kobak pont org

Year: 2014

  • Okostelefonok az oktatásban

    Az elmúlt két szombatot két különböző konferencián töltöttem. A múlt heti konferenciát már megemlítettem, tegnap pedig a Digitális Pedagógus konferencián tartottam az egyik nyitó előadást.

    A téma a címbeli, okostelefonok az oktatásban.

    2014-et írunk. A diákok hazamennek, s a Facebookon folytatják a szünetben megkezdett beszélgetéseket. Wikipedián keresik meg mikor élt Napoleon, s úgy nőnek fel, hogy minden egy kattintásra van tőlük. A tanteremben ezzel szemben azzal szembesülnek, hogy minden lassú, régi.

    Hogyan lehet okostelefonokat, tableteket bevonni az oktatásba? Olyan eszközöket alkalmazni, amiket a diákjaink is használnak mindennapjaik során. Ne érezzék úgy, hogy az iskolapadba beülés egy időutazás. S nem csak történelem órán.

    such outdated technology...

    Az okostelefonok, s modern eszközök oktatásban való használatával szemben általában az az általános kifogás, hogy “de akkor nem fog figyelni a diák az órán”. Mással fog foglalkozni, megnézi a dolgozat megoldását az Interneten, beszélgetni fog a társaival, stb. Ezek a kifogások részben jogosak. Nem véletlenül tiltja az iskoláink házirendje a telefonhasználatot, s veszi egy kalap alá az összes szórakoztatótechnikai eszközzel. Észre kell azonban venni, hogy nem csak erre való az okostelefon. Ellenségből barátot! Az okostelefon alkalmas tanulásra. Sőt, nem csak, hogy alkalmas, de kiváló eszköz arra.

    Miért pont okostelefonok? Mert az okostelefon nem csak egy telefon. Az okostelefon a következő eszközöket foglalja magába:

    • kamera (fényképezőgép és video)
    • számológép
    • webböngésző
    • e-mail kliens
    • kapu mindenféle online kapcsolattartó, közösségi oldal felé
    • iránytű
    • gps
    • gyorsulás és sebesség mérő
    • játék
    • …

    A felsorolt funkciók mindegyikére 1-1 célszerszám szinte elérhetetlen volt eddig az iskolákban. Kevés iskola rendelkezik gyerekek számára kiadható videokamerával, vagy pl. gyorsulás mérővel fizika órai használatra. Mára az okostelefonokban ezek a funkciók mindenki számára elérhetővé váltak. Azonban a funkcionalitás hiába adott, ha nem használjuk azokat. Sajnos sok esetben a diákjaink sem ismerik ezeket a funkciókat, lehetőségeket, s eszközeiknek képességeinek is csak 1-1 apró szegmenség használják.

    Hiszek abban, hogy az iskolának és az oktatásnak feladata, hogy megtanítsa a diákjainkat az életben való boldogulásra. Ahogyan én még technika órán szöget beverni, s gombot felvarrni is tanultam (nem mondom, hogy rendszeresen alkalmazom), úgy azt gondolom, hogy a mai generációnak elengedhetetlen az okostelefonok, okos eszközök használatának az elsajátítása. És a használat nem merül ki abban, hogy le tudja tölteni az Angry Birds legújabb verzióját.

  • újra

    Hűha, eltelt több, mint egy hónap, amióta írtam valamit ide a blogra. Nem volt unalmas ez az egy hónap, nem is véletlen, hogy nem jutott idő egy-egy gondolatot részletesen kifejteni, s itt közzétenni.

    Új munkába kezdtem. A GeoGebra community manager munkakört a szögre akasztottam, s most a BKF-en a GEOMATECH nevű projekt keretében egy hálózat felépítésébe fogtam. Erről majd persze fogok még írni, de most ennyit azért jó, ha tudtok. 🙂 Eközben a GeoGebrától sem távolodtam el. Az ELTÉn február óta tartok GeoGebra kurzust érdeklődő matematika BSC és tanár szakos hallgatóknak.

    Misi időközben két éves lett. Rohan az idő.

    Szombaton a Veletech nevű rendezvényen beszéltem kedvenc témámról, az oktatás és a technológia használatáról.

    Mark Prensky fenti tweetje jól összefoglalja a prezentációt, s a jelenlegi állapotot. Innen indulunk, de ezen változtatni kell.

    Most szombaton a Digitális Pedagógus konferencián fogok arról beszélni, hogyan lehetne az okostelefonokat oktatási segédeszközként alkalmazni.

    És indulóban van egy új blog. Az eduappsreview.com. Egyelőre még coming soon… Azonban a tervem az, hogy olyan alkalamzásokat fogok górcső alá venni, amiknek oktatási, tanulási haszna van. Mind Android, iOS, Firefox OS platformokon. Jajj, s még van 100 egyéb ötlet (mandroid, androidportal, …), de a nap csak 24 órából áll…

  • OneNote, a Microsoft újra cool

    Amióta az eszemet tudom, s tudatosan választom meg a szoftvereimet kerültem a Microsoft termékeket. Olyan szinten, hogy szerintem ha valaki elkezdene keresni a blog archívumában, akkor biztosan találna még akár “Micro$oft” meg “mikrofos” meg hasonló harcos linuxos időkből származó megnyilvánulásokat.

    Azonban hiába a remek LibreOffice, pár hónapja Mac-en is Microsoft Office-t használok. Gyorsabb, s jobb. Egyedül prezentálásra maradtam meg a prezi (akik még mindig nem hozták ki az Android appjukat) mellett. És a OneDrive is működik. Így szépen lassan beadom a derekam, s a szoftver ökoszisztémába, amit használok egyre több Microsoft termék is bekerül.

    Tovább megyek. Majd, ha lesz egy szusszanásnyi időm, akkor a mandroid profilomban is szerepelni fog, hogy Windows 8 van BootCamp-ben a MacBook-omon. S van hogy bebootolok egy Windows 8-at, s nem kapok rögtön sokkot. Sőt, azt kell, hogy mondjam, egészen rendben van a rendszer.

    Ahogy szögletesedik a Microsoft, úgy lesz egyre szimpatikusabb. Nekem ez az új letisztult színvilág, s logók is bejönnek. Satya Nadella pedig nagyon jót tett a cégnek. Steve Balmert nem szerettem. Sőt egy arrogáns bunkónak tartottam. Ez pedig a cégnek se tett jót.

    Azt kell, hogy mondjam: A Microsoft újra cool. Vagy most először az. A Microsoft elindult egy teljesen új úton. Még az új Internet Explorer se rossz. Ez azért fontos, mert aki nem annyira fiatal, s élt még a 7-es verzió előtti időben, az tudja, hogy az ie a webfejlesztők (és használók is) réme volt. Mára modern webes technikák, OpenSource mozgalom támogatása jellemzi a céget. A blogs.office.com pl. WordPress motoron fut. Természetesen Azure felhőben. Sose hittem, hogy a Microsoft valaha ilyen nyitott lesz.

    Amiért azonban a billentyűzet püfölésébe kezdtem az a OneNote bejelentés. A OneNote mostantól ingyenes minden platformra, elérhető felhőben, Microsoft operációs rendszeren, Mac-en(!), iOS-en, s Androidon is. Egy remek jegyzetelő alkalmazást kaptunk.

    Persze mondhatná bárki (egyébként jogosan), hogy az Evernote ellen másképp nem tudna labdába rúgni a Microsoft. Meg a Google Keep is kezd már kilépni a saját árnyékából. Azonban nem ez a lényeg. Hanem, hogy a Microsoft szép és jól működő terméket gyártott, s azt ingyen odaadja nekünk.

    Ilyenre eddig nem nagyon volt példa. Örülök, s remélem, hogy ez a trend folytatódik. Ráadásul összebútoroztak a cool scannerek apjával a Doxie-val is:

    Csak így tovább Microsoft! – Ez a mondatot nem gondoltam volna pár éve, hogy elhagyhatja a számat. Azt, hogy leírom pedig kizártnak tartottam. S lám mindenki meg tud újulni, s tud nagyon jó dolgokat alkotni.

  • GoogleDrive alternatív használat

    Azt hiszem mindenki ült már órákon át Meetingen, s látta, hogy a résztvevők laptopokba temetkeznek, s feszülten dolgoznak. Aki nem vett volna még ilyen szeánszban személyesen részt, az filmekben biztosan látta már azt. És a nagy kérdés: Mi történik ilyenkor? Min dolgoznak ezek a jóemberek?

    Amikor épp egy maratoni megbeszélésen ültünk támadt ennek kapcsán a remek gondolat. A Google Drive/Docs megosztott dokumentumai rengeteg dologra használhatóak. Azonban azt hiszem megtaláltuk a legkreatívabb felhasználását annak!

    GoogleDrive-Tic-Tac-Toe

    Amőba! Első lépésben csak kreáltam egy táblázatot, egységes szélesség, megosztottam. Egyikünk x, másikunk az o karaktereket írja a táblázatba.

    Kis optimalizálás után a következő ideális setup-ra jutottam:

    GoogleDrive-Tic-Tac-Toe

    21 az egységes szélesség a default 10-es betűméret mellett, középre igazított a szöveg. A könnyebb láthatóság érdekében persze bevezethetünk egy kis szinezést is.

    GoogleDrive-tec-tac-toe-colouring

    Így néz ki most a játék.

    GoogleDocs-tic-tac-toe

    Ami még felmerült. Előfordulhat, hogy a játék elhúzódik. Ekkor a nagy kérdés, hogy ki tett utoljára és hova. Erre is választ ad a Google Drive.

    Google Drive History

     

    Természetesen nem csak megbeszélések alkalmával lehet amőbázni a Google Drive-ban. Használjátok egészséggel! Milyen egyéb kreatív Google Drive felhasználást ismertek?

  • LapTape

    A Kickstartert lassan már itthon sem kell senkinek bemutatni. Az az oldal, ahol egy jó ötlethez pénzt lehet gyűjteni adományok formájában. Ez azért szerencsésebb, mint egy startup-ba bevonni az elképesztő tőkét, mert az itt befolyt pénz adomány. Nem kell cserébe a befektető igényei szerint táncolni. Így viszont ott a rizikó, hogy nem biztos, hogy sikerül összeszedni az induláshoz szükséges összeget. De tekintsünk pozitívan a világba, s sikeres kampány esetén ha pl. terméket árulsz, abban az esetben a projekted támogatói lesznek az első vásárlók.

    Itthon az elsők között lehettem, aki Kickstarter projektet vitt végig (2012… atyaég!). GeoGebra iPad alkalmazás kampányról itt írtam kicsit részletesebben. Azonban kicsit elkanyarodtam a címbeli témától, illetve még oda se kanyarodtam. A címbeli ötlet, a LapTape egy piszkosul egyszerű tablet és laptop tartó.

    Jó ötlet és praktikus. Ráadásul hazánk fia, @muellah, azaz Müller Tamás az ötlet gazdája, s kitalálója. Egyre beneveztem, de lehet, hogy kettő lesz majd belőle!

  • száz bűnös asszony feladata

    Réges-régen nem tettem már fel érdekes feladatot, de most itt van újra az ideje. A feladat a száz bűnös asszony feladataként vált híressé:

    Egy szigeten 100 házaspár él, száz nő és száz férfi. Mindenki tudja mindenki másról, hogy csalja-e a férjét, csak a saját feleségéről nem tudja ezt (csak hogy életszerű legyen a feladatnak ez a része). Az a törvény, hogy ha valaki gondolati úton rájön arra, hogy csalja a felesége, akkor másnap reggel pontban hétkor felnégyelve kiteszi a főtérre. Egy nap egy idegen vetődik a szigetre, és azt mondja: “Tudomásomra jutott, hogy van olyan asszony, aki csalja a férjét.” Mi fog történni?

     

  • írás angolul

    A blognak kreáltam egy English kategóriát. Ide kattintva a pár angolul írott bejegyzést olvashatjátok. Miért írok angolul? Mert meg akarok tanulni rendesen írni. Jelenleg boldogan tartok előadást angol nyelven majd’ minden témában, ami technológia, s az oktatás körül mozog. Hál’Istennek az akcentusom is egészen emészthető. Bejártam a világot, a kambodzsai oktatási minisztertől Dél Afrikán át az amerikai NCTM konferenciáig rengeteg helyen beszéltem már. Ezeket a helyzeteket gond nélkül megoldom.

    Viszont amikor írok, akkor úgy érzem magam, hogy az aktív szókincsem egy 7 éves angol gyerek szintjén mozog. Illetve még ott sem. Ezért egy-egy bejegyzés megírásakor izzad a Google Translate, keresek szavakat, fordulatokat a keresőben. Illetve néha szeretett feleségem az információ forrás. Ha Zsófi három gyermekünk kergetése közben el is olvassa, amiket ide írok, akkor azt láthatjátok, hogy a bejegyzés megváltozik, s az addigi angoltalan szöveg valami érthető angol szöveggé változik.

    Tanulás gyakorlás nélkül nem megy. Sokáig egyébként nem mertem angolul írni. Megírtam valamit, majd azzal a lendülettel kattintottam a “Move to Trash” gombra a végén, ahogy újra olvastam a szöveget. A Medium indulásával, úgy döntöttem, hogy oda angolul fogok írni. Így is történt. Ez adta a lendületet, hogy itt is meg mertem nyitni a kaput az angol bejegyzések előtt.

    A terv, hogy nagyjából hetente egy bejegyzést kipréseljek magamból angolul is.

  • Arthur Benjamin: Mathemagic

    Az eredeti TED talk:

    És tavaly a TEDx Oxford-on tartott előadás:

    Érdekes látni, hogy azért picit öregedett Arthur Benjamin is a két előadás között eltelt kb 6 év alatt. A két előadás ettől eltekintve nem olyan sokban különbözik. Ő az az ember, aki az itthon kapható egyetlen Fejszámolás könyvnek is társszerzője.

    FejszámolásA könyvet mindenkinek ajánlom. A fejszámolás egy olyan tudás, ami praktikusan használható a hétköznapokban. Ebben a videóban (németül) Gert Mittring gyorsan kiszámolja teljes pontossággal egy bevásárló kosár tartalmának az összértékét:

    Természetesen nem kell ilyen szintre jutni mindenkinek. Viszont az a tudás, hogy legalább nagyságrendileg látom a végeredményét egy számolásnak, az nagyon hasznos tud lenni. Arthur Benjamin az előadását azzal indítja, hogy bemutatja mennyivel gyorsabban számol, mint a számológép, s kvázi ellenőrzi a számológépek működését. Kevesen vannak ilyen szinten. De egy számolás során ha nem veszi be a számológép esetleg az egyik billentyűt, s emiatt rossz eredményt kapsz, akkor azt észre kell tudni venni.

    A matematika a hétköznapokban specin az ELTE TTK-n tartottam pont múlt héten ezzel kapcsolatban egy órát, s utólag a Facebook csoportban került megosztásra Arthur Benjamin TED előadása.

     

  • (anti-)social media

    Social Media is the place on the Internet, where people are should be social. Should be. Because many of them aren’t social at all.  They don’t even bother with comments and responses coming from other people. They post selfies and use Twitter/Instagram or Facebook like how they use a mirror. Only looking at themselves.

    A selfie is a type of self-portrait photograph, typically taken with a hand-held digital camera or camera phone. Selfies are often associated with social networking.

    The quote above is from the Wikipedia. Let’s see the definition of Social:

    Attitudes, orientations, or behaviors which take the interests, intentions, or needs of other people into account (in contrast to anti-social behaviour) has played some role in defining the idea or the principle.

    Social Media isn’t necessary social. In terms of take the interest or needs of other people. Social Media is a channel where you can improve your social skills and interact with many people easier than ever before. But Social Media with anti-social people is only a collection of selfies.

    A Sarcastic Monday Post.