Közel tíz éve kezdtem a robotika világa felé kacsintgatni. Eleinte csak ismerkedés volt, partvonalról figyeltem. Aztán elkezdtem bíráskodni FLL, illetve WRO versenyeken.
Ezek a bíráskodások kapcsán ismerkedtem meg egyre jobban a robotversenyek világával. Aztán a dolog újabb szintre kapcsolt, amikor kint jártunk az első FGC versenyen. Valamikor ekkortájt fogalmazódott meg kis családunkban, hogy a gyerekeket is jó lenne valahogy bevonni ebbe a fantasztikus világba.
Bori eltűrte, hogy próbáltuk vele megismertetni a dolgot, de nem igazán kötötte le. Dani viszont annál inkább érdeklődött a dolog iránt. 6 évesen kezdte már a versenyzést és a mai napig aktívan űzi. Ez persze jelent hullámhegyeket, hullámvölgyeket, de összességében nagyon szereti és rengeteget tanult belőle már. És hol van még ennek a vége!
Dani után Misi is belevágott a versenyzésbe, amint elérte a versenyző kort. Nála viszont a karantén ezt lényegesen jobban megnehezítette. Így idén volt élete első pályaversenye, ahol országos mezőnyben a 8. helyezést érték el WRO RoboMission Elementary kategóriában. Előtte online versenyeken már megkezdte ő is a szárnybontogatást, de most volt az első teljesen nem-online versenye.
Daniék tavaly óta a RoboSport kategóriában indulnak, ahol sikerült a címvédés és idén is országos első helyezést szerezték meg. Így tavalyi Dortmundban megrendezett világdöntő után idén Panamában mérhetik össze tudásukat a világ legjobbjaival a RoboSport kategóriában.
Óriási feladat, izgalmas kihívás lesz számukra a panamai verseny. Rengeteget kell még dolgozni, készülni a versenyre, hogy nemzetközi mezőnyben is megállják a helyüket.
Nekem idei évben is volt lehetőségem bíróként részt venni a versenysorozatban. A Future Innovators kategóriát bíráltam a nemzeti döntőn. Ez a kategória, ahol nem csak robotika ismeretek szükségesek, hanem vállalkozói, projekt vezetési szemléletre is szükség van. Hihetetlen munkát fektettek a csapatok a projektjeikbe, amiket bemutattak a versenyen.
Hihetetlen az a fejlődés, ami a kitesurf sportágban zajlik az elmúlt években. Az egész sportág születése valamikor az 1970-es évek végére tehető. Akkor indultak az első próbálkozások. Azonban azok még messze nem voltak se biztonságosak, se igazán alkalmasak a sportolásra. Valahol ahhoz hasonlítható, amikor a snowboard születésekor szörfdeszkával meg kerekek nélküli gördeszkával próbáltak emberek csúszni a havon. Még nem volt snowboard, de előre vetítette mi lesz majd belőle.
Majdnem 20 év telt el, amikor 1997-ben a Wipika megjelent az első olyan ernyőivel, amik már felfújható részeket tartalmaztak. Ezek már a mostani ernyők elődjének tekinthetők, mivel ha leestek, nem teltek meg vízzel, volt lehetőség újraindítani őket. Azonban ekkor még messze nem volt szó arról a technológiáról, biztonságról, irányíthatóságról, ami mára kialakult.
Újabb kb 20 évet ugrunk a kitesurf hajnalától. Egészen pontosan múlt hét péntekre ugrunk. Amikor Lorenzo Casati beadta az első tripla kiteloopot. Ezzel kiteboard történelmet írva.
Az alábbi videóban néhány korábbi dátum is helyet kapott.
2003 Ruben Lenten, első kiteloop
2022 Giel Vlugt, első dupla kiteloop
2023 Lorenzo Casati, első triple kiteloop
Giel és Lorenzo dupla, illetve tripla kiteloop-ja időben egész közel van egymáshoz. A technológiára kellett kb 20 évet várni, hogy odaérjen. Rubel Lenten első kiteloopja még egészen más ernyővel, technológiával történt, mint Giel és Lorenzo ugrásai.
A 2000-es években megindult a fejlesztés. 4, illetve 5 zsinóros ernyők, egyre biztonságosabb kioldó technikák, egyre könnyebb anyagok, gyorsabb, stabilabb és fordulékonyabb ernyők.
