról kicsit hosszabban írjak. Vagy nevezzük csak újévi fogadalomnak! 🙂

2016-12-04
Te tudod használni a telefonod?
Valahogy így…

A fenti képet említettem a héten a Klubrádió adásban is. Ott azért kellett fantázia a hallgatóknak, hogy elképzeljék, a blog olvasói viszont most láthatják a képet. Fontos, hogy lássuk, az hogy “operate” szerepel a képen és nem a “use”. A gyerekek kicsit több, mint 1 évesen nem tudják még használni a telefont, kezelni tudják azt.

Aztán erre a telefonkezelési képességre rácsodálkozunk, eltátjuk a szánkat, hogy jé, de cuki, meg ügyes és micsoda számítástechnikai zseni a gyerek… és ezen a ponton meg is reked minden. Mert (tisztelet a kívételnek) a diákok többsége később is megmarad ezen a szinten. Tudja kezelni a telefonját, de nem használja okostelefonnak azt. Az alapvető 4 funkciót alkalmazza:
- beszélgetés
- üzenet küldés
- játék
- fényképezés
Pedig egy okostelefonban rengeteg egyéb funkció van. Ezeknek az “előhívását” viszont nem árt, ha tudatosítjuk a diákokban, szülőkben, mindenkiben. Rengetegszer csodálkoztak már rá diákjaim, ismerőseim, hogy tényleg még erre is jó ez a telefon… pedig én sem használom ki a telefonban rejlő összes lehetőséget.

És senki ne érezze magát rosszul, jelenleg sehol nem tanítjuk hogyan használja gyerek és/vagy felnőtt az okostelefonját, mert azt halljuk mindenhol, hogy ez intuitív, már egy egy éves is tudja használni, sőt, olyanokat is, hogy csak az ostobák nem tudják használni… Kinek van kedve ilyen ajánlólevéllel beülni ezután a padba és elvégezni egy kurzust okostelefon használatról? Ugye…

[poll id=”7″]
2016-11-24