Ma reggel jött szembe ez a kérdés az egyik tanári messenger csoportban.
És nem feltétlenül természetes, hogy ezt mindenki tudja. Alapvetően, ha képernyő megosztásról beszélünk, akkor kétféle megoldás van. Az egyik, amikor közvetlen a megjelenítőre tesszük ki a telefon/tablet képét, a másik, amikor ezt a saját gépünkre tesszük ki, s azt vetítjük ki.
Telefon/tablet képe a kivetítőre
Ezesetben is két megoldásunk van. Az egyik egy jóképű átalakító. Ilyeneket lehet rendelni, vásárolni mindenfelé. Az újabb telefonok usb-c megoldással érkeznek, ezekhez könnyebb találni usb-c – hdmi vagy vga átalakítót.
Ezt csak belepasszírozzuk a telefonba vagy tabletbe és már mehet is. Samsung készülékekhez létezik a DEX nevű kiegészítő, amivel akár közel teljesértékű számítógépként tudjuk monitorra kötni a készüléket.
Gyakoribb és oktatási környezetben jobban használható, ha hálózaton keresztül osztjuk meg a telefon képét. Erre a legjobb eszköz a Google Chromecast Android eszközök esetén.
Google ChromeCast (háttérben Google Home Mini, ez nem szükséges)
A ChromeCast WiFi-n keresztül működik és így tudjuk megosztani a telefon képét. Az újabb Android verziókban ez már be van építve a rendszerbe, de ha nem találnánk az értesítési sáv lehúzásával meg ezt a lehetőséget, akkor a Google Home applikáció segítségével meg fogjuk tudni osztani a telefonunk képernyőjét.
Windows felhasználók alkalmazhatják a rendszer beépített megoldását, ha Windows 10-et használnak. Keressünk rá a Connect alkalmazásra a Windows rendszeren. Ezt elindítva, meglátjuk a gép nevét, amihez a telefon screen mirroring vagy screen sharing alkalmazásából tudunk csatlakozni.
Itt már Mac, Windows rendszereken is tudjuk használni a képernyő megosztást. Nincs másra szükség, mint az applikációra a telefonon és a számítógépre a megfelelő “társalkalmazás” telepítésére. Ezután akár kábelen, akár WiFin meg tudjuk osztani a telefon kijelzőjét a számítógépünkkel.
Kicsit haladóbb, de remek megoldás lehet a Vysor használata. Ez csak kábelen működik, s szükségünk lesz a developer mód aktiválására hozzá.
Engedélyezned kell az USB debugging beállítást. Ha nem tudod mi ez, akkor lehet, hogy nem ez lesz az ideális megoldás számodra. De majd egy következő bejegyzésben erről is lesz majd szó.
Telepítsd a Vysor Chrome appot. Ezen keresztül fogod tudni elérni a számítógépeden a telefon képernyőjét.
Windows számítógépeken kelleni fognak az ADB Driverek.
Hajrá!
Mobizen. Kínai alkalmazás. Döntse el mindenki, hogy ez számára mit jelent. 🙂
Használat nagyon hasonlít a Vysorhoz, de az ingyenes változat bőven elegendő. Ezenkívül tud hálózaton keresztül is csatlakozni, vagyis nem kell kábeleket dugdosni és nincs szükség USB Debuggingot sem telepíteni.
Töltsd le a PC alkalmazást és indítsd el az appot a telefonon.
Akinek vannak kis gyermekei, azok számára akár ismerősen is csenghet a DuckDuckMoose név. Egy olyan fejlesztőcsapatról van szó, akik kimondottan kis gyermekek számára készítenek alkalmazásokat.
Ezek az alkalmazások eddig pénzbe kerültek, és/vagy reklámokat tartalmaztak, így vagy ezért, vagy azért nem jutottak el annyi gyerekhez, amennyihez érdemes lett volna eljutniuk. Most azonban a DuckDuckMoose csapata csatlakozott a Khanacademy csapatához. A Khanacademy is megérne egy saját bejegyzést. Sal Khan TED előadása anno fontos mérföldkő volt az életemben a kütyük oktatásbeli használata felé vezető rögös úton.
