A Webisztán tegnapi bejegyzésében megismert videó sok kérdést felvetett a Facebook like-ok számát illetően. Az csak hab a tortán, hogy a videó induló képét összeolvasva egy hárombetűs magyar szót kapunk.
A Facebook like-ok száma nem mérőszám. Sokszor a kevés inkább több. Sőt sok esetben a like-ok nagy száma nem biztos, hogy pozitív hatású. Mivel első körben a like-olok egy kis százaléka kapja meg a cikket, kvázi tesztképpen. Azután ha nekik tetszett, reakciót, megosztást, like-ot váltott ki belőlük, akkor bővül ez a kör. Azonban sok like kis százaléka is nagy, főleg, ha azok pénzen vásárolt zombik. Ilyen helyzetben ugyebár sokkal rizikósabb, hogy a beküldött bejegyzés egyáltalán kijut-e a kis csoportból.
A videónak a számomra meglepő megállapítása, hogy a like farmon vásárolt bejegyzés, mint pl. a bemutatott boostlikeshasonló hatásfokkal dolgozik, mint a hivatalos Facebook oldalon megvett hirdetés.
Erre a helyzetre a legegyszerűbb megoldás az lehetne, ha a Facebook limitálná az egy ember által like-olható oldalak számát. Így a legitimációért like-olok boldog-boldogtalant profilok kiesnének, mert hamar betelne a like tárhely.
Ja, egyébként a blognak is van saját Facebook oldala, s like-olható. Feltéve, hogy igazi emberek vagytok! 😉
Nagyjából 7 éve még a Viddler volt számomra az etalon videomegosztó oldal. Minden videót oda töltöttem fel. Még össze is hasonlítottam a YouTube és a Viddler minőségét, ami 2007-ben még egyértelműen a Viddler javára dölt el.
Most azonban a SPAM mappában találtam rá az alábbi levélre:
Hi Viddlers,
In 2006, Viddler’s founding business model was based on the creation of a community site for video enthusiasts and personal sharing. At the time, our business revenue model was driven through advertising. As a Viddler community user, you were a part of this model. As time has passed Viddler is no longer able to support this offering and business model.
Therefore we’ve made the decision to close our free site and community effective March 11th, 2014.
Team Viddler now dedicates 100% of our collective effort on the delivery of secure, interactive video solutions. We back our offering with a passionate, personal professional services and client support team and every day we strive to be the best in the industry.
We invite you to upgrade to a paid account.
We have created an affordable basic account expressly for our long-time Viddler users.
If you chose not to subscribe to Viddler’s service, please be sure to download a copy of your videos on a personal drive so that you don’t lose access to them. While we are sad to see you go, we would be even sadder if you lost your videos.
To Download your videos from Viddler:
1. Log into your Viddler Account.
2. Click Videos.
3. On the video you would like to download, click edit.
4. Click Manage.
5. Choose your download file format.
The future is an exciting place for online video. We’re extremely grateful to you for being a part of Viddler’s success. We hope that you’ll join us as we continue to change the face of enterprise solutions.
Múlt héten a Gazdasági Rádióban jártam, mint ezt a matematika mindenütt bejegyzésben már említettem. Most nem a Firefox OS, sem az Android volt a téma. Matematikáról, oktatásról, GeoGebráról, s a GEOMATECH projektről beszélgettünk.
Ha a GEOMATECH projekt igazán beindul, lesz majd itt a blogon további információ is róla. Egyelőre tervezünk, alakulunk, nagy reményekkel tekintünk előre!
A jövő héten pedig indul a szorgalmi időszak. Lesz egy félév GeoGebra speci. Már másodszorra bővítettem létszámlimitet. Lesznek Matematikai problémák a hétköznapokban, meg pár kötelező tantárgy is. 🙂
A mostani lelkesedés alapján ügyes és nagyon tehetséges, de méginkább elkötelezett matematikusok, s matek tanárok fognak végezni pár év múlva.
A BatchGeo egy pofonegyszerű eszköz. És ezeket szeretjük. A lényege, hogy egy táblázatból térképre helyezi az adatokat. Gyorsan összedobtam egy táblázatot az elmúlt évek pár előadásából (a táblázat nem teljes, csak a teszt miatt kreáltam).
