2014 után, idén mint már írtam, idén nyáron is abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a festői Marstrandon lehettünk. A World Match Racing Tour idei haramadik állomása volt Marstrand, Svédország.
Volt szerencsém kimenni hajóval is megnézni a hajókat és a versenyt közelebbről.
2014-ben még egytestűek versenyeztek, idén M32-es katamaránok kűzdöttek egymással. A WMRT talán az egyik legizgalmasabb vitorlásversenytípús. Itt 1-1 versenyeznek hajók egymással. A verseny 3 pontig megy. Így minden egyes verseny gyors menetű és izgalmas.
A nyaralás nagy előnye, hogy az embernek lesz végre egy kis ideje. Például az elmúlt 3 napban több bejegyzés került ide a blogra, mint az előző 3 hónapban. 🙂
Pár napja attól hangos az Internet, hogy az x és y generáció között van egy köztes réteg, aki soha nem érezte magát semelyik generációba tartozónak. Egyikhez túl fiatal, másikhoz túl öreg, valahol megrekedt középen. Ámde sikerrel szerezte meg mindkét generáció jóságait. Ez a generáció mostantól saját elnevezést is kapott: Xennials. Igen, már van saját subreddit a tegnap publikált generációs elnevezés számára.
Sose hittem ezekben a generációkban, azonban tény, hogy befolyásolja az embert, hogy milyen közegben nő fel. És most van egy olyan generáció, aki úgy nő fel, hogy a tervezés sok esetben totálisan hiányzik az életéből. Szinte mindent készen kap és egy olyan világban cseperedik fel, ahol minden módosítható. Egy darabig.
Miről beszélek? Most, hogy végigkattintottam a Guardian Xennial kvízt sok olyan dologra emlékeztem vissza, ami ma már elképzelhetetlen.
Mindig ki kellett előre számolni, mit fogunk aznap vásárolni. Megkaptam a pénzt, lementem a sarki kis boltba és megvettem a tejet, kenyeret. A pénzt szüleim előre ki tudták számolni. Nem hordtuk magunkkal a teljes családi kasszát egy műanyag kártya formájában, vagy most már csak egy telefonon.
Nem volt mindenhol Internet. Tényleg. Ha valamit be akartam szerezni online, akkor azt előre meg kellett terveznem. Otthon összeírtam és az egyetemen le tudtam tölteni, mert az otthoni betárcsázós net amellett, hogy használhatatlanul lassú volt, még drága is.
Megyek még jobban vissza az időben. Amikor suli után az osztálytársakkal, barátokkal el akartunk menni korizni, focizni, bringázni, stb. akkor azokat megbeszéltük a suliban, s mindenki úgy tervezte a délutánját, hogy akkor, ott meg kell jelennie. Nem volt mód az értesítésre, utólagos módosításokra.
És ezt a listát még lehetne folytatni. Viszont azzal, hogy ezek a tervezések már kisgyermekként belénk ivodtak, ezeket tovább tudjuk örökíteni a mai digitális világba. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ha épp projektet kell tervezni, vagy a gyerekek délutáni különóráit, akkor van honnan meríteni tapasztalatot. Ezerszer is ámulatba ejt, ahogy feleségem és a világ összes (többgyermekes) családanyája logisztikai központokat elhomályosító szervezőkészséggel kezelik a gyermekek különóráit, s egyéb programjait.
A mai gyerekek kimaradnak ezekből. Sok esetben úgy nőnek fel, hogy minden úgyis megtörtnénik. Ha meg nem, akkor lehet rajta változtatni. Minden alakítható, nincs szükség tervezésre, mert ha nem jó így, majd pivotolunk. Minden megváltoztatható. Mindenen lehet utólag módosítani.
És visszagondolva, sokszor hálát adok azért, hogy egy ilyen átmeneti generációhoz tartozom, aki elsőként szívta magába a technológiát, folyamatosan adaptálódhatott ahhoz, de azelőtt az anyatejjel szívta magába az igazi valóságot. Hogy most már ennek neve is van, annál jobb! 🙂
Éppen tegnap bosszankodtam Twitteren, hogy a 444 megjelentette az afgán csapat szerencsétlenségét, de egy említés sincs a cikkben, hogy egyébként kívételes helyzetben van kis hazánk, ahonnan két csapat is indul július közepén Washingtonba. Egyik csapatnak sem volt hasonló vízum gondja, de nem volt kis feladat az utazáshoz szükséges anyagiak előteremtése.
A First Global Challenge egy nemzetközi robotépítő és programozó verseny. Itthonról a Balatonalmádi kéttannyelvű iskola és a Fazekas Roboteam csapata indul a versenyen. Előbbi Magyarországot, utóbbi pedig Team Europe néven Európát képviseli.
A Fazekas robotja az alábbi videón látható már működés közben.
A versenyre való kijutást mindkét csapat úgy kalapozta össze szponzoroknál. A 14-15 éves gyerekekből álló Fazekas csapat hihetetlen energiát tett bele, hogy ott lehessen. Szülők egy emberként állnak a csapat mögött, szállítják őket, segítik a felkészülést. A múlt héten a Fazekas csapat lement Balatonalmádiba, hogy a két magyar csapat közösen készüljön a washingtoni megmérettetésre.
2017-et írunk és mindnünk online működik. Postára már csak a mikulás csomagokat járunk befizetni. És ha már fizetés, akkor érdemes megjegyezni, hogy egyre többször élek a mobilfizetés lehetőségével. A mobilfizetés lényege, hogy nem kell teljes pénztárcát magammal hordani.
Ma reggel elvittem a gyerekeket foci táborba. Kicsit ott is ragadtam velük focizni. Aztán kifele menet megálltam a Cserpesben és vettem egy vizet. Mivel kicsit hektikus volt a reggel, így a nagy rohanásban csak a telefont vágtam zsebre. De ezzel semmi gond nem volt, mert mire sorrakerültem, csak jeleztem, hogy kártyával fizetek. Érintettem a telefont és már kortyolhattam is a hideg vizet.
Így kellene ennek működni. Persze megjegyzendő, hogy az elmúlt fél évben telefonváltás miatt valami gubanc volt a szolgáltatással, s túl modern volt az eszközöm az alkalmazáshoz. Többszöri levelezés után sikerült végül megoldást találni arra, hogy működjön a GránitPay. Most viszont van és jó.
Amikor az Emirates felajánlotta, hogy ajánljam barátaimat a programba, akkor úgy döntöttem, itt az ideje átnéznem milyen szolgáltatásokat használok még, ahol van lehetőség barátok regisztrálása után kedvezményeket kapni (általában mindkét félnek). Itt nem a kedvezmény maga a lényeg, hanem hogy mindamellett olyan legyen a szolgáltatás is, amit esetleg valaki még nem használ, pedig lenne értelme azokat legalább kipróbálni.
Tehát a lista azokról a szolgáltatásokról, amiket érdemes lenne mindenkinek kipróbálni:
Airbnb – azt hiszem nem szorul magyarázatra. Lassan minden utazáskor így foglalok szállást.
Barion – online fizetés. Az utóbbi időben átálltam a Simple app használatára parkolás, s online jegyvásárlás tekintetében. Ennek ellenére érdemes szemmel tartani, mert kisebb vagyont kaptak befektetésként, így várhatóan gyors fejlődésnek indul a szolgáltatás. Érdemes szemmel tartani.
Coinbase – Itt lehet bitcoint, Ethereumot, illetve LiteCoint vásárolni, illetve eladni.
Dreamhost – weboldal szolgáltatás. Könnyen kezelhető felület. Ha nem kell semmi extra, érdemes itt regisztrálni.
etoro – online tőzsde, ahol ethereum és bitcoin is kereskedhető.
LastPass – online jelszó tároló. Jelszavaid biztonságosan, mindig a kéznél. A free szolgáltatás is tökéletesen elegendő, de egyébként havi 1 dollár az ára.
Linode – Linux szerver a felhőben. Megfizethető áron.
Moo – névjegy, vagy bármi egyéb nyomtatás. Mindez 2017-ben, amikor minden digitális, mégis cool szolgáltatásként eladva. 🙂
Nozbe – GTD platform. Hát, nem is tudom. Többször nekiláttam, hogy belakjam.
OneDrive – amennyire bénán indult a dolog, annyira jó felhő szolgáltatást rakott össze a Microsoft. Ajánlom.
Prezi – néha használom. És akkor nagyon jó. Amikor nem lineáris gondolkodásra van szükség, jegyzetelésre, ötletek gyűjtésére nagyon bevált.
Private Internet Access – VPN szerver. A jó fajtából. Ha külföldről nem érhető el valami oldal, simán orvosolható a dolog a szolgáltatás segítségével. Egy jó leírás angolul.
Skrill – PayPalhoz hasonló, de annál komplexebb online fizetési rendszer.
Trello – Todo lista, amit naponta használok több csapattal is.
Tresorit – Magyar Dropbox/OneDrive alternatíva. Szuper biztonság ígéretével.
Uber – Itthon már nem elérhető, ennek ellenére remekül működő szolgáltatás. Ha utaztok, még jól jöhet.
VidaHost – WordPress hosting. Kicsit jobb áron, mint a WordPress.com, de hasonló minőségben. Ha valaki nem akar Linode és egyebek beállításával vacakolni, akkor remek választás.
Google, Microsoft cloud szolgáltatásaira külön nem tértem ki. Azok megérnének egy-egy külön bejegyzést. Tudom, hogy kicsit geek lett a bejegyzés, de ezeket használom. 🙂 Borítókép forrása
A Google Classroom sokáig csak akkor volt elérhető, ha az intézmény (egyébként ingyenes) Google Edu Suit előfizető volt. Pár hete kinyilt már a Classroom mindenki számára, aki csatlakozni szeretett volna. Ez volt nagyjából az előszele annak, ami bekövetkezett pár napja, hogy mindenki számára elérhető a Classroom, akár tanárként is.
Ez azért fontos, mert igaz, hogy több helyen is tanítok, de pont egyik helyen sem használ az iskola/egyetem Google Edu fiókokat, így csak látogatóban láthattam eddig más embereknél a Classroom felületet.
A Google Classroom az a hely, ahol tanár és diák nyomonkövetheti mi történik. Legegyszerűbben egy Facebook csoporthoz hasonlítható, ahol üzeneteket lehet váltani, csak itt kiegészül a felület azzal, hogy Google dokumentumokat lehet megosztani osztályon belül és a teljes Google ökoszisztéma felhasználható a tanár-diák online osztályterem kialakítására.
De a lehetőségek végtelenek. Innentől kialakítható virtuális osztályterem pl. online webfejlesztés oktatására is. Nem csak iskolai tematikában kell gondolkodni. És tudom, hogy rengeteg egyéb hasonló szolgáltatás érhető el már évek óta, pl. Edmodo, Microsoft Classroom, stb.
Hosszú évek kellettek, míg eljutottunk ide. Zenéket végre van lehetőség emberi módon, legálisan hallgatni itthon is. És ez csodálatos. Nem kell azzal szivatni magamat, hogy torrent meg egyéb kétes helyekről szerzem be a zenéimet. És mint ezt már annyiszor írtam és mondtam, hajlandó vagyok örömmel fizetni is akár a szolgáltatásért.
Itt tartunk. Fizetek érte, s működik. A Spotify érkezése pár éve nagy dolog volt, azonban akármit is tesz az ember, pont a lényege halt meg az online zenehallgatásnak, amikor ráébredt mindenki, hogy 2 óra zenehallgatással kifektette a havi mobil adatkeretét. Üdvözöltem én is a Spotify-t, regisztráltam, s nagyjából ezen a ponton a kapcsolatunk plátói szerelem szintjére lépett.
A zenéim CD-ken a szekrényben porosodnak. Szép emlékek kötnek hozzájuk, újak beszerezhetetlenek már, de tettem azért egy kisérletet a Play Music irányába (fent van online minden CD-m), megnéztem az Apple Music szolgáltatást, s úgy éreztem magamat, mint amikor az ember megveszi a cipőt, ami tetszik, csak pont fél számmal nagyobb kellene belőle. Büszke rá, szép is, de egy kicsit nyom. Valahogy nem volt semelyik megoldás sem ideális. A fél szám, ami hiányzott, az a mobilnet szabadsága. Mert hiába szaladgáltam OTG kábellel, memória kártyával, meg próbálkoztam egyéb varázslatokkal, végül mindig az a zene hiányzott, ami éppen nem volt meg offline. Ráadásul az online zenehallgatás előnye, hogy online, a szolgáltatás új zenéket kínál az alapján, amit hallgatok.
Egy éve lassan, hogy a Telenor hálózatába vándoroltam. Volt szó a My Music-ról többször is már (legutóbb valami bünti kapcsán merült fel), ami a Telenor zenei szolgáltatása, de Tidal, meg Deezer és sok olyan szolgáltatás volt benne, amire nekem az ég egy adta világon semmi szükségem. Ami pedig tényleg kellett, az pont nem volt.
A Deezert is kipróbáltam, s azzal a lendülettel ott is hagytam. A Spotify bejött, azt akartam hallgatni. Tegnap óta pl. már ott az új Gorillaz album, ott hallgattam a Delinquent Habits új albumát is.
És akkor bekerült a My Music-ba a Spotify is. Ekkor már kacsintgattam a szolgáltatással. És nem sokra rá jött az e-mail a Spofity-tól, hogy kb 8 Euroért családi prémium előfizetés váltható.
Kiváló lehetőség, hogy ne az én fiókomból menjen a Kaláka, mert némiképp torzulnak tőle a Spotify ajánlásai. Előfizettem rá.
A My Music-ra is előfizettem. És most úgy hallgatok zenét, hogy nem nézem mennyi adat pörög, még fel is tettem az elején szupi minőségre az automatáról (nem éreztem különbséget, így visszaváltottam), hogy érezzem a dorbézolás igazi ízét.
Mielőtt bárki hozzámvágja (androidportálon divat az ilyen :)), hogy a Spotify meg a Telenor biztosan fizetett a bejegyzésért, azokat ki kell, hogy ábrándítsam. A bejegyzést önszántamból írtam annak örömére, hogy a két szolgáltatás működik és jól működik. És havonta kevesebb, mint egy CD áráért az egész család prémium Spotify felhasználó és végtelen zeném van és azt bárhol és bármikor hallgathatom. Egyelőre csak itthon, de június 15 után vége a roamingnak, így remélem ez külföldön is ugyanúgy elérhető lesz.
És még egy dolog: Igen, együtt dolgozom a Telenorral a Hipersuli programban. Ez volt az egyik oka a szolgáltató váltásomnak. A Hipersuli programról is írok majd. Kíváncsiaknak addigis ott a hipersuli.hu.
Ti hogy hallgattok zenét? Még mindig toljátok le az mp3-makat? Vagy flac alatt nincs élet? Van aki bakelitet pörget mindenhol?
Amikor azt mondod, hogy matematika, mindenki fejében felmerül valami gondolat, érzés. Ez sajnos sok esetben negatív. “Utáltam a matekot.” – és hasonló gondolatok. Pedig a matek mindenhol ott van. És matek nélkül biztosan nem tartanánk itt.
A matematika oktatásnak van egy olyan része, amit viszont ha szereti, ha nem szereti az ember, nem ezen múlik, hogy érti-e. Ez pedig a térgeometria. Ha valakinek nincs térlátása, akkor a térgeometria résznél úgy érzi magát, mintha sánta szamáron nevezték volna a lóversenyre. Esélye sincs. És mivel jó szemléltető eszközeink sincsenek általában, így a 2D táblarajzok, füzetbeli macsakakaparásokból kell megfejtenie mit kellene látnia térben.
Ezen szeretnénk segíteni a VR MATH alkalmazás segítségével. Az alkalmazás nem tesz többet, mint a térbeli alakzatokat térben jeleníti meg. A diákoknak lehetősége nyílik arra, hogy azokat “természetes közegükben” szemlélje meg. Telefonra telepíti az alkalmazást, bepattintja akár a legegyszerűbb cardboardba és már körbe is nézhet a virtuális valóságban elé táruló alakzatban.
A VR MATH célja, hogy egy olyan alkalmazás jöjjön létre, ami egyenlő esélyeket biztosít mindenki számára a térgeometria tanulásánál is.
Az alkalmazás még nincs készen, a fejlesztés folyamatos. Viszont addigis akit érdekel, feliratkozhat a weboldalon a hírlevélre, s amint az első beta verziók érkeznek, küldjük a híreket.