Mára a kitesurf egy olyan könnyen művelhető sportág lett, mint a sí vagy a snowboard. Ezzel együtt az egyik legösszetettebb mozgásforma, amit eddig életem során űztem. Egyszerre kell figyelni a deszkára, a vízre, az ernyőre, a szélre, s nem árt arra is odasandítani, mi van az ember előtt. Mindez kiváló szellemi és fizikai kihívás. Amikor elkezd az ember ugrani (nem, még a 2003-mas Ruben Lenten szinten se vagyok), akkor meg már teljesen három dimenzióban kell koncentrálni.
Vissatérve a sport történetébe, mivel igazán a kétezres években indult meg a kite-nak az igazi sportággá válása, az utánpótlásnevelés, edzések mind mostanra kezdik beérni azokat a fiatalokat, akik nem “áteveztek” egy-egy másik sportágból, hanem kite-tal a kezükben nőttek fel és kezdtek akár már nagyon fiatalon bele. Lorenzo Casati így lehetett mindenidők legfiatalabb versenyzőjeként tavaly King of the Air győztes mindössze 17 évesen.
Így a technika fejlődése bár már-már úgy tűnik kezdi elérni a limiteit, az emberi tényező, a versenyzők fejlődése most kezd csak igazán kettesbe kapcsolni. A speed kitesurf már olimpiai sportág és ennek hatására is még több ember kezd majd bele ebbe az egészen fantasztikus sportba.
Szeretném jelezni, hogy megelőztük már a cseheket, s már évekkel ezelőtt felküldtük az első űrhajós lego figurát. De örülünk, hogy inspiráltuk cseh barátainkat. 🙂
Természetesen messze nem összehasonlítható a két projekt. A mienket 2018-ban 3 második osztályos fiú rakta össze. Majd az Országos Meteorológiai Szolgálatnál engedtük fel a levegőbe. Egy GoPro lakott a hungarocellből kialakított kis “űrhajóban”, ami rögzítette az utazást. Az űrhajós purhabbal került rögzítésre, hogy biztosan ne hagyja el az űrhajót. Sajnos egy idő után megadta az akku magát, így “csak” huszonpár kilométer magasságból van a fenti felvétel.
A fiúk is, s mindenki, aki benne volt a projektben, azóta is örömmel emlékszik vissza rá. A fenti képen épp az FLL Junior kategóriájában a bíróknak mesélnek a kalandokról. Az űrhajós a jobb oldalon látható a képen.
Pörögnek a hírek a világban. Míg itthon pislogunk csak, hogy mikor, hol hogyan lehet vagy nem lehet használni különböző digitális eszközöket, addig a világ másik felén már meg is hozták a döntést. És a döntés bármilyen meglepő, az hogy lehet használni a nemzetközi érettségin a ChatGPT-t.
Igen, jól olvastad.
While the prospect of ChatGPT-based cheating has alarmed teachers and the academic profession, Matt Glanville, the IB’s head of assessment principles and practice, said the chatbot should be embraced as “an extraordinary opportunity”.
Fontos, hogy meg kell jelölniük az esszében forrásként a ChatGPT-t. És Matt Glanville még hozzátette:
“When AI can essentially write an essay at the touch of a button, we need our pupils to master different skills, such as understanding if the essay is any good or if it has missed context, has used biased data or if it is lacking in creativity. These will be far more important skills than writing an essay, so the assessment tasks we set will need to reflect this.”
Matt Glanville – https://www.theguardian.com/technology/2023/feb/27/chatgpt-allowed-international-baccalaureate-essays-chatbot?CMP=fb_gu#Echobox=1677506467
Tippeket várjuk, hogy itthon mikor és melyik tárgyhoz lesz majd használható a ChatGPT. 🙂
Azóta is nagy örömmel foglalkozom a MI szerepéről az oktatásban. Olvasom a cikkeket, hallgatok podcastokat, ki mit gondol, mi fog most történni, merre mozdul az oktatás itthon és a világban a Mesterséges Intelligencia hatására. Persze homokba is dughatjuk a fejünket és akár mosolyoghatunk is azon, hogy azért ez még nem egy beadható házi dolgozat, amit pl. a bejegyzéshez csatolt képen is látunk.
