I came across this video on Richard Wiseman’s blog. I knew many of the optical illusions showcased in the video but still it is a great collection put together by BuzzFeed.
How many did you get right?
And another one on BuzzFeed:
Category: video
-
Dani boxol
Tegnap benéztünk a Decathlonba pár apróságot bevásárolni a nyári szezonra. Amíg a lányok válogattak én a fiúkkal körülnéztem. Közel álltam hozzá, hogy egy teljes felszerelést vásároljak nyílvesszők, íj, tábla, stb. Mindig találni remek dolgokat.
Végül az ugrálóvár és a boxfelszerelés részlegen kötöttünk ki Danival. Misi a babakocsiból követte Dani ámokfutását a boxzsákokkal, s egyebekkel.
-
Denver Nuggets
Valamikor gimnáziumban még betéve tudtam az összes NBA játékos nevét, s minden meccset követtem. Gyüjtöttem a kosaras kártyákat (ebből már csak egy Reggie Miller kártya pihen még a polcomon), s mit nem adtam volna érte, ha egy meccset élőben nézhetek meg.
Akkor még nem tudtam, hogy kb 15 évre rá megadatik a lehetőség, hogy élőben jelen lehessek egy igazi NBA meccsen. A vicc a történetben, hogy mára már felsorolni se tudnám az összes csapat nevét. Viszont a meccs óta újra rajongó lettem. Vettem is leértékelve két darab Denver Nuggets pólót.
És követem a csapat működését már egy ideje. A Google Now mindig jelzi, ha meccs lesz, vagy volt. Régi kedvencem az Indiana Pacers, s a Denver Nuggets a két csapat, akik meccsei állandóan ki vannak jelezve.
A Denver stadionjában, a Pepsi Centerben játszott a Portland ellen. A stadion óriási, s nem tudom, hogy mennyire állandó vagy csak a hoop for troops esemény miatt, himnusszal indult a meccs.
A hangulat, s az egész meccs leírhatatlan. A hazaiak, simán hozták a meccset, bár Kenneth Faried, a csapat sztárja a meccs legelején lesérült.
-
itt a tavasz…
vagyis elvileg érkezik, úgyhogy a végéhez közelítenek a síórák. A MOM Park melletti nanooksíiskolába járnak a gyerekek. Bori már második éve, Dani idén kezdte. Január óta heti két óra eredménye látható a lenti videón:
A hangot lecseréltem valami borzalmas izére a YouTube-on, mert több darabból vágtam össze, s percenként bekiabálok büszke apaként, hogy “ügyes vagy Bori!”, “ez az Dani!”…
-
Hányan férnek egy motorbiciklire?
Második/első nap Kambodzsában. Második, mert tegnap este már itt aludtam. Első, mert ez az első, hogy a napot is láttam. Miután megreggeliztem, nyakamba vettem a várost. Először csak gyalog néztem körbe a szálló körzetében. Már a tegnapi út a repülőtérről rámutatott, hogy itt mindenki két keréken közlekedik, s a séta alatt ez még bizonyosabb lett. És az út mellett lépten-nyomon valaki benzint, van aki pedig levegőt kínál.
Kambodzsában, azon belül is Phnom Penhben mindenki tuktukon vagy motorbiciklin közlekedik. Vannak autók is, de azok valahogy első megitélésre inkább csak eltévedt járművek. A gazdagabb réteg közlekedési eszközei talán.
Miután megbeszéltük a holnapi konferencia részleteit, kilépve a hotelből leintettem az első tuktukot. A tuktuk egy motor, amire ráfabrikáltak egy kis kocsit. Remek közlekedési eszköz. A helyiek, s a túristák is ezzel járnak mindenfele, ha nincs saját motorjuk. A soförömmel megegyeztünk 10 dollárban (vasárnap drágább, ezt a szállóban megmondták), s ennek fejében körbevitt a városban. Megálltunk a nevezetességeknél, ahol én kiszálltam fényképezni, ő pedig várt rám.
A közlekedés és a helyiek hihetetlenek. Itt első ránézésre káosz van. Másodikra is, de mindezek ellenére minden működik. Az emberek kedvesek, udvariasak, s a dudát jelzésre használják. Néhányan a forgalommal szemben mennek, néhányan rendesen. Egy-egy motoron a laptopoktól kezdve akár egy hütőszekrényt is elszállítanak. Néhányan szoptatnak a motoron, s van amikor az egész család motorral jön haza a gyerekzsúrból.
A motorok mindent elvisznek. Az autókban pedig annyi ember ül, amennyi épp jól érzi magát benne. A gyerekülés csak az európaiak bolondsága. Persze ez köszönhető annak is, hogy az európaiak száguldoznak. Itt nyugi van, s biztonság.
Első állomásunk egy csodás park volt egy templommal a tetején.
Miután befizettem az 1 dollárt, körbenézhettem fent a templomban. A templom teljesen funkcionális, a helyiek valóban megfordulnak erre.
A templom “alatti” parkban a helyiek játszottak.
Béke és nyugalom. Az emberek barátságosak, s kedvesek. Soha egyetlen helyen nem éreztem, hogy veszélyes lehetne akár egy picit is. Még amikor szembe haladtunk a forgalommal se volt halálfélelmem, pedig ennél kevesebbért is meglincseltek volna Budapest utcáin. 🙂
Mai nap másik tanulsága. A helyi pénz létezik! Ha 1 dollár alatt kell vizetni, azt helyi pénzben, rielben adják vissza. Egy USD nagyjából 4000 riel.
Mai nap sokkoló élménye a Genocide Museum volt. Itt a múzeum teljesen visszaadja Pol Pot véres uralmának napjait. Szabályok, kínzó terem, cellák. Naponta kétszer van film vetítés is. Ezt nem vártam meg, mert ennélkül is elég kemény volt. A helyiek, akik túlélték a kínzást, könyvet árulnak, s mesélnek helyben arról, hogy milyen volt.
Pol Pot uralma alatt kivégezte az ország teljes értelmiségi rétegét. Így már sokkal jobban értem ma reggeli beszélgetésünket Chan Roath matematika professzorral, aki nagy meglepetésemre közölte, hogy csak 4 matematika PhD végzettségű ember van az országban. Nulláról kellett felépíteni az országot, s most itt a lehetőség, hogy a GeoGebra ebben hatalmas segítséget adjon a helyieknek. Vizualizálni, megmutatni a matematikát, természettudományokat. Fantasztikus küldetés, s nagyon hálás vagyok, hogy itt lehetek. És a tuktuk vezetőmnek is, hogy a Market helyett a múzeumba vitt. Így teljesen más fejjel tudom befejezni a holnapi prezentációmat.
-
copf porszívóval
Az ötlet nem saját. Egyik este Zsófi mutatta, hogy micsoda dolog ez! Megnéztem, mosolyogtam, s valahol elraktározódott a tudatalattimban. Nem gondolom, hogy báli frizurát lehet egy porsívó és egy hajgumi segítségével készíteni, de fürdés előtt praktikus gyorsan összefogni Bori haját.
Egyik kezemben a telefon (video rögzítés), másikban a porszívó, s még így is egész sikeres lett a frizura. Lehet még hova fejleszteni a technikát, de kezdetnek nem rossz már így sem.
Az eredeti ötlet azt hiszem ezen az oldalon látta meg a napvilágot. Köszönet érte. Azóta is jól szórakozunk.
-
titkosírást az iskolába!
A nagy Fermat sejtés már régebben előkerült a blogon. Most egy másik remek YouTube video kapcsán a kis Fermat tétel kerül elő, s a titkosítás és oktatás kapcsán merengek.
Az említett video a numberphile projekt keretében készült. Az indulás óta fel vagyok iratkozva a youtube csatornájukra, követem őket a twitteren, ma a Facebook oldalt is “lájkoltam”. Az eddig valammiért kimaradt.
A numberphile projekt a mindent a számokról, s a számok világáról videók készítésével foglalkozik. Amikor indult, azt gondoltam, hogy ez egy véges projekt, de hamar rám cáfoltak. 🙂
Lássuk a videót, ami kapcsán billentyűzetet ragadtam:
Amikor a prímszámokról, oszthatóságról tanítok gimnáziumban, akkor mindig elmesélem, hogy ez a mai világ egyik legfontosabb és legizgalmasabb problémája.
Meg szoktam említeni a nyilvános kulcsú titkosítást, de eddig túl nehézkesnek éreztem a témát, hogy a részleteibe belemenjek. Viszont a fenti video újfent remek ötletet adott, hogyan tudom ezt bevinni a tanórára.
Azt feltételezem a blog olvasóiról, hogy számukra érthető volt a videoban látható szemléletes példa a kódolásra, azonban a 14-16 éves diákoknak kicsit részletesebb magyarázatra szorul majd az eljárás. Természetesen matematikában jártas olvasók a kis Fermat-tételt is kiválóan ismerik, a többieknek azt is el kell mesélni. Nem a bizonyítás részleteibe kell belemenni gimnázium alapórán, de mindenképpen izgalmas lehet az fakultáción, szakkörön.
Viszont a titkosított üzenetek küldése egymás között, az algoritmus megértése, s kisérletezgetés remek módja lesz a számolásnak, gyakorlásnak. A legegyszerűbb titkosírásoktól az RSA-ig sok mindent át lehet nézni alapórán is.
Aztán házi feladat, otthoni munkaképpen nyitható erre egy Facebook csoport, ahol párok/csoportok egymás között titkos üzneteket küldözgethetnek, a többiek meg próbálhatják megfejteni azt. És a karácsonyi szünet előtt ez egy remek óra lesz. Amikor már úgyis mindenki az angyalokat várja, s kevésbé fókuszál a tanulásra.
-
ejtőernyő nélküli ugrás
Ez a fickó nem semmi. Gary Connery, 2500 láb magasból ugrott ki wingsuit-ban, hogy tudomásom szerint az első ugróként ejtőernyő használat nélkül érjen földet. Persze nem földet ért, hanem 18600 kartondobozból egy kisebb adagot. Aki úgy gondolja, hogy az rengeteg doboz, s sima ügy, az csinálja utána! 🙂
Gary (42) nem most kezdte az ugrálást, s a twitteren, @GaryConnery pl. arról számolt be, hogy fiát vitte Hollandiába ugrani. Nem egy szívbajos család…
Forrás: Holy Shmoly
-
újabb filmes rejtvény (21, Numb3rs)
Ahogyan a múlt héten is egy mozi klasszikust vettem elő, ezen a héten is film ihlette feladatot kaptok. A probléma Monty Hall néven vált ismertté. Illetve az előző szériában, amikor rendszertelenül rejtvényeket közöltem is előfordult (aki nem akarja tudni a megoldást, ne kattintson) már. Aki még nem ismeri, azoknak itt a feladvány:
A játék lényege, hogy három ablakot mutatnak a játékosnak, s neki ezek közül kellett egyet választani. Persze, hogy a játék izgalmas legyen, az ablakok mögötti tartalom nem látható, s az egyik mögött hatalmas nyeremény van elrejtve. Miután megtörténik a választás, a műsorvezető kinyitja az egyik nem választott ablakot. Kiderül, hogy nincs mögötte ajándék.
Ezután felkínálja játékosunknak a váltás lehetőségét. Azaz megmaradhat az általa eredetileg választott ablaknál, vagy választhatja a másik még lefüggönyzött ablakot.Kérdés, hogy mi a nyerő stratégia: Maradni, vagy váltani?
Aki nem akarja a megoldást megtudni, hanem gondolkozna, az ne kattintson, aki már tudja, az hallgassa meg Charlie levezetését a Numb3rs sorozatból. Illetve az alábbiakban pedig egy részlet látható a 21 című filmből:
