Néha írok olyan termékekről, amik nekem bejöttek. Ez nem reklám, inkább csak megosztása annak, hogy nekem mi működik és miért. Talán emlékszik még rá valaki, ilyen volt pl. a Barner szemüvegek esete.
Arról jóval rövidebb használat után írtam, mint teszem azt most a Larq kulacsokkal kapcsolatban. Ott friss és intenzív élmény volt a szemüveg használata és meg akartam azonnal osztani. A kulacs használatával kapcsolatban voltak fenntartásaim, hogy tényleg fogom-e rendszeresen használni.
Meg persze felmerült a kérdés, hogy igazából mit lehet írni egy kulacsról? 🙂 Szép? Nem csúnya. Kicsit otromba a kupakja. Naigen, de anélkül az egész semmit nem érne. Mert abban van az okosság. Ott lakik az UV led, aminek segítségével fertőtlenít és tisztít.
Persze! Hülyeség az egész, csak azért van, hogy jó drágán el lehessen adni egy kéken villogó leddel ellátott kulacsot. Valami hasonló volt bennem is az első gondolat és feleségem is hasonlóan reagált, amikor megvettem neki az övét. Pedig valami akcióban vettem anno, így se volt olcsó. Aztán elkezdte használni és belátta, hogy nem hülyeség ez a led dolog.
Egyszer megnyomod, tisztít, két gyors nyomás a flaska tetejét, akkor alapos tisztítás. Egyébként bizonyos időközönként maga is tisztít. És nincs szükség rendszeres suvickolásra. Egyszerűen működik. Semlegesíti a nyál okozta baktériumokat (ne kövezzetek meg, ha nem helyes teljesen, amit írok), s nem büdösödik be az üveg. Elvileg a benne lévő vizet is tisztítja, de még nem próbáltam, hogy Balaton vizet teszek bele és azt iszom. 🙂 Ennyire azért nem vagyok bevállaló, sem pedig Larq fanatikus.
Nekem egy sima és egy termosz van. Télen a simát használom, mert az nagyobb űrtartalmú, nyáron viszont jó, hogy hidegen tartja a benne lévő vizet, így akkor a termoszt használom.
Nem iszom elég vizet. Még ma sem, de lényegesen sokat lendített ezen a kulacs használata. A másik, ami megint jól érezhető előny, hogy kevesebb műanyag palackot veszek és használok. Ha csak ezt a kettőt nézem, már megérte a kulacs megvásárlása. Ha nem is egy ilyen kifejezetten drága kulacsra ruháztok be, ajánlom mindenkinek, hogy elgondolkozzon egy üveg vagy kulacs használatán, amit alkalmaz palackos vizek vásárlása helyett. Ha szénsavas vízre van szükség, akkor meg ott a szóda mint opció.
Larq kulacsokat erre találjátok. Ha minden jól megy, akkor idejében voltam ott az indiegogo kancsó kampánynál és remélhetőleg hamarosan megérkezik a kancsó is. Majd arról is beszámolok pár hét után, hogy beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket.
A link elvileg valami támogatást ad nekem. Jóváhagyás alatt van az affiliate fiók, amit regisztráltam. Így ha vásárlásra adjátok a fejeteket, akkor kövessétek a linket a bejegyzésben. Nektek nem rosszabb, nekem cserébe lehet, hogy jó lesz. 🙂
És erre a Twitteren érkezett egy kérés, hogy írjak róla blog posztot. Ha pedig szépen kérnek, akkor nem illik ezelől megfutamodni.
A kite, sárkányeregetés valamikor akkor jelentkezett nálam először, amikor még általános iskolás koromban Hollandiában jártunk egy nyári vakáció során. Skoda vagy még Dacia volt, amibe anno a kilométereket toltuk, de ez kicsit elvisz a fősodortól. A lényeg, hogy ott láttam először 2 zsinóros irányítható sárkányokat. Kellett is rögtön egy.
Időugrás. Gimnázium, Németország. Partnerkapcsolat, elmentünk sárkányeregetni. Semmi extra, kicsit beleégett még a dolog a tudatalattimba, de nem lett folytatása.
3 évvel ezelőtt. Olaszország. Családi nyaralás. Előkerül egy Decathlon Orao kis paplan sárkány. És a gyerekek egymás agyára mennek, ki mikor reptethet. Elszaladtunk a helyi Decathlonba és lett mindenkinek saját. Itt indultam el végleg a lejtőn. 🙂
Jófogás, Facebook Marketplace, eBay, … , a windsurf felszerelés lassan átalakul és lesz belőle kite felszerelés. Oktatás. Pár alkalom a Balatonon és már kezd összeállni a deszka, ernyő egyszerre történő kezelése. Saját felszerelés is kezd teljes lenni.
Eltelik pár év, kezdeti lelkesedésből lesz egy kiteboard.hu is. De a lényeg, hogy elkapott a dolog teljesen. Messze vagyok attól, hogy azt mondjam kitesurfös lennék, de minden vizen töltött percét szeretem. A mai napig örömmel engedek csak fel a levegőbe egy kite-ot. Legyen az csak egy kis gyakorló ernyő vagy egy 15 négyzetméteres nagy ernyő (mint a képen).
A kitesurf az a sport, ami eddigi általam űzött sportok közül a legösszetettebb. Egyszerre figyelsz az ernyőre, szélre, vízre, deszka kezelésre. Ráadásul nem elég csak egy irányba stabilan közelekedni, a másik irányt is meg kell tanulni. Nálam ez egyelőre a legnagyobb kihívás. Tizen… már huszonsok év snowboard után is kihívás a jobb előre (goofy) irány. Főleg hullámokkal és egyebekkel fűszerezve a dolgot.
A kitesurf kapcsán nagyon sok tévhit kering a világban. Az egyik, hogy ez valami borzalmasan veszélyes sport. Az. De melyik nem? Azonban lehet ésszel csinálni és akkor a rengeteg veszélyfaktort könnyen le lehet benne építeni. A mai kite-ok rendelkeznek olyan vészkioldó megoldásokkal, amiknek az a lényege, hogy ne legyen baj. A legnagyobb baj, ami történhet, az az legyen, hogy esetleg elveszít az ember egy ernyőt, de a testiépségben nem esik kár.
Néhány igazán veszélyes helyzet és miért alakultak azok ki.
A másik “tévhit”, amit sokszor kívülről nézve nem lát az ember, hogy a kite főleg lábmunka. Persze később, amikor már esetleg unhooked trükköket csinál az ember, ott már nem a lábunk fog dolgozni, de oda nem is tudom, hogy valaha el fogok-e jutni. 🙂 Az ernyőt a trapéz tartja, mi pedig lábbal dolgozunk. A kezeink igazából csak az irányításért felelősek. Ebből is adódik a legtöbb kezdő baleset is, hogy az emberek “túlkormányoznak”, feleslegesen rángatják a bart, így aztán vicces, vagy akár veszélyes helyzetek is adódhatnak.
A Balaton kiváló kite spot. Az újabb kite ernyők már szinte minimális szélben képesek repülni, de azért érdemes tudni, hogy a nyári időszak nem az erősebb szelekről híres itthon. Ha meg akarsz tanulni kite-ozni, akkor Rhodos, Kanári és egyéb állandó szeles helyeket szoktak javasolni. Nekem az elmúlt 2 évben alig jön össze 3 hét a vizen. Mert nem fúj a szél vagy túl erős vagy épp a szél fúj, csak én nem vagyok ott. 🙂 Itthon az ember nézi a szél előrejelzést (beállítja az appokban a figyelmeztetést), s ha épp hétvége, szünet van és a szél is fúj, akkor már szalad is a felszerelést összedobni, hogy mihamarabb vizen lehessen, amíg tart a jó idő.
Tegnap is egy ilyen napnak indult. Kis szél, kimentem. Majd kétszer ki is jöttem a vízből. Már pakolni is kezdtem, amikor egyszercsak elkezdett fújni a szél. Az előrejelzések semmi hasonlót nem jeleztek. Gyengülő szél volt a legtöbb modellben előre jelezve. Azonban a szél úgy tűnik nem akart szót fogadni és kitartóan erősödött. Így harmadszorra is visszamentem a vízre, hátha. Közben Csokonai a Reményhez című versét szavaltam magamban.
És egy egészen kiváló két órát töltöttem ezután a vizen. A kitesurf számomra az a tevékenység, amikor teljesen kikapcsolok, ki is kell kapcsolni. Nincs közösségi média, hírek, e-mail, telefonok. Ezért nincs is sok kép arról, hogy kite-ozom. Arról van, hogy Misit tanítgatom. Az elején még jobban elfáradtam fejben, mint magában a fizikai munkában. Rengeteg dolgot kell összekötni, hogy az a látványos siklás a vizen összejöjjön. De minden megtett centiméter egy adrenalinfröccs.
Ha tehetitek, érdemes kipróbálni ezt a sportot. Aztán ne engem hibáztassatok, ha rácsavarodtok a dologra. A fenti képen én vagyok homályosan a távolban látható, életem első foil próbálkozása közben. 12 négyzetméteres Kitech (Károly Attila készíti ezeket a kiváló kite-okat) FRS ernyővel.
Sok izgalmas Raspberry Pi projekt van, amit érdemes kipróbálni, de most szeretnék olyat mutatni, amihez nem szükséges extra tudás, programozói vagy egyéb ismeret. Magyarul minden földi halandó számára megoldható dolgot fogok mutatni.
Miről van szó? A repülés ha érdekel valakit, akkor kb. azonnal a flightradar24 ugrik be, esetleg a FlightAware oldala. Mindkét oldal úgy működik, hogy regisztráció után egy ingyenes csoamagot kapunk, ami azért rendelkezik néhány limitációval. Itt válik a Raspberry Pi projekt érdekessé.
Ha rendelkezünk egy Raspberry Pi 3 vagy esetleg 4-es eszközzel, akkor segíthetünk mindkét oldalnak pontos adatok beküldésével, ők pedig jutalomként adnak business csomagot annak minden jóságával. Erre mondják azt hiszem, hogy win-win helyzet.
A következőkre lesz szükségünk:
Raspberry Pi (3b vagy 4)
ADS-B antenna. Ezt kénytelenek leszünk online megrendelni, nem valószínű, hogy bárki tartana ilyet otthon a fiókban. 🙂
MicroSD kártya (8GB-os elegendő)
Stabil net kapcsolat
És ha mindez megvan (nekem az antenna érkezésére jó hosszan kellett várnom), akkor indulhat a telepítés, beüzemelés, öröm.
Flightradar24
A Flightradar24 egy remek leírást ad ahhoz, hogy érdemes elindulni és csatlakozni a programhoz. A leírás itt olvasható:
A Flightradar egy ingyenes Business fiókkal honorálja az adatok közvetítését.
Az oldalon a Nooelec webshopját ajánlják, ami remek, szállít is Magyarországra, azonban az én tapasztalataim szerint borzasztó lassúak, így a német Amazont javaslom az eszköz beszerzésére. Így a 3-4 hetes szállítás helyett 1-2 héten belül meg tud érkezni az eszköz.
Az Etcher segítségével telepítsd MicroSD kártyára.
Opcionálisan ezen a ponton állítsd be a WiFi kapcsolatot.
Tedd be a MicroSD kártyát a Pi-be.
Dugd bele a Nooelec donglet.
Helyezd áram alá a Pi-t.
Látogasd meg a https://www.flightradar24.com/activate-raspberry-pi linket. Itt már aktiválni is tudod a Pi24 eszközödet.
Amint meg is van a dolog, máris élvezhetjük a Business fiók lehetőségeit.
FlightRadar24 statisztika oldal
Van mód Raspberry Pi OS-re való telepítésre is. Ez egészen hasonló a lent olvasható PiAware rendszer telepítésre.
FlightAware
Itt érdemes a FlightAware saját ADSB stick-jét megvásárolni. Így biztosan kompatibilis eszközt fogunk kapni. A linkelt Pro verziót vettem én is. És használom egy Raspberry Pi 3-mal.
Ha sikeres a telepítés, akkor a fiókunk egy teljesen ingyenes Enterprise szintre lép. Ez egyébként havi közel 90 dollár érték. Vagyis a befektetett ADS-B az első hónap után azonnal megtérül.
A legegyszerűbb megoldás az előre elkészített image letöltése és az Etcher segítségével telepítése. Ebben az esetben semmi más dolgod nem lesz, mint a kártyát betenni, FlightAware Pro-t bedugni és a lenti lépéseknél a 4. pontra ugrani. 🙂
Ha szeretnél nagyobb kontrolt a telepítési folyamat felett, akkor telepíts egy Buster lite-ot a Raspberry Pi-re.
1. Raspberry Pi Buster lite telepítése
A Raspberry Pi rendszerre telepíthető (leánykori nevén Raspbian) Raspberry Pi OS-ekről egy rövid videót itt meg lehet tekinteni.
Jelen esetben a Buster Lite verziót érdemes választani a letöltések közül, mert nem lesz szükség semmilyen extra alkalmazásra, amik a többi verziókban megtalálhatóak.
Ezekután a Raspberry Pi imager alkalmazást érdemes futtatni a MicroSD kártyára másoláshoz. Akár egyenesen az alkalmazást használni a telepítéshez (mert az képes egyből le is tölteni a legfrissebb image-et).
A WiFi kapcsolatot is előre be tudod konfigurálni a Raspberry Pi imager alkalmazásban.
Ezekután a kártyáról bootoljuk be a rendszert és SSH-val lépjünk be a rendszerbe.
2. PiAware telepítése
PiAware repository csomagra lesz szükséged következő lépésben. Ehhez ssh-val be kell lépned a már telepített rendszerbe. Vagy rákötni egy billentyűzetet, monitort és ott kezelni a dolgot. A következő parancsok kiadására lesz szükséged:
Ha még nincs ADS-B vevő software telepítve, mint a dump1090, akkor érdemes lehet a FlightAware verziót feltenni a dump1090-ből. Ha a FlightAware eszközt használjuk, akkor különösen is ez ajánlott:
sudo apt-get install dump1090-fa
sudo apt-get install dump978-fa
Ha a fenti lépésekkel megvagy, akkor ideje egy reboot. Az újraindítás után már jó eséllyel minden telepített szolgáltatás megfelelően fog futni. Újraindítás parancssorból:
Ahogy a legutóbb írott pénzkereseti módok nem igazán működnek (kicsit sokat kell várni, hogy mérhető pénz legyen belőle), ez a most bemutatott két remek felhasználási mód viszont kiválóan használható.
Természetesen az itt kapott érték nem forintosítható, de egyrészt jó érzés segíteni a pontosabb adatszolgáltatást, másrészt mindkét szolgáltatás fizetős verziói sok olyan extra jósággal járnak, amiket jól lehet használni, ha valakit érdekel mi történik a fejünk felett. 🙂
Gondoltam adok valami jó bulvár címet. Sok jópofa dologgal próbálkoztam már, amióta kb. 1998 óta aktívan tevékenykedek online.
Az online pénzkeresés egy cuki gondolat, ennek megfelelően pont cuki módon is működik. Vagyis megélni nem fogsz belőle, de lehet nyár végére összejön egy fagyi. 🙂 Nézzük tehát, hogy milyen lehetőségek vannak, mit lehet tenni azért, hogy néhány dollárral több maradjon a pénztárcádban, mint annakelőtte.
Böngészés
Erre az egyik legjobb megoldás a Brave böngésző használata. A Brave egy Chromium alapú böngésző, így hasonlóan gyors, mint a Google Chrome, viszont egy csomó extrát építettek bele.
Többek között rendelkezik beépített reklámblokkolóval is. És itt jön be az a csavar, amit a Brave csapat kitalált, hogy ők jelenítenek meg reklámokat (ha ezt bekapcsoljuk), cserébe viszont ők fizetnek is azért, ha mi reklámokkal találkozunk. Ez egy fokkal jobb üzlet, mintha csak reklámokat néznénk és ezzel kizárólag az oldalnak termelnénk bevételt.
Viszont azt is lássuk, hogy itt nem forint, hanem úgynevezett BAT lesz az a fizetőeszköz, amiben a bevételt megkapjuk majd. A BAT (Basic Attention Token) egy Ethereum alapú crypto token, amit egyébként át is tudunk váltani dollárra, esetleg forintra is. Az értéke fél dollár és másfél között ingadozott az elmúlt időszakban.
A Brave mögött az a Brandon Eich áll, akinek a nevéhez fűződik a JavaScript megteremtése, Mozilla vezetője volt, stb. Tehát nem egy ismeretlen figura az online világban.
A Brave esetén még egy érdekesség, hogy BAT segítségével támogathatjuk is az oldalak készítőit. Pl. ha valaki szeretne, akkor akár a kobak.org is támogatható.
Sávszélesség értékesítése
Ez egy nagyon érdekes terület. Mielőtt belekezdenénk, az Internetszolgáltatóval érdemes egyeztetni, hogy nem ütközik-e a tevékenység a szerződés valamelyik pontjával. Mivel havi szinten jó eséllyel is csak a havidíj töredékét tudjuk bevételként elkönyvelni, így nem biztos, hogy megéri, ha emiatt felmondja a szolgáltató a szerződésünket.
Amennyiben megengedett a dolog, rengeteg szolgáltatás épült már erre a lehetőségre, de csak kettőt fogunk most megnézni.
HoneyGain
A HoneyGain (ezen a linken regisztrálva 5 dollárról indulsz) a legegyszerűbb ilyen szolgáltatások egyike. Pillanatok alatt telepíteni tudjuk Windows, Mac számítógépekre vagy egy Android telefonra, tabletre. A legjobb megoldás talán, ha valakinek van egy régi Android telefonja, akkor feldobja rá és az csendben dolgozgat a háttérben.
2 hét alatt kb. 2 dollár, azaz kb.3-4 hónap kell a 20 dolláros kifizetési küszöb eléréséhez, ha ebben a tempóban folytatom.
Lényeg, hogy nem szükséges hozzá semmilyen extra beállítás, szimplán csak regisztrálunk, telepítünk és már kész is.
20 dollárnyi kreditet kell elérni, hogy kifizetés történjen meg. Érdekes, hogy naponta van nyereményjáték is, így ha van aktív eszközünk, naponta nyerhetünk krediteket, amik szintén beleszámítanak a “megtermelt” kreditbe.
Abban az esetben, ha a HoneyGain-t kezdjük használni, jó, ha tudjuk milyen forgalmat engedünk be a gépünkre. Erre sose lesz 100% rálátásunk, de csupa szép dolgot mutat a HoneyGain weboldal:
Elméletileg azt használják ki, hogy különböző helyekről, különböző eszközökről lehet tesztelni alkalmazásokat, árakat összevetni, stb.
Mysterium Network
A Mysterium a másik “véglet”. Ebben az esetben már nem elég egy Windows gép, sőt telefonon se fut. Itt talán a legjobb megoldás egy Raspberry Pi használata, amire feltesszük a MystBerry operációs rendszert.
Ezután viszont nem fogjuk megúszni a router beállítását sem. Ahol a használt OpenVPN és WireGuard portokat ki kell nyitni és át kell irányítani. Ez sem űrtudomány, de kell vele dolgozni, ha be szeretnénk jól állítani.
A Mysterium egy érdekes módszert alkalmaz. Itt nem egy bizonyos összeget kell elérni a kifizetéshez, mint pl. a HoneyGain esetében, hanem az elsőnek kell lenni a régióban. Ha első vagy, akkor kifizetik a termelt MYST coint. Ha nem, viszed tovább a következő hónapra azt. Így viszont ott már nem nulláról indulsz, tehát nagyobb az esélyed, hogy első leszel és Te leszel kifizetve.
Ahogy látható, nem ebből leszek milliomos. 🙂
A Mysterium networkön futó forgalom egy másik érdekes kérdés. Itt VPN hálózatnak leszünk egy tagja, így akár kényes tartalmak is keresztül mehetnek a gépünkön. Emiatt érdemes lehet óvatosnak lenni.
Konklúzió
Számtalan egyéb lehetőség van még, amik közül tudunk választani. Nem néztem meg mindent, de két hét távlatából visszatekintve, egyik megoldás sem arról szól, hogy így egy stabil havi bevételt lehetne elérni. Ezt talán senki nem is gondolta komolyan, hogy otthon ülve, feltett lábbal majd csak számolnia kell a milliós bevételt.
Minden bemutatott megoldás olyan viszont, hogy nincsen szükség óriási beruházásokba verni magunkat. Bárki meglévő otthoni eszközöket használva elindíthatja azokat. Természetesen egy 6+ videókártyából álló mining rig több pénzt tudna termelni napi szinten, mint ezek a megoldások, de abban az esetben a bekerülési költség is óriási. Főleg, hogy a videókártyák ára sose volt ilyen magas, mint most. Így először egy óriási kezdeti kiadást kellene visszahozni ebben az esetben.
A Brave böngésző lehet alapértelmezett bármilyen operációs rendszert is használsz, így a havi 1-2 BAT elérhető simán. Ez ha másra nem, arra jó, hogy ebből tudunk támogatni podcast készítőket, bloggereket, akit szeretnénk. A Honeygain egy régi telefonon vagy egy estére bekapcsolt gépen termel egy keveset, ha meg van egy Raspberry Pi 2 (igaz, hogy 3-mat ajánlják, nekem 2-n fut, azt állítottam be a feladatra), akkor azon egy Mysterium network kipróbálható. Meséljetek majd, mit tapasztaltatok!
Elkezdődött. 2.0. Mondhatnám, hogy én szóltam, de ettől senkinek nem lenne jobb.
3 gyerek, 3 Zoom hívás egyszerre. Működik! Dolgozunk mellette, minden remek. Nem volt ez mindig így. Az itthoni WiFi rendszert frissítettem és most már stabilan működik.
Otthoni hálózat
Nekünk kellett a frissítés. Kell a stabil WiFi. A netet már egy éve a Digi szolgáltatja. Gigabiten jön a net. Hivatalosan. Ami nem mindig annyi, de elég stabil és megbízható.
speedtest eredmény
Természetesen ez nem várható el mindenkitől. Mármint nem a sebesség, mert azt történetesen a digi (náluk sincs kolbászból a kerítés, volt az utóbbi időben néhány kimaradás) kvázi baráti áron szolgáltatja, havi 3.100 forintért. Amikor a UPC-t ott hagytuk, kb fele ár, kétszeres sebességért, bevallom erősen szkeptikus voltam a minőséget illetően. Egy év után azt mondhatom, jó döntés volt. Tehát a gyors hálózat nem feltétlenül anyagi kérdés.
WiFi
Mindenki ért a focihoz, politikához, oktatáshoz és persze az Internethez és a hálózatokhoz. Vagy mégse?
Mi egy kb 100 éves házban lakunk. Nem éppen az volt a szempont, hogy a falak a vezetéknélküli kapcsolathoz szükséges jeleket jól átengedjék. Cserébe 100 év után is áll a ház. 🙂 Volt benne kihívás, mire ki tudtam alakítani a mára stabil hálózatot, aminek nem okoz problémát a jelenlegi karantén helyzetben is helytállni.
A nehézség az Internet kapcsolat minőségében mindig ott kezdődik, amikor bekerül az Internet a házba/lakásba, s az hogyan jut el onnan a számítógéphez vagy okostelefonhoz.
Ehhez többnyire WiFi (vezetéknélküli) megoldásokat alkalmazunk, de nem mindegy, hogy mit használunk. Egy régebbi házban lévő lakásban lehetnek olyan vastag falak, amik nem engedik át megfelelően a jelet. Lehetséges, hogy a WiFi jeladó nincs jól bekonfigurálva és így a szomszédok által is használt csatorna interferál, s emiatt a jel nem jut el a lakás minden pontjában, elvesznek csomagok. Összességében az lesz a tapasztalat, hogy nagyon lassú a net.
A jel vesztés egy általános böngészés vagy közösségi média használat mellett kevésbé zavaróak, azonban amikor két oldalú kommunikáció van, már nem mindegy, ha egy-egy csomag elveszik. Kijönnek a hálózat gyengeségei.
A WiFi lefedettség ellenőrzésére, csatornák választásához ajánlom a WiFi analyzer nevű Android alkalmazást:
Az alkalmazás jól áttekinthetően megmutatja melyik csatorna telített, melyikre érdemes beállítani a router jelét. Érdemes mind a 2.4, mind pedig a 5 GHz-en ellenőrizni és beállítani a jelet.
Érdemes lehet még azzal is próbálkozni, hogy esetleg áthelyezzük lakáson belül a routert. Ha pedig nagyobb lakásban, házban élünk, akkor a mesh wifi hálózat alkalmazása lehet ideális megoldás. Itt már minden nagyobb gyártó biztosít ehhez alkalmas készülékeket. Ez azt jelenti, hogy több WiFi router kapcsolódik egymáshoz, így nem kell kábeleznünk.
Alternatív megoldás lehet a Powerline adapter alkalmazása, ami az elektromos hálózaton keresztül továbbítja az internetet. Ez azonban sokban függ az elektromos hálózatunk minőségétől is.
Karantén hálózat
A stabil hálózat az egyik kulcsa az otthoni munkának, tanulásnak. Ritka, hogy ilyen erős terhelésnek legyen kitéve az otthoni hálózat, lévén normál esetben nem szokott olyan előfordulni, hogy egyszerre többen beszélünk, terheljük a hálózatot. Inkább átidőzíti az ember, hogy a másiknak jobb legyen (vagy épp magának :)), karantén időszakban viszont senki nem magának osztja be az idejét, mikor ül monitor elé.
Aki 2021-ben digitális oktatásról beszél, az még mindig a 20. században él. A ma iskolába járó diákok a 21. század gyermekei. Még az egyetemeken találhatunk néhány 20. századi gyermeket. A jelenleg iskolapadot koptató gyerekek nem éltek amikor nem létezett Internet. Számukra az Internet jelenléte, a digitális eszközök természetesek. Még akkor is, ha nincs mindenki háztartásában halomban mindenféle kütyü.
Emiatt, amikor az oktatás elé odabiggyesztjük a digitális jelzőt, az nem jelent mást mint, hogy még mindig a múltban élünk. Próbáljuk a 20. századi oktatásunkat megreformálni és nem 21. századi fejjel tekintünk az oktatásra. A 21. században teljesen természetes kellene lenni, hogy az oktatás digitális, a világ is az. És az oktatás az életre készít fel.
Mi az, hogy digitális?
Remek kérdés. A digiális nem azt jelenti, hogy kütyüket kerülgetünk az osztályteremben. Nem azt jelenti, hogy minden órán x percig kell tabletet, stb. használni. A digitális oktatás a digitális világra való felkészülést, felkészítést jelenti. Mert a világ digitális. A gyerekek egy digitális világban nőnek fel.
Erre a márciusi iskolabezárás talán jobban is rámutatott, mint azt bárki szerette volna. Az oktatás kényszerűségből, de teljesen átkerült a digitális térbe. Újra is kellett szinte mindent gondolni.
Ki mondja meg a frankót?
A fenti kép nagyjából mutatja is a helyzetet. Sok esetben a döntéshozók, szakemberek nincsenek napi kapcsolatban az oktatással, nem látják mi történik a tanteremben. A karikatura nem magyar nyelvű, mielőtt bárki a “bezzeg nyugaton…” mondatot mantrázni kezdni.
Az oktatáshoz mindenki ért. Legalábbis meg van róla győzödve. Hiszen ült iskolapadban. 2005 óta tanítok. Kisebb megszakításokkal ugyan, de mindig álltam tanteremben. A HiperSuli program szakmai vezetését is ezzel a feltétellel vállaltam, hogy taníthatok mellette (bármennyire is feszítettebb így a heti menetrend), máskülönben eltávolodnék a napi valóságtól.
Az első néhány év oktatás izgalmas hullámvasút volt. Teljes állás, osztályfőnökség, mélyvíz. Visszatekintve hálás vagyok, hogy pályám elején ezeket egyből a frontvonalon ismerhettem meg. Azóta tanítottam “versenyistállónak” titulált iskolában, illetve magániskolában. Olyan szetereotípiák épültek le bennem az elmúlt években, amiket hajlamosak vagyunk felépíteni, mert azt gondoljuk, hogy értünk az oktatáshoz. Még akkor is, amikor benne vagyunk.
Többször kaptam meg egy-egy tanárképzésen vagy konferencián, amikor elhangzott, hogy a Fazekasban tanítok, hogy “persze, mert te preparált gyerekeket tanítasz csak…”. Ez a megállapítás is remekül mutatja azt a szemellenzőt, amivel még a pályán lévő pedagógusok is rendelkeznek. Akkor mi van azokkal, akik még ráadásul nem is vesznek részt napi szinten az oktatásban?
Ráadásul 2005 óta a diákság gondolkodása is folyamatosan változik és ma már egészen másképp kell oktatni a diákokat, mint amikor először a katedrára léptem.
Ki mondja meg a frankót? Senki. Mindenki. Közösen. Próbálom magamat is visszafogni, ha kérdeznek. Próbálok minél átfogóbb képet kialakítani az oktatásról, mert óriási különbségek vannak. Erre ösztönzöm az egyetemi hallgatóimat is, hogy menjenek el minél több iskolába, iskolatípusba és kapjanak egy kis rálátást az oktatásra. Ezután van rá lehetőség, hogy az oktatásról beszélni tudjunk. Ezután lehet elindítani egy közös gondolkodást. Szükség van mindenki gondolataira. A szemellenzős tanár, aki nem látja kívülről az oktatást sem elég, a szülő, aki nem lát túl a saját gyermekével történeteken sem elég, s az oktatási szakember, aki a 72. kutatást végzi se biztos, hogy az aktuális helyzetet ismeri.
Most akkor van olyan, hogy digitális oktatás?
Van. Addig, amíg nem lépünk át teljesen a 21. századba, addig van létjogosultsága digitális jelzőnek az oktatás előtt. Hiszen van még nem-digitális oktatás is. Szükség van a különbségtételre. A munka akkor teljesült be, ha értelmét veszti az odabiggyesztett digitális jelző. Addig a feladat ismert. Jó munkát Mindenkinek!
Ez az oldal neve, amit pár hónapja csak a móka kedvéért létrehoztam. Nem én találtam ki, nem is gondoltam túl a dolgot, Nele Hirsch az eredeti oldal elkövetője.
Lassan egy éve dolgozunk karanténban, otthonról. Online meeting szobává vált a nappali, a hálószoba, a konyha, sőt van ahol már a fürdő sőt a ruhásszekrény is volt meeting helyszíne.
Az, hogy már rutinszerűen tesszük fel szinte köszönés helyett is, hogy “hallasz?” természetes mindannyiunk számára. Ahogy az is, hogy földhoz csapnánk sokszor már a gépet, mert valami nem működik. Nele ötlete az volt, hogy ezt az egész helyzetet fogjuk fel kellő humorral és türelemmel. Próbáljuk megtalálni a hiba forrását. Ezért jött létre az oldal.
De hogy egy klasszikussal zárjam ezt a bejegyzést, ha még nem néztétek meg az IT crowd című sorozatot, akkor ne halasszátok tovább. És tegyetek próbát az újraindítással! 🙂