Most pedig üljetek le a gyermekeitekkel játszani! (angol nyelvtudás egyelőre úgy tűnik szükséges lesz) Szóval menjetek ki a jó levegőre és élvezzétek ki, hogy bár itt a szeptember a sarkon, azért épp úgy tesz az időjárás, mintha nyár lenne. Majd, ha újra borús az idő, s kis gyermeketekkel játszanátok, vagy ők kuncsorognak a telefonotokért, tabletért, akkor tegyetek próbát az alábbi játékokkal.
Az első Android az oktatásban előadásomat még a Telenor Okostelefon Akadémia elődjén, a Telenor Android Workshopon, 2011-ben mutattam be. Azóta elrepült az idő, képzés van az egyetemen, s rengeteg helyen beszéltem már a témában.
Azonban az alkalmazásokat, amikről beszéltem, még csak a prezentációban linkelve voltak megtalálhatók, illetve 1-1 appról írtam már itt a blogon. Most egy listába összeszedtem azokat az appokat, amikről beszéltem előadásban vagy az órán. Ez a bejegyzés folyamatosan bővülni fog. Javaslatokat is örömmel fogadok, s tervben van egy sokkal jobb rendszerezés is. Illetve amúgy egyáltalán egy rendszerezés. 🙂 Érdemes lesz visszatérni erre az oldalra később is majd.
Eredendően a Slice.it alkalmazással indult ez a gyűjtemény. Még az okostelefon appok hőskorában a geometriai alakzatok felszeletelését lehetett játékosan tanulni. A paperama ehhez hasonló. Érdemes tenni vele egy próbát.
Ismeritek a kié a hal? című kérdést, amit az emberiség csak 2%-a tud megoldani. Nos, ilyen feladatokat lehet itt gyakorloni, megcsinálni. Hajrá, jó játékot! Legyél okosabb, mint Einstein! 🙂
A kettes számrendszerre mindenki úgy gondol, hogy az valami borzasztó dolog. Közben pedig ez az alkalmazás megmutatja, hogy a kettes számrendszer is lehet fun.
Divisor
Oszthatóság gyakorlására érdekes és játékos alkalmazás.
Prímtényezőkre bontást tudtok vele gyakorolni. Arra kell csak odafigyelni, hogy az osztókat szigorúan növekvő sorrendben fogadja csak el az alkalmazás.
A SuDoKu valószínűleg mindenkinek ismert. És szeretik is sokan. A KenKen a SuDoKu-nak a kicsit matematikaibb változata. A játék menet hasonló, azzal a különbséggel, hogy számolni is kell benne. 3×3 nehézségtől a 9×9 nehézségig lehet gyakorolni.
Ez a legelső alkalmazás, amiért pénzt adtam. Azóta se bántam meg. A Wolfram|Alpha app segítségével közvetlenül csatlakozhatunk a Wolfram tudásbázishoz. Hihetetlen mennyiségű adat, elképesztő lehetőségek. Internet kapcsolat szükséges a használathoz!
Photo Math
Az ingyenes alkalmazás, amelyik megoldja helyetted a feladatokat. Hatalmas újdonság, tele vele a média. Mindez egy fél éve. Mára eltűnt. Az Android megjelenés is váratott magára. Nem tökéletes a feladatmegoldás, kevés műveletet ismer. Ennek ellenére jópofa játék, érdekes órákat lehet tartani vele, amikor a diákok enne segítségével tudják ellenőrizni a megoldásukat. Windows Phone verziója is van.
A Mathpix a Photo Math-hoz nagyon hasonló alkalmazás. A lényege ugyanaz, lefényképezett egyenletet meg tud oldani. Fontos különbség, hogy míg az előbbi alkalmazás a nyomtatott szövegre fókuszál, addig a Mathpix az írott egyenletek megfejtésében is segíthet.
A MyScript Calculator és a többi alkalmazásuk is a kézírás felismerés kiaknázásáról szól. Milyen jó, hogy még tanulunk itthon kézzel írni! A tabletek, telefonok képernyőjére tollal vagy az ujjunk segítségével rajzolhatjuk be a megoldandú műveleteket. Azokat pedig felismeri, majd kiértékeli az alkalmazás.
Find the sets
Közös tulajdonsággal rendelkező elemeket kell kiválasztani, halmazokat kell képezni. Érdekes logikai játék.
Az Euclidea készítőinek másik játéka. Egy négyzethálós lapon kell matematikai problémákat megoldani. A nevéből adódóan olyan geometriai feladatokkal találkozunk, ahol Pitagorasz híres tételét kell többször is alkalmazni.
Sajnos ez a konkrét alkalamzás már nem létezik. De történelmi okokból itt marad az app. 🙂 Megszámlálhatatlan alkalommal mondtam már el előadáson, órán, akárhol azt a történetet, amikor Bori lányunknak kerestem egy alkalmazást a számjegyek megtanulására. Amikor ráleltem erre az alkalmazásra, hagytam, had játszon vele. Dani fiúnk, a maga 4 évével szintén akart játszani. Ennek eredménye az lett, hogy 4 évesen tökéletesen ismerte már a számokat, tudott összeadni, s nemsokára már a helyiértékeket is tudta kezelni. Csak azért, mert játszott.
Salman Khan eleinte unokaöccseinek tartott video oktatást. Azóta már az egész világnak. Khan is egy TED előadás után lett világhírű. Mára a khanacademy történelem, programozás, s további területekkel bővül a kínálat.
A fenti alkalmazások tabletekre érhetők el. A GeoGebra egy teljesértékű matematika és természettudományos alkalmazás. Fut böngészőben, s minden operációsrendszeren. Volt némi részem is abban, hogy elindulhatott a tablet alkalmazás fejlesztése.
A Desmos egy online grafikus kalkulátor. Lelkes fiatal csapat fejleszti San Franciscoban. Az irodájuk tetejéről rálátni a városra. 2 éve jót dumáltunk velük, amikor ott jártam. De a fő értéke az, hogy gyors, s letisztult, 21. századi oktatási alkalmazás.
Egy kanadai fiatalember és csapata fejleszti ezt a remek iPad alkalmazást. Általános iskolások számára gyakorló feladatok, játékok. Egyelőre nem a magyar tantervet követi, de igény esetén kapható erre is a fejlesztő.
Egy újabb remek és szép alkalmazás a világ matematika ismeretének a tenyerünkbe költöztetésére. Angolul tudóknak praktikus lehet egy zseblexikon a matematika szerteágazó területeiről.
A Graphert nem akkor a csapat készíti, mint a GeoGebrát vagy a Desmost, ennek ellenére érdemes tenni vele egy próbát. Függvény ábrázolás, grafikon készítés.
Matematikai játék. Alapműveletek, fejszámolás, gyorsaság, pontosság. Érdekessége, hogy itt nem előre megadott válaszokból kell kiválasztani a helyes eredményt, hanem nekünk kell begépelni egy számológép szerű felületen. Nagyon jó gyakorló feladat. Nem csak alsóban, de később is. A fejszámolás, pontosság folyamatosan fejlesztendő.
Osztályteremben, otthon, kocsmában, bárhol. Játszatok egymás ellen! Ki a jobb? Gyümölcsöt szeletelni bárki tud (nagyjából a Fruit Ninja kész személyes módját vették alapul a fejlesztők). De milyen vagy az alapműveletekben? Összeadás, kivonás, szorzás, osztás diszciplinákban lehet versenyezni.
10 pontot kell szerezni. Rossz válasz -1 pont. Az nyer, aki előbb eléri a 10 pontot. Tanórán levezetésnek, bajnokság a haverokkal, stb. rengeteg esetben használható kiválóan az alkalmazás.
A MineCraft az a játék, amit sose mertem kipróbálni. Rengeteg ember a környezetemben szabályosan függővé vált. Miért szerepel mégis itt? Mert egy olyan végtelenül egyszerű virtuális világot lehet felépíteni, ami okosan használva elképesztően hasznos lehet az oktatásban. Képzeljük el, amikor történelem órán egy osztály(nyi rabszolga) virtuálisan építi fel a piramisokat, így “saját bőrükön” tapasztalva milyen monumentális építmények a piramisok. Rengeteg egyéb felhasználása is lehet.
A Brilliant.org hasonlóan a Lumosity-hez azt tűzte ki célul, hogy mindenki okosabb lesz, aki az oldalon eltöltött némi időt. Míg a Lumosity különböző kognitív készségek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, a Brilliant a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics) területekre koncentrál.
A Smart Tools egy alkalmazás gyüjtemény. Mérésekre természettudományos vagy matematika órákra. Megvehető a fenti app formájában egy csokorban, vagy egyesével ingyenesen.
Vieyra Software alkalmazások
Fantasztikus dolgok vannak itt is a természettudós tanároknak és diákoknak. Ingyenesen, de nem teszem be mindegyik appot. Erre tessék!
A Duolingo azon alkalmazások egyike, amit csak keveseknek kell bemutatni. Magyar ajkúak angolul tanulhatnak, aki pedig már az angolt megfelelő szinten elsajátította, további nyelvek tanulására adhatja a fejét. Mindezt játékosan, kreatívan. És már nyelvvizsgázni is lehet. Nem egy British Council, de cserébe ingyenes. S mindig az is marad. Nézzétek meg a háttértörténetet, mielőtt továbbolvastok. Ez egy hosszú bejegyzés.
A British Council is komolyan gondolja, hogy a nyelvtanulás és az okostelefonok, tabetek világa összehozható. http://kobak.eu/playbritishcouncil
Podcastek
Ha nyelveket szeretnénk tanulni, vagy csak egyszerűen nem a mainstream médiából akarunk értesülni a hírekről, akkor a podcastek világát ajánlom mindenki figyelmébe:
A Plickers a klikkelős tanári segédeszköz legötletesebb megvalósítása. Ha esetleg nincs minden diáknál telefon, internet, az se szabjon gátat annak, hogy interaktív kvízeket vigyünk be az órára!
A legjobbabb alkalmazás, amennyiben online teszteket, rövid felmérőket szeretnénk készíteni. A socrative weben keresztül működik, de vannak appok is hozzá. Tanár, diák, tantermi használatra javasolt.
A Nearpod készítői az ideális virtuális osztálytermet szerették volna kialakítani tabletek és telefonok segítségével. Nem csak számítógépeket alkalmazva.
Google Classroom
A Google régóta nyitott már az oktatás irányába. A Classroom egy Google szolgáltatásokra épített virtuális osztályterem.
Sajnos az itthoni oktatás egyik nagy hiányossága, hogy a prezentáció készítés és előadás alig kerül elő benne. A MoveNote kiváló alkalmazás arra, hogy prezentációt készítsünk, azt rögzítsük, majd utólag elemezzük, megbeszéljük.
A Lumosity csapat nem kevesebbre vállalkozott, minthogy segít az agyunkat fejleszteni. Kicsiknek, nagyoknak, remek fejlesztő feladatok találhatók az alkalmazásban. Sajnos nagyon hamar eljutunk a kasszához. Azonban érdemes az ingyenes résszel egy próbát tenni. Az agy fejlesztés kapcsán az utóbbi időben kaptak hideget-meleget.
A TED talán szerénytelenül is a világ legjobb előadásainak gyüjteménye. Az alkalmazásokból is megtekinthetők azok. Iskolákba, oktatásba, az ed.ted.com aloldal kész tananyagokat, diákok számára izgalmas videókat is tartalmaz.
A mese fontosságáról már írtam itt a blogon. Ez az alkalmazás abban segíti a gyerekeket és a szülőket, hogy együtt történetkockák segítségével meséket kreáljon a gyermek.
Bár gyerekeknek szánt alkalmazásról van szó, igazából felnőtteknek is jó szórakozás. A tangram érdekes kínai eredetű kirakós, ahol érdekes síkidomokból kell kirakni pl. egy macskát.
A címbeli alkalmazás egy “retro” órarend app. A retro kicsit erős, amikor egy Android alkalmazásról van szó. Akinek hagyományos órarendre van szüksége, az tegyen vele egy próbát!
Egyszer talán lesz nem demo verzió is. Sajnos egyre kevésbé vagyok bizakodó a témában. 1 éve jelent meg az alkalmazás a Zeneakadémia és a BME kollaborációjában. Szolmizálni tanít az app. mindezt játékosan. Szeretem.
Két Már három remek játék. A Dots és a TwoDots és a Dots & Co. mindkettőhárom megfigyelőképességet, logikát és kombinációt fejleszt. És remek szórakozás!
Aki családos, s tablet használat mellett dönt, az hamar rá fog ébredni, hogy a gyerekek is akarnak rajta játszani, de legalább mesét nézni rajta. És a kanapén pihenve a leveleket átfutni is mennyivel kényelmesebb sokszor egy tableten, mint számítógépen, vagy a telefon kijelzőjén. Az alábbi két igény így elég hamar jelentkezik:
több elkülönített fiók
lehetőleg az alkalmazásokat ne kelljen külön megvásárolni többszörösen
A vicc, hogy a két nagy konkurens termékei, pont egyet tudják a fentiek közül. Mindkettő jól látja az igényt, van is egy jó megoldása, de sajnos nem teljesértékű.
A Google “másfelet”. Még a Jelly Bean második verziójában vezette be a több felhasználót tableteken. És nem csak azt, hanem, hogy felvehetünk kvázi “buta fiókokat” (Restricted profile), ahol a fő fiókhoz tartozó alkalmazások egy általunk megadott részét érheti csak el a “buta fiók”.
Ezzel igazából a Google Android rendszere a fenti mindkét pontot teljesíti, de ez messze nem tökéletes. Nálunk a gyerekek ahogy növekeszenek, úgy nő az igény az önállóságra. Arra, hogy a saját fiókjában teljesértékűen garázdálkodhassanak (pl. saját Hangouts profil). Ha azonban saját fiókjukat használják, akkor nem “örökölhetnek” alkalmazásokat tőlem, az én fiókomból.
Egy harmadik megoldás lehet, hogy egy Gmail fiókot csak alkalmazás vásárlásra tartunk fel családilag, s minden telefonra azt is felvesszük. De ez nem szimpatikus.
És itt jön be az Apple megoldása, akik viszont pont ezt valósították meg okosan a Family sharing funkcióval. Egy öttagú család minden tagja teljes joggal használhatja azokat az alkalmazásokat, zenéket, amiket valaki megvett. Így nem kell ötszor megvenni az Angry Birds 23. verzióját.
Ráadásul az Apple rájött arra is, hogy nem csak nagykorúaknak lehet igénye saját fiókra. Míg a Google csak bizonyos kor felett engedélyez Gmail fiók regisztrálást (Google Apps esetén nem kér ilyet), az Apple Family Sharing keretében lehet már gyerekeknek is fiókja, természetesen, ha azt a szülő hozza létre.
Viszont az Apple nem ad arra lehetőséget, hogy az iPad-et több fiókkal használják egyszerre. Így bár a megoldás tetszik, mégsem tudok neki felhőtlenül örülni.
És marad a kérdés, hogy ki teszi meg azt a hiányzó parányi lépést, hogy az ő rendszerében mindkét fenti igény teljesen ki legyen szolgálva.
Lesz-e többfelhasználós mód az iOS-ben? OSX-ben régóta van, s a felhasználóváltás is nagyon jól megoldott. Tehát nem érzem reménytelennek ezt a vágyat.
A Google engedélyezi-e a vásárlások “összevonását”, megosztását? Egyelőre a Google fiókoknál sajnos más baj is van. Ezt sem érzem reménytelennek, bár ha fogadnom kellene, akkor az Apple-re fogadnék ebben a versenyben.
Egyre fontosabbak a családok, családi felhasználás. Ma már nem csak üzletemberek rohangásznak tabletekkel. Ráadásul a tablet felhasználás is változik.
Aki a sorok között olvas, az láthatja, hogy a Google alkalmazás vásárlásokat veszíthet, ha egy Apple féle családi megosztást vezetne be. Az Apple pedig készülék eladásokban láthatna visszaesést, ha a multiuser irányba vinné az iOS 9-et. Egyik veszteséget se gondolom óriásinak. Sőt azt gondolom, hogy inkább nyernének vele. Ti mit gondoltok?
Mosolyogva tekintek végig a mostani okostelefon és tablet kínálaton. A tabletek 10″ mérettel kezdtek, azzal lettek igazán sikeresek. Majd elindultak szépen a 6″ felé. iPad a maga közel 10″ méretével, majd érkezett az iPad mini. Android vonalon voltak kisebb méretben próbálkozások, de az első Honeycomb eszköz a 10″-os Motorola Xoom volt. Samsung és a többiek is ebben a méretben hozták ki a tabletjeiket először.
Miközben a tabletek elkezdtek összemenni, a telefonok elkezdtek megnőni. És mostanra elmondhatjuk, hogy egyre kevésbé különül el a telefon a tabletektől.
Épp az Amazon gyerekekenek szánt tabletjét nézegettem, ami elérhető 6″-os méretben. Mindeközben a Huawei MediaPad M1 teljes értékű telefon szoftvert kapott. Mindezt 8″-on. Vagyis 6″ tablet, 8″ telefon?! Hogy is van ez?
Megnőtt az iPhone és az Android Nexus család is közel 6″-os kijelzővel hozta ki a legújabb telefont. Ennek kapcsán gondolkodtam el, hogy mi a különbség a tablet és a telefon szavak között.
Van egyáltalán különbség? Meg kell különböztetni ezeket az eszközöket?
Amikor a tabletek forradalma elindult, akkor a telefonok kicsik voltak, így adott volt az igény a nagyobb méretű érintőképernyőre. Vagy nagyobb számítási kapacitásra, erőre. Mostanra a telefonok megnőttek, bivalyerősek lettek, s közben a tabletek könnyebbek lettek, megjelentek kisebb méretben is. Így teljesen összeért a két kategória. Azt gondolom, hogy egyre kevesebb ember fogja azt gondolni, hogy neki mindkét eszközre szüksége van.
Az Asus nem most gyártotta le az első PadFone termékét. Ők újragondolták pont ezt a koncepciót. Kell-e telefon és tablet is?
A kérdést meg is válaszolták: Nem. Amire esetleg szükséged lehet, az egy nagyobb kijelző a telefonodnak. És ők ezt a fenti módon oldották meg.
Hasonlóan megelőzte korát, s kicsit persze túl ambíciózus is volt az Ubuntu terve. Amikor nem egy képernyőbe bujtatták a telefont, hanem a telefon szoftverébe rejtették el azt a tudást. Vagyis a telefonod a számítógéped, s csak egy monitorra, klaviatúrára van szükséged azon kívül.
A mai világban nem az a fontos, hogy mit csinálsz, mit álmodsz meg, hanem, hogy azt jókor teszed-e. Így volt ez az okostelefonok, s a tabletek piacán is. Kész van-e a piac most egy újabb változásra?
A tablet piac azt gondolom, hogy megakadt. Nincs hova továbblépni. Egyik oldalról a laptopok veszik el a levegőt, másik oldalon a telefonok növekednek. Ideje újragondolni a tablet koncepciót!
Az Amazon által felvázolt gyerek tablet remek irány. Ha engem most kérdeztek, akkor a tabletek túlélése a gyerekszoba és az iskolapad. Ti mit gondoltok?
Két remekül kinéző app, megbízható és jó fejlesztőktől, amik valószínűleg el fognak tűnni hamarosan.
Ne legyen igazam. Sajnos azonban azt látom, hogy az elmúlt két hétben megjelent két alkalmazás a Facebook és a Path jóvoltából nem hozta meg a hozzájuk fűzött reményeket. Vagy csak nehezen teljesítik be azokat. Mindkét alkalmazás ugyanarra az eléggé telített piacra próbál betörni. Ez pedig az üzenetküldő alkalmazások területe.
A Path egyébként nekem az egyik nagy szívfájdalmam. Szerintem a legszebb social media platform/alkalmazás (ebben Brian Lovin is hasonló véleményen van), méltatlanul kevés felhasználóval. Nekem Twitteren közel kétezer követőm van, Path-on pedig 7(!) embert ismerek. Ha pedig nincs kivel használni, akkor olyan marad, mint az app.net. Kerül fel tartalom automatikusan, de nincs igazán ember, akihez eljusson.
Szép, mint az app. Itt valami hasonló történt, mint amit a Facebook csinált, amikor szétszedte az alkalmazását. És Messenger néven új alkalmazással került be az alkalmazás boltokba. Ott viszont mivel igény volt rá, hogy mindenki üzeneteket küldjön és fogadjon, lenyeltük a békát.
A Path esetében ez a lépés szerintem nem ennyire egyértelmű. A jól működő alkalmazást kár volt különbontani, s egy Talk alkalmazással kilépni az alkalmazásboltokba. Inkább érzem ezt vergődésnek, mint jó döntésnek. Sajnálom, ha megszűnik a Path, s drukkolok nekik, de ez eddig elég gyenge lépés az alkalmazás megmentésére.
Nem mellesleg az emberek nincsnek elragadtatva az apptól.
Az eredeti alkalmazás 4.4-es értékeléssel, s 10 milliós letöltésszámmal rendelkezik, ami rendben is van.
Jó ötlet. Kép, s video küldés, de az az érzésem, hogy ezt a funkciót is megcsinálta már a Snapchat és az egyébként szintén Facebook tulajdonában lévő Instagram direct funkciója.
A készítők itt azonban betettek egy olyan “extra funkciót”, hogy csak akkor láthatod a képet/videót, amit kaptál, ha küldesz vissza egyet. Hmm. Nem tudom. Mindenesetre jó látni, hogy a Facebooknál nem álltak meg, s kisérleteznek új dolgokkal is.
Slingshot letöltések: 100.000-500.000
Végül
A Viber minimum 100x annyi letöltéssel (felhasználóval) rendelkezik, mint a két alkalmazás összesen. Nem teljesen ugyanaz persze, de üzenet, kép és video küldésére is alkalmas. Az pedig már csak hab a tortán, hogy lehet beszélgetni is a segítségével. A szintén konkurens Snapchat 50.000.000+ letöltést tudhat magáénak csak a Play Store-ban.
Tiszteletre méltó a versenyhelyzet fokozása, de ennél többre van szükség, mint amit a fenti két alkalmazás tesz. Remélem a cím csak a feszültség fokozására alkalmas, s nem egy önbeteljesítő jóslat.
Egy izgalmas sorozatba kezdtünk bele nem is olyan régen. A Veletech előadásom után kezdtünk el gondolkodni a dolgon, s valamikor múlt héten indult el a folyamat. Hetente a Bigyológus rádióban bemutatok egy appot, ami valamilyen formában segítheti az oktatást, tanulást.
Ha lemaradtatok a múlt heti adásról, akkor a Player.hu archívumában ott van. Valamikor az adás végén beszélek 5 percet a Birdsong nevű alkalmazásról.
Mi is ez a Birdsong, vagy Madárhang?
Egy remek alkalmazás arra, hogy zenét tanulj. Hangokat, hangjegyeket, szolmizálást. Az adásban is elmondtam, hogy elméletileg a matematika és a zene rokonterületek. Azonban én énekórán a “csak tapsolj” – ha énekelni és tapsolni is kellett volna hozzá – kategóriába sorolódtam.
Gyermekkoromban ének órán a kottás füzet sose tartozott az igazán hasznosnak vélt taneszközök közé. Emiatt is keltette fel hamar az érdeklődésemet a Zeneakadémia és a BME Autosoft közösen készített alkalmazása. Mit lehet ezen a területen játékossággal egy tablet segítségével fejleszteni?
Ahogy a fenti video is mutatja, a játék kihasználja az Angry Birds, s összes klónja által kialakított sémát. Pályákon mehetünk végig, kaphatunk jutalmakat, s élvezetes játékélményben van részünk. Ellentétben az Angry Birds szériával, a Birdsong azonban játék közben összekapcsolja a hangokat és a hangjegyeket. Halljuk és látjuk is a hangokat, s miközben az elrepült hangjegy-madarakat visszahelyezzük a drótra, újra ez a két érzékszervünk kapja az impulzust. A “tappolások” még egy szintet hozzátesznek a dologhoz, s így válik az egész játék és tanulási folyamat egy kerek egésszé.
A játék beta/demo állapotban van. Sajnos már elég régóta. Ez kétségeket is ébresztett már bennem az esetleges folytatással kapcsolatban. Azonban remélem, ha sikerül elég sok emberhez eljuttatni a játék hírét, s van érdeklődés, akkor a fejlesztők elkészítik majd a teljes verziót is.
Ma valamikor dél körül érkeztem meg a Telenor házba, s részt vettem a MyTV sajtótájékoztatóján. Röviden: az ötlet jó, a megvalósítás pocsék.
Megérkezvén a weboldalra, tableten, illetve telefonon (hiszen elvégre ezek a fogyasztásra szánt eszközök) az alábbi képernyő fogad:
Sorolom mi ezzel a problémám (volt egy, amit ott jeleztem, s gyorsan javításra is került, így remélem ezek is meghallgatásra találnak):
Felfedezem a szórakozás jövőjét, remek. De mi ez?! Sehol semmi információ. Persze a kis háromszög, meg tv, ezek mind-mind árulkodó dolgok. De titok, hogy itt tv-t lehet nézni?! Miért nincs ez leírva?
A betűtípus választásnál valaki odafigyelhetett volna, hogy olyan legyen, ami tartalmaz hosszú ő betűt.
A MyTV logo egyszerűen béna. És ezzel nem vagyok egyedül:
Ha ténylegesen a tableten, mobil eszközön való “fogyasztás” a cél, akkor miért nem kompatibilis az Android világ zászlóshajós tableteivel? Nexus 7 és 10 esetén ezt látni a Play Store-ban:
Megnéztem mi vár rám, ha a címlapon található egyetlen működő linkre tappintok. A “Kérdésed van?” utáni Kapcsolat link nem működik. A Regisztráció link viszont erre az oldalra visz:
Megintcsak nincs ezzel semmi gond, ha a Samsung szponzorálja a MyTV-t. Ha nem, akkor miért nem egy általános Android telefon van a képen, egy alapértelmezett Android SMS alkalmazással?
A filmek választéka természetesen a jövő kérdése, már most is van mit nézni, s gondolom ez a jövőben alakul majd. Nagy kérdés lesz a mobilos adatkapcsolat ideális szabályozása. Szükség lesz korlátlan adatforgalomra, mert egy-egy film a mostani 500MB meg 1-2 GB-os csomagokat megeszi reggelire. A Telenor 3 hónapot adott magának, hogy ezt a kérdést megválaszolják.
A fentiek javaslatok és észrevételek gyűjteménye. Ezeket azt gondolom, hogy sürgősen javítani kell, hogy ez a szolgáltatás ne a nevetség tárgya legyen, hanem a felhasználók örömére szolgáljon. Azt remélem, hogy a bejegyzésben bemutatott képernyőképek holnapra már a múlté, s ez a bejegyzés kizárólag történelmi visszatekintésre lesz alkalmas majd, amikor a MyTV az első születésnapját ünnepli.