Magyar tartalom
Egyelőre a magyar nyelv igaz, hogy – meglepő módon – mind a ChatGPT, mint a copy.ai és még sok egyéb MI projekt esetén támogatott, de jól láthatóan az angol az “anyanyelve” ezeknek a rendszereknek. Így érdemesebb, ha tartalmat szeretnénk generáltatni, akkor angol nyelven megtenni azt majd a a deepl vagy a Google translate segítségével utána magyarra fordítani.
Azonban ez amit most látunk csak a kezdet. Egyelőre még amit nem tud az MI, azt meg fogja később tanulni. Lelkes, akar tanulni és sose fárad el. Az ideális diák. 🙂 Így aztán nem kell sokat várnunk, s a magyarja is lesz olyan jó, hogy remek tartalmakat tud majd nekünk saját anyanyelvünkön is generálni.
Kérdezni tudni kell
Ahogyan azt az RTL reggeli műsorában is elmondtam, fontos, hogy tanuljuk meg használni az MI-t. Mert aki nem tud jól kérdezni, az nem fog jó válaszokat kapni. A kérdések minősége, tartalma nagyon sokat számít atekintetben, hogy jó válaszokat, minőségi tartalmat kapjunk vissza.
A ChatGPT (első fecske és a legtrendibb MI napjainkban) sok szempontból le van még korlátozva. Nem fog tudni minden kérdésre válaszolni. Azonban ez is valószínűleg változni fog majd a jövőben. Addig pedig meg kell tanulni jól kérdezni. Meg kell tanulni tanítani a kérdéseinkkel az MI-t.
Nem szabad félni attól, ha korrigálni kell a Mesterséges Intelligenciát. Az MI is hajlamos hibázni. Ha erre felhívjuk a figyelmét, akkor tanul majd belőle és legközelebb nem követi el azt a hibát. Ráadásul nem sértődik meg. Sőt értékeli a korrekciót.
Tanári munka megkönnyítése
A jelenleg elérhető MI megoldások jelentős része képes arra, hogy segítse vagy akár elvégezze helyettünk a dolgozat összeállítás, javítás feladatait. Ez pedig talán az egyik legnagyobb feladat, ami a tanárok vállát nyomja.
Érdemes ezeket letenni és rábízni a Mesterséges intelligenciára, ha már rendelkezésünkre áll. Ahogy korábban említettem, lehet, hogy a magyar nyelvvel még nem lesz teljesen összhangban, de idővel meg fogja azt is tanulni.
Nekem állandó problémám a javítás, ezt pedig a diákjaim is nyögik, mert ha én nem javítom ki időben, ők nem kapnak időben visszajelzést. Ha ebben lesz egy megbízható segítségem, akkor én nagyon fogok örülni.
Már most kisérletezgetek, melyik MI alkalmas arra, hogy dolgozatjavításban levegye a terhet a vállamról. Van sok remek megoldás, ha megtalálom az igazit, akkor majd írok az általam alkalmazott megoldásról.
Csalás
A visszatérő aggodalom, hogy majd csalni fognak a diákok a MI segítségével. Ezt már részben érintettem, de mondjuk ki most itt: igen, fognak. Igen, lesz rá lehetőség, ha nem változtatunk. Ha ugyanazokat a tesztkérdéseket tesszük fel, ha nem lesz szükség kreatívitásra a feladatok elkészítésében, akkor meg fogja csinálni helyettük a feladatokat az MI. A diákok meg nem lesznek hülyék, rá is fogják bízni a MI-re a feladatokat.
Ha el akarjuk kerülni a csalást, akkor változtatni kell. Ezzel a diákjainkat is tudjuk az életre nevelni, olyan kompetenciákat átadni, majd megkövetelni, amik egyelőre a Mesterséges Intelligencia számára egyelőre nem megugorható szint.
Azonban továbbra is kiemelten fontos az, amit anno az okostelefonok megjelenése és tantermi használata során hangoztattam, meg kell tanítani először a diákokat “csalni”. Van, lesz egy maroknyi, akik elkezdik használni, akik élnek majd a lehetőséggel és kikisérletezik a legjobb megoldást számukra, de ez messze nem a diákok többsége.
Hogy egy egyszerű példát mondjak, a PhotoMath megjelenése után éveket kellett várni, mire a diákok elkezdték azt használni. Pedig mennyire kézenfekvő, hogy csak lefényképezzük az egyenletet és megoldja nekünk az applikáció. Mára egyébként már a WolframAlpha is rendelkezik ezzel a funkcióval, így izgalmas és erős versenytársat kapott a PhotoMath is.