Péntek délután a Gazdasági Rádióban voltam. Útközben a metróba lejutásnál a kezembe tuszkolt egy emberke egy aznapi Metro újságot. Ritkán olvasok ilyet. Még amikor a katedra túloldalán álltam, s naponta rendszeresen reggel indultam gimnáziumba, majd egyetemre, igyekeztem szerezni egy példányt. Leginkább az utolsó oldalon található rejtvény, Sudoku és a képregények érdekeltek. Kincsnek számítottak egy-egy kevésbé érdekes órán.
Most azonban gondoltam végiglapozom az újságot. Nem az utolsó oldallal kezdtem (s fejeztem be). És meglepő módon több olyan cikk is szerepelt a pénteki lapszámban, amihez nem árt, ha rendelkezünk némi matematikai háttérrel. Tulajdonképpen mindegyik cikk önmagában remek alap lehetne egy-egy matematika órához. Nem kell megijedni, a Metro újság szerkesztősége nem feltételezi, hogy az olvasó matematikus! Azonban nem árt, ha legalább az alapokkal tisztában vagyunk.
A lottóhúzás
Természetesen mivel már vasárnap van, a legtöbb médiumban már megérkezett a hír. Ezen a héten se volt öt találatos szelvény. Mekkora az esélye az ötösnek? Megéri-e játszani? Mi az a várható érték? És sok hasonló matematikai fogalmat be lehetne vezetni a cikk kapcsán.
…2013 49. hete óta viszont folyamatosan négymillió darab fölött van. Az új év negyedik hetében már az ötmilliót is átlépte a szelvények száma.
Akkor most számoljunk! Hetente több, mint ötmillió szelvény. Ha egy szelvény 225 Forintba kerül egy hétre, akkor 5 millió szelvényért 1 125 000 000 Ft-ot zsebel be a Szerencsejáték zrt. És a telitalálatért 2 227 000 000 Ft jár. Vagyis gyors számolással belátható, hogy a legjobban ők járnak ebben a buliban. Két hét alatt megtermelik a főnyereményt a sok reménykedő ember adományából.
Egy kedves ismerősöm a bolondok önkéntes adójaként hivatkozott a lottóra. Az esély a telitalálatra, ez pedig kicsit jobban emészthető tizedestört alakban:
0,00000002275 vagyis 0,000002275%levágtam nem kevés tizedesjegyet a végéről, de a nagyságrend érezhető. Erre mindenki mondhatja, hogy több, mint a nulla. Bár nem sokkal. 🙂 Normál esetben egy ilyen esélyű játékba épeszű ember nem menne bele. Miért játszik mégis ennyi ember lottót? Erről természetesen hosszas pszichológiai elemzést lehetne készíteni, de valószínűleg a válasz nagyon egyszerű. A 225 Ft és az ezzel a relatíve kis összeggel elérhető több, mint 2 milliárd aránya elvakítja az emberek józan ítélőképességét.
És természetesen ha már lottó, akkor érdemes megemlíteni a bolgár lottó csodát, ahol egymás utáni két hétben ugyanazokat a számokat húzták. Erre egyébként itthon még nem volt példa.
És azért sem kell sokat keresni, hogy lottó történeteket olvasgassunk. Rengeteg félresiklott lottónyertesről szóló történet, s mókás sztorikkal is tele a Világháló. Természetesen a filmkészítőket is megihlette ez a közkedvelt szerencsejáték. Kedvenc filmem a témában a Lottózsonglőrök (Waking Ned Devine) című remekmű.
Egy kis statisztika, s százalékszámítás
Azt hiszem a cím alapján többek abbahagyták az olvasást. Talán a BKV miatt mégis maradt még valaki. 😉 Statisztika szinte minden lapszámba kerül. Az ábrák, grafikonok értelmezése, s az ezzel kapcsolatos matematikai háttér megintcsak elegendő tartalom akár több tanóra megtöltésére. A színek és irányok értelmezésével kapcsolatban már írtam, most mélyebben nem mennék bele ebbe a történetbe.
A konkrét példára visszatérve. 3 kiemelés található a cikk mellett. Egyszerű összeadás segítségével próbáljuk meg értelmezni az olvasottakat!
14 százaléka a válaszadóknak rendszeresen bliccel, 76 százalékuk csak ritkán utazik érvényes jegy nélkül.
Ügyes trükk. 6+4 az tíz, csakhogy 14+76 az csak 90. Mi van a maradék 10 százalékkal? Ezek szerint minden tizedik válaszadó soha nem utazik érvényes jegy nélkül?!
35 százaléka az utasoknak csak akkor bliccel, ha elfelejti magával vinni a bérletét, 29 százalékuk pedig akkor, ha nem talált működő jegyautomatát vagy pénztárat. 36 százalékuk viszont szándékosan nem vesz jegyet.
Kezdjük a számokkal: 35+29+36=100. Vagyis lefedtünk mindenkit. Honnan származik ez a minta? Ez a fenti megkérdezettek egy része? Az összes utas nem lehet. Engem biztosan nem kérdeztek meg. Vagyis ez a második megállapítás csak a fenti megkérdezettek 90%-ából adódhatott.
Ennek ellenére érdekes ellentmondásokat látok itt. Ha az utasok 36 százaléka szándékosan nem vesz jegyet, az ellentmondásban van az első megállapítás 14 százalékával, akik rendszeresen bliccelnek. Hiszen, aki szándékosan nem vesz jegyet, az rendszeresen kell, hogy blicceljen.
Az utolsó megállapítás, statisztika már kicsit egyértelműbb. Az előbbi rendszeres bliccelőket elemzi. Erre utal az első megállapítás.
50 százaléka a rendszeres bliccelőknek drágának találja az árakat, 27 százalékuk az ellenőrzések hiányában fölöslegesnek tartja a jegyvásárlást. 23 százalékuk azért nem vált jegyet, mert nincs megelégedve a nyújtott szolgáltatással.
A százalék számítás, statisztika, mindkettő nehezen emészthető terület. Pedig mindkettő szinte állandóan jelen van a hétköznapjainkban.
A kedvenc rövid feladatom a témában. Egy nyári ruha árát télen 13 százalékkal csökkentik, majd tavasz végén amikor újra megnő az igény rá, 13 százalékkal növelik. Hogyan változik a ruha ára az eredeti árhoz képest?
Talán nem mind megy egyenesen a mennybe, de az biztos, hogy mindenki rájuk vágyik. Egyre többször találkozom azzal a kéréssel, hogy szerezzek valakinek programozót. A kérés ennél általában szofisztikáltabban hangzik el, de a lényegen nem változtat. Van-e olyan diák, aki esetleg… Nem baj, ha még nem tud. Betanítjuk. Programozó hiány van. Amikor én érettségiztem, akkor mindenkiből jogász lett. Szükség volt rá. A mai világunkban programozókra van hatalmas igény. És ez az igény nem korlátozódik országhatárokra.
A Hired egy különleges álláskereső portál. A legismertebb amerikai székhelyű cégek keresnek itt jövőbeli alkalmazottjaikat. És amiben különleges, hogy amennyiben egymásra találtok, kivisznek Titeket Amerikába. Akár családdal együtt is.
És azt hiszem kevés olyan fiatal programozó van itthon, akinek ne lenne izgalmas egy programozói állás San Franciscoban. Remek lehetőség a legnagyobbaktól tanulni.
Természetesen nem csak Amerika keres gőzerővel fejlesztőket. Itthon a Prezi indított egy izgalmas oldalt nem is olyan régen. A coding-girls kezdeményezés célja, hogy lányokat tanítson programozni.
Középiskolás lány vagy? Jelentkezz! Ingyenesen a legjobbaktól tanulhatsz programozni. Azt pedig már csak csendben jegyzem meg, hogy ha sikerül belőled programozót faragni, akkor kinyílik a világ!
Jó programozói tudással nehéz állás nélkül maradni. A múltkori alakítsuk át az oktatást! bejegyzésben gondolkodtam, hogy Conrad Wolfram beszédét is betegyem-e. Végül mivel egy elég specifikus területet céloz meg, úgy döntöttem, hogy nem kerül be. Ebbe a bejegyzésbe viszont nagyon jól illik. Kiváló zárszó.
És egyre több helyen kerül bele a számítógép okos használata az oktatásba. Ez az egyik célunk a GEOMATECH projektben. Erről egyébként tegnap röviden beszéltem Kristóf Gáborral a Gazdasági Rádióban (ha lesz beszélgetés archívum, akkor megosztom Veletek).
San Franciscoban. A Mozilla ház előtt. Átadták hivatalosan is, s most már nem csak gyengécske fényképeken lehet keresni, hogy tényleg és hol szereplünk rajta. Persze este van, s az ember csak kapkod. Most olvasom a szomszédban, hogy február 4-én lesz a hivatalos átadás. Így akkor arra előre készülve lehet már keresni a nevünket az oszlopon.
Keressetek ismerőst, barátot vagy ellenséget! Engem egyébként a 4-es oldal jobb felső sarkánál találtok. 11. sor, 8. Itt a kép:
Ha valaki arra jár, nézze meg! 🙂 Érdekes, hogy a “Balazs” keresés 5 találatot adott, abból hárman keresztnévnek használjuk azt. A “Koren” keresésre egy “Stephen Koren” találat volt az én nevemen kívül.
Zárásképpen pedig egy video arról hogy készült a Mozilla Monument:
Ez a Mozilla Monument egy megemlékezés, köszönetnyilvánítás a Mozilla részéről a közösségnek. A Mozilla a közösség nélkül nem juthatott volna oda, ahol most van. Ezért hála és köszönet, illetve egy ilyen gesztus értékű megemlékezést kaptunk a Mozillától. És egy-egy ilyen kezdeményezés még jobban összekovácsolja a közösséget. Jó érzés ide tartozni.
És már pörög is az #iamamozillian hashtag. Az elkövetkezendő pár napban ezzel a “címszóval” beküldött Twitter, Vine, G+, s Instagram üzeneteket lehet követni az erre készített postano oldalon.
Itt a múlt hét egy bejegyzésben. A hét természetesen a 2014-es GeoGebra konferencia körül zajlott. A tegnapi napot szinte teljes egészében átaludtam. Most pedig újult erővel kapcsolódom vissza az Internetbe.
Writer Pro
Miután @hh felhívta a figyelmemet, hogy létezik a Writer Pro, majdnem azonnal elcsábultam. Azonban mielőtt $19-et kilapátoltam volna a családi kasszából megkörnyékeztem a szerzőt. Hátha akad némi kedvezmény azoknak, akik már egyszer zsebükbe nyúltak az iA Writer nevű alkalmazásért.
@iAWriter thanks. I hope it is going to be manageable soon. 🙂
A válasz egylőre nem volt túl bíztató, de reménykedem, hogy nemsokára pozitív visszajelzés is érkezik. Érdekesség, hogy a konferencia egyik résztvevője odajött, s elmondta, hogy neki osztálytársa volt az iA szerzője. Sajnos ez még kevés ahhoz, hogy ezt a folyamatot előrelendítsük. Azonban megint kiderült, hogy a világ jóval kisebb, mint azt képzeljük.
Mint az ismert, a Google ismét bevásárolt. Nest az intelligens otthon úttörője. Érthető aggályok fogalmazódtak meg sokakban, amikor kiderült, hogy ez a remek cég a Google kezébe került.
Érdekes képek láttak napvilágot az 1970-es Boeing 747-es gép belsejéről. Persze a Facebookon megosztott képhez érkeztek “kiábrándító” hozzászólások miszerint ez nem is teljesen így volt. 🙂
Tudósokról szeret mindenki úgy nyilatkozni, hogy nem is igazi emberek. Valami ufók, nem volt gyerekkoruk, stb. Közben pedig mégis. Nemrég találtam ezt a remek képet, illetve írást arról, hogy Niels Bohr a Carlsberg sörgyár mellett dedikált sörcsapot kapott. Azt hiszem ezzel sokaknak szerzett motivációt mind Bohr, mind pedig a Carlsberg sörgyár a Nobel díj megszerzésére!
, ez pedig kicsit jobban emészthető tizedestört alakban:
