Amióta a “világ legmodernebb operációs rendszerét” használom, egyre gyakrabban akadnak apró problémáim. Igen, Mac OS X, 10.8, vagyis a híres Mountain Lion, amiről beszélek.
A sima Lion soha semmi problémát nem okozott, midnen ment rajta szépen gond nélkül. Ellenben a Mountain Lion esetén most a következővel találkoztam. Akárhányszor indítom az Aperture-t, mindig ez az ablak fogad:
Megadom a Serialt, amit kér (mellesleg abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kettőt is megadhatok, mert 2 full + 3 upgrade dobozok csücsülnek a polcon), minden működik, majd amikor legközelebb indítom, újra minden előlről.
Kicsit utánajártam a dolognak, s kiderült, hogy nem egyedi esetről van szól. A megoldásra ebben a topicban találtam. Mivel még anno linuxon szocializálódtam, így gyorsan indítottam egy terminált, s kiadtam a megfelelő parancsot.
cd /tmp
sudo mv ProAppsSystemID /Library/Application\ Support/ProApps/.
Aperture újraindít, s boldogság van. Nincs többet serial, serial, serial…
Már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy egyszerűen tudjam geotagelni a képeimet. Nem, mintha nem emlékeznék, hogy hol készültek azok, hanem mert jópofa, meg mert pl. a flickr-en megosztva már nem biztos, hogy mindenki tudja ugyanezt.
A flickr biztosít erre lehetőséget, kapunk egy kis térképet, s azon be lehet ikszelni, hogy hol készült a felvétel. Ez előszöris macerás, másodszor több képnél még macerásabb, háromszor nem ér ennyit az egész.
Viszont van a zsebemben egy okostelefon, amiben van gps. Ergo a telefonom ha tudja hol jártam, akkor azt már csak össze kell kötnöm az elkészült fényképekkel. Az aperture 3 places funkciója pedig pont erre szolgál.
Tehat két feladat maradt, megkeresni a formátumot, amit az aperture szeret (gpx), s azt az android appot, ami képes abban a formátumban gps logot menteni. Három versenyzôt találtam, amik az elvárásaimnak többé-kevésbé megfeleltek. Az appokat végül gyorsan egyre redukáltam. A gpslogger névre keresztelt app ingyenes változatát szoktam használni a célra.
A pro változatban számomra felesleges funkciók vannak, nekem nem az a fontos, hogy az adott képet méterre pontosan be tudjam azonosítani, hogy hol lészítettem. Az ingyenes verzió 1 percenként logolja a tartozkodási helyünket egy fájlba, így ha gyorsan mozgunk, pontatlan lesz a helymeghatározás. Ez profiknak lehet, hogy zavaró, engem hidegen hagy. A lényeg, hogy városszinten biztosan, de majdnem utcaszinten is be tudom azonosítani a képeim készítési helyét. Ennél többre nincs is szükségem.
Az aperture 3 pedig egészen egyszerűen kezeli a képek térképre pakolását:
A .gpx fájl importálása után pedig megjeleníti az útvonalat, amire rá tudjuk dobálni a képeket:
Van lehetőség a lépeket készítési idő alapján az aperture képességeire bízni, s akkor a program rendezi be azokat a térképre. Ennek persze fontos feltétele, hogy a kamera és a telefon ideje szinkronban legyenek.
Amikor ezt a bejegyzést még nyáron elkezdtem írni, azt gondoltam, hogy mostantól minden képemet geotagelem. Ez természetesen nem történt meg, mert sokszor lusta vagyok csatlakoztatni a telefont is, vagy elfelejtem elindítani a loggert. Ez alól kivételt képeznek az utazások, ahol minden alkalommal már az indulásnál el szoktam indítania gpsloggert, mert az képes a .gpx mellett .kml formátumban is menteni a gps adatokat. Így később a Google Earth, vagy a maps segítségével megtekinthetem, hogy merre jártunk.
Az Apple termékek Magyarországon mindig magasabb áron voltak jelen, mint a nagy óceán túlpartján. Ez a hardware esetén már szinte mindenkinek természetes, azonban a software-ek terén ezt eddig ennyire nem éreztem. Az aperture 3 megjelenése kapcsán kaptam tegnap az amazontól egy e-mailt, hogy raktáron van.
Előre szólok, engem az update érdekel, mivel már birtokomban van egy dobozos aperture 2.
Nézegettem már az xms webshopot egy ideje, hogy mennyi lesz itthon, s hogy mikor:
Ide is írom, 1-2 hét múlva lesz, 28.900 Ft
Az amazonon extragyors szállítással (2 napon belül itt a csomag):
Azaz mindenestül 126 dollár, ami kb 25.300 Ft.
És ehhez nem kellett bűvészkednem, amerikába hazudnom magamat, vagy egyéb trükkhöz folyamodnom. Persze más a helyzet, ha a 2-tes változat is céges volna, mert akkor itthon vettem volna meg szintén számlára. Azonban amikor a saját pénztárcámról van szó, akkor nem mindegy az a több, mint 10% különbség. A két nap, két hét különbség is érdekes, mivel szivesen hasznánám már csak a 3-mast. A trial nem engedi frissíteni a DB-ttudom, hogy lehet olyan serialt találni, amikkel ez lehetséges lenne….
Miért ez a nagy árkülönbség89 dollár és a 28.900 Ft közötti árrésre gondolok? Biztosan nem a magyar kereskedők javára. Akkor kinek a zsebébe vándorol ez az összeg?
Tegnap végre megjelent. Még nem próbáltam ki, mert teljesen el vagyok havazva, de leírom, hogy mi az, ami miatt még kipróbálatlanul, de annál nagyobb várakozással tekintek a termékre.
Van benne videó támogatás. Amikor a flickr bevezette a videófeltöltést, még group is alakult a videók elűzésére az oldalról. Azóta csend van ekörül, s nem ment át youtube konkurensnek a flickr. Amikor bejelentették a d90-et, akkor értetlenül álltam a beépített videófunkció előtt, de mára már örülök neki. És akkor ott a lightroom, aperture, bridge, iPhoto, capture nx, picasa, stb. amik kiválóan alkalmasak a képek katalogizálására, de a videókat nem tudtuk beletenni. Most ez megváltozott. Nekem sokat fog egyszerűsíteni a rendszerezésemen.
Van benne faces. Parasztvakítás, tudom, de praktikus, ha nem csak tagelem a képeket az alapján, hogy ki van rajta, hanem mindez akár félautomatikusan, de működni tud. ( iPhotoban, amikor próbáltam 2-3 kép után már egész sok használható ajánlatot hozott fel)
64 bit. Megint lehet, hogy csak jól hangzik, de ha gyorsabb lett ettől, az nagyon örömteli.
Flickr, facebook export. Végre nincs külső plugin, egyéb cucc. A dolog a rendszer része.
Presets. Már a lightroom 1.x szériának is része volt, s ez hiányzott a legjobban, amikor financiális okokból végül a lightroom 2 helyett az aperture 2 mellett döntöttem.
Brushes. Végre. Az apple nagyon lassan hozza be a sokszor máshol már használt eszközöket, de végre ez is itt van.
És nem utolsó sorban két kedvenc sztárfotósom (Chase Jarvis és Joe McNally) is részt vett a fejlesztésekben, s már régebb óta haszálják. Ha lesz rá érkezésem, akkor ma lekapom a 30 napos próbát.
Lightroom megjelenése után nem sokkal váltottam az addig használt iPhoto-ról lr-ra. Aztán amikor a 2-tes verzióért szemtelenül sokat kértek (értsd az aperture 2 full változatban olcsóbb volt, mint az lr2 upgrade), akkor úgy döntöttem átülök a másik vonatra. Az átszálláskor a két vonat úgy tűnt fej-fej mellett halad, azonban az aperture időközben szinte megállt.
Voltak pillanatok, jelek, amikor azt hittem, lesz itt még tovább (új iLife megjelenés), de nem történt semmi. Most pedig már kezdem feladni. Az apple úgy tűnik elfelejtette ezt a termékét, lemondott a “profi” fotósairól. Sajnálom a dolgot, mert egy nagyon igéretes program, csak hiányoznak belőle dolgok (pl. a rengeteg export plugin, ami lr-hoz elérhető), s lassan az “amatőr” iPhoto felhasználó a távolból kaccsint vissza az aperture-ben ragadt maradi fotósokra.
Lesz frissítés, vagy váltsak visszafélreértések elkerülése végett, teljesen elégedett vagyok az aperture tudásával, de látom hova fejlődik a lr, s ez azt az érzést kelti, hogy ebben a versenyben a vesztes lóra fogadtam. Ez pedig nem esik annyira jól. lr-ra? Ha pedig megveszem a 2.0-át, akkor pár hónap múlva rámegy a gatyám a 3.0-ra? Ti mit tennétek?
A nemrég említett dilemmámat lezártnak tekintem azzal, hogy ma megérkezett az e-bayen időközben megvásárolt aperture 2. Mintegy 2 euróval volt olcsóbb szállítással, biztosítással, mindennel együtt, mint a lightroom upgrade.
A felületet még szokni kell. Teljesen más, mint a LR volt. Az 1.4.1 fenn marad a gépen, mert az abban tárolt képeimet nem fogom áthozni az aperturebe. Ide a mostantól készülő képek kerülnek majd.
Az apple projekt szemlélete tetszik, de még nem tudott ráállni az agyam. Nem látom át, hogy ha már 100+, neadj’Isten 1000+ projektem lesz, akkor azt hogyan fogom átlátni majd. Lehetőség van bőven a programban, tehát inkább nekem kell szemléletet váltanom, úgy tűnik.
Az aperture-re váltással persze elveszítettem az átjárhatóságot a windows és az osx között, de azt hiszem ez igazából sose volt valós szempont. Ha átjárhatóság, akkor továbbra is inkább egy GNOME felületre szeterek átjárni, mint xp-re, vagy vistára. Már csak ilyen vagyok. 🙂
Ha majd jobban belejöttem, s ismerem a programot, akkor lehet, hogy postázok majd egy teljesen szubjektív összehasonlítást a két programról.
Itt jön a képbe az aperture 2, amit tegnap láttam épp egy helyi apple boltban átszámítva kb. 150 eurónak megfelelő svéd koronáért. Az e-bay.de (kedvenc bevásárló oldalam) pedig ajánlja 120-130 eurós árakon is.
Nos, mi legyen? Megér-e ennyit a lightroom2, vagy ugorjak át aperture 2 -be? Esetleg ott is jön a 3 hamarosan 200 eurós upgrade-ként, tehát az is felejtős? Az aperture 2-ről eddig egyébként csak jót hallottam.
(Jövőre olyan helyre megyünk nyaralni, ahol nincs Internet, s a számítógépet ellenségnek tekintik!)
Az egész lightroom mizériával Gabánál találkoztam. Amikor olvastam róla nála, akkor még nem nagyon érdekelt. Persze valahol a tudatalattimban biztosan elraktározódott. Az iPhoto kellemes kis program, de ha már elegendően sok kép van a libraryban, akkor igencsak belassúl és néha szükség van egyéb képszerkesztő programok segítségül hívására a sikerhez. Jó volna ha lenne egy program, ami minden szükséges dolgot egyben tudna. Van benne egy-két nagyon hasznos dolog, mint a naptár/könyv készítési lehetőség, amik kiváló ajándékok lehetnek, ezek azonban nem olyan funkciók, amit az ember naponta használ.
Tehát adott volt a kérdés, hogy tovább a ’08-as termékcsaládra, vagy Aperture, vagy lightroom. A ’08-tól zsoltu gyorsan elriasztott, hogy az iMovie használhatatlan. Itt egyébként a ’06-os verzió szerintem teljesen jó. Az én igényeimnek legalábbis maximálisan megfelel. A verseny tehát a két nagy fényképkezelő program között folytatódott.
Az Aperture nekem picit túl komplikált kezelőfelületével eleve hátrányból indúlt. Így a lightroom 30 napos próbaverziója gyorsn fel is került a gépre. Képeket beimportáltam, s elkezdtem vele játszani. Egyik ámulatból a másikba estem, s rájöttem, hogy ez nekem kell. Persze megszámlálhatatlan helyen utánaolvastam, összehasonlítgatásokat böngésztem, majd az egyébként már eldöntött kérdésben még inkább megbizonyosodtam. Az ára nem épp barátságos, az utóbbi időben vagy ingyenes progikat használok, vagy ha nincs freeware/donationware az adott témára, akkor megveszem. Dilemma adott volt, vissza az iPhotohoz, vagy hack.
Ekkor segített, hogy az iskolában találtam egy katalógust, mely az adobe oktatás licencét reklámozta. Körülnéztem az oldalon, megtaláltam a forgalmazók közt az almáriumot, írtam nekik, majd megrendeltem tőlük a lightroom edu változatát (ráadásul most még őszi szünet akció is volt). Hosszas levélváltás, várakozás után pénteken elmehettem a személyes licencemért.
Így már én is boldog lightroom felhasználó vagyok.