Skynet
A filmipar nem ábrázolt éppenséggel pozitív képet a Mesterséges Intelligenciáról. Öntudatra ébred és kiírtja az emberiséget. Egyelőre ettől nem kell félni. Attól viszont kell, hogy el fogja venni azoknak a munkáját, akik olyan feladatokat látnak el, amit a MI is meg tud csinálni. Csak gyorsabban, hiba nélkül.
Tréfát félretéve, egyelőre még távoli ezen aggódni, hogy öntudatra ébredne egy MI. Nem realitás. Viszont ahogy az előbb is írtam, megdöbbentő, hogy milyen sok olyan terület van, ahol az ember feladatait át tudja venni, fáradhatatlanul tanulva, fejlődve, akár jobban is csinálni. És itt nem csak a ChatGPT-re gondolok.
Haladás
Haladni kell. Évtizedek óta engedünk úgy érettségizni diákokat, hogy nem tudnak papíron gyököt vonni, de megtanítjuk őket megnyomni a megfelelő gombot a számológépen. Eddig óvatosan és lassan mertünk lemondani bizonyos dolgok átadásáról. A Mesterséges Intelligencia belépése a mindennapjainkba meg kell, hogy változtassa ezt. Fel kell, hogy gyorsuljanak olyan folyamatok, amik eddig lassan, döcögve haladtak az oktatásban.
Tanulnunk kell nekünk is pedagógusoknak. A holtig tartó tanulás bár elcsépelt fogalom, soha nem volt aktuálisabb, mint a Mesterséges Intelligencia korában, amikor megjelent már az a gép, ami 0/24 szünet nélkül, fáradhatatlanul képes fejlődni, képezni magát.
A Mesterséges Intelligencia viszont soha nem fogja tudni helyettesíteni a tanárt. Szükség van a tanár emberségére, szeretetére, előremutatására, bíztatására. Sőt, egyre nagyobb szükség lesz arra a segítőre, coachra, aki végig tudja vezetni, segíteni a diákokat a 21. század egyre kuszább útvesztőjében. A MI a tanár munkáját viszont olyan mértékben meg tudná könnyíteni, hogy az teljes mértékben a diákjaira tudjon fókuszálni, őket segítve és nem adminisztratív és egyéb feladatokban leragadva keresse a diákokra szánható időt.
Alig értünk haza Genfből, már kezdődött is a WRO 2022-es döntője Dortmundban. A hétvégén 3 kategóriában is megmérette magát magyar csapat a nemzetközi mezőnyben.
A régi regular kategóriában, ami most RoboMission néven került meghirdetésre 3 korcsoportban is indultak magyarok. Itt az Area5 csapat eredmények külön kiemelendő, akik jöttek, láttak, győztek. Igaz, hogy ez a nemzetközi mezőnyben a második helyet jelentette, de ezzel az eddigi lejobb magyar nemzetközi eredményt tudhatják magukénak.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy idén kezdtek robotozni, akkor az eredmény még sokkal szebb. Remek példája a csapat annak, hogy bárki belevághat és szép eredményeket lehet elérni ezen a versenyen. Nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is.
A Future Innovators (leánykori nevén open) kategóriában is szerepelt magyar csapat, de a számomra leginkább izgalmas az idén debütált RoboSport kategória volt.
Ebben a kategóriában indultak Dani fiamék is, akik végül az előkelő 5. helyet hozták el.
Óriási büszkeség apaként is ez az eredmény. A Gonda Benjamin, Gonda Botond és Koren Dani alkotta csapatot Bácsi Sanyival készítettük fel. A szakmai részt Sanyi vitte, óriási hála és köszönet érte!
2017. Washington, DC. Az első First Global Challenge. Ott voltunk, jöttünk, láttunk és legnagyobb örömünkre… győztünk. Hihetetlen élmény volt. De most nem erről akarok írni.
Eltelt néhány év azóta már. Közben 2 év Covid is volt. Online verseny, vergődés, hogy az FGC szelleme életben maradjon, de szervezők is, mindenki tudja, hogy nem ugyanaz ezt a versenyt online megszervezni. Ennek ellenére mindent megtettek, hogy a lehető legjobb legyen.
2022. Genf. 2 év után személyesen. Az MCC támogatásával sikerült egy 4 fős magyar csapatot felkészíteni és kivinni a versenyre.
Az FGC egy különleges verseny. 2017 óta készítünk fel csapatokat Bácsi Sanyival. Ez nem egy átlagos robotverseny. Szükség van egy jó robotra, de a robot megépítésén túl itt óriási szerepet kap az együttműködés, jó stratégia. A robot megtervezése és megépítése után a programozása következik. A robot többnyire nem magától, előre programozottan mozog a pályán, mint pl. egy WRO versenyen. Itt a gyerekek irányítják azt, de az irányítást, kezelést is nekik kell megtervezni, programozni.
Emiatt a csapat is különböző területeken erős diákokból áll. Az építő és programozó mellett elengedhetetlen egy stresszhelyzetben is higgadtan, gyorsan reagáló driver és egy csapat kommunikátor. Az FGC csapat verseny. Nem csak abban az értelemben, hogy a diákoknak csapatban kell készülni a versenyre, de abban az értelemben is, hogy 3-3 ország csapatai együtt kell, hogy dolgozzanak a pályán is. Idén a korábbi évekhez képest is nagyobb hangsúlyt fektettek a szervezők arra is, hogy a két “ellenfél” szövetség csapatai nem egymással versengenek, hanem együtt dolgozzanak egy közös célért. Ez elsőre lehet, hogy meglepően hangzik, de ennek a versenynek pont ez a szépsége.
Ha együtt dolgoznak, hogy lesz győztes? Hogy hirdetnek eredményt?
Minden évben olyan a feladat, ami valami módon kötődik egy globális problémához. Volt már tengerek, vizek tisztítása, energiaválság (sajnos most is aktuális), most pedig a CO2 volt a verseny központjában.
A versenyen egyszerre 3-3 robot van a pályán. Az alábbi videóban pedig látszik mi a feladat. Minden csapat ugyanazzal a készlettel indul, ebből kell megépíteni azt a robotot, ami a legjobban képes megoldani a feladatokat.
Minden csapat 12 meccset játszott. A meccseken elér carbon pontok kerültek átlagolásra, miután legrosszabb pontszám levonásra került. Ez az átlag, ami alapján összeállt a végső rangsor.
12 menet után a legjobb 24 csapat került a rájátszásba. Arányosan rendezve az eredmények alapján a 8 szövetséget. Ezután a többi 138 ország csapatai közül 8-at besorsoltak minden szövetségbe. Az így kialakult 4 nemzetből álló szövetségek mérettek meg a rájátszásban. Egyszerre továbbra is csak 3 csapat lehetett a pályán, de kötelező volt a 4 rájátszás menetben minden nemzetnek legalább egyszer pályára lépnie.
Mi Szenegál és Puerto Rico csapataival kerültünk egy szövetségbe, miután a 13. helyen bekerültünk a rájátszásba. A sorsolás során Észak-Macedónia csapata lett a negyedik ország a mi szövetségünkben. Az Észak-Macedón csapat már épp csomagolt és indult volna haza, amikor megtudták, hogy még folytathatják a versenyt. Leírhatatlan volt a meglepetés és öröm, amivel a hírt fogadták.
A rájátszás 4 meccse után harmadik helyen jutottunk a döntőbe. Izgalmas két döntő menet után a bronzérmet sikerült a csapatnak megszereznie.
FGC
Az FGC egy nagyon más verseny, mint a többi. A siker nem csak a roboton, programozáson múlik, hanem az együttműködésen, jó stratégia megválasztásán. Az idei évben az önző stratégiákat nem jutalmazta a rendszer, jobban jártak azok a nemzetek, akik akár el is vesztették a meccseiket, de sok carbont tudtak gyűjteni.
A kollaboráció, a világ minden tájáról érkező csapatokkal való egyeztetés, együttműködés, közös stratégia kialakítása hihetetlen izgalmas feladat. Sokszor nem elég az angol nyelv, afrikai nemzetek csak franciául vagy éppen úgy sem értenek, de ekkor előkerül a papír, a mutogatás, valami megoldás mindig születik.
A diákok megtanulják, hogy kell úgy irányítani, segíteni, együttműködni, diplomatikusnak lenni, mégis határozottnak, segíteni, elfogadni a másik véleményét is. Mindezt pillanatok alatt, akár villámsebességgel is újratervezve.